A magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó európai uniós tanácsi meghallgatás egy kívülről irányított kérdésekből álló eljárás, amelynek keddi ülése folyamán bebizonyosodott, hogy bizonyos érdekcsoportok meg akarják osztani a tagállamok közötti egységet – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben. Az Általános Ügyek Tanácsában a Magyarországgal szemben indított, 7-es cikk szerinti eljárásról folytatott meghallgatást követően Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel és Kovács Zoltánnal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkárával közösen tartott sajtótájékoztatóján, magyar újságíróknak nyilatkozva Varga Judit arról beszélt: Európát felosztották jó és rossz tagállamokra. Bizonyos erők pedig meg akarják büntetni azokat az országokat, amelyek nemet mondanak az „európai fősodor” hangoztatott álláspontjára – tette hozzá, megjegyezve: bebizonyosodott, ha az unió a jogállamiságot féltené, akkor az eljárást már rég le lehetett volna zárni, hiszen a magyar delegáció minden kérdésre kimerítő válaszokat adott. Jelezte azt is, hogy a meghallgatáson kérdezők száma azt mutatja, egyre alacsonyabb az érdeklődés „a boszorkányüldözésnek nevezhető, politikailag motivált” eljárás iránt.
Palkovics László azt hangsúlyozta, hogy a meghallgatáson sem a magyar felsőoktatás, sem a magyar kutatási tevékenység nem érdekelte a kérdezőket. Szavai szerint mindez azt bizonyítja, hogy „egy jogi eljárás tanúi vagyunk”.
Kovács Zoltán a sajtótájékoztatón kijelentette, a meghallgatáson nyilvánvalóvá vált, hogy Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság ügyvezető alelnökének a vezetésével Soros György emberei az új Európai Bizottságban is ott vannak. A „kutyakomédiává fajuló, soha véget nem érő eljárást” illetően Didier Reynders igazságügyi biztos a meghallgatáson nyilvánvalóvá tette, hogy azt nem akarják leállítani – közölte. Az államtitkár nyilvánvalónak nevezte azt is, hogy úgy az Európai Bizottság, mint az EU-tagállamok, illetve az unió soros elnökségét betöltő Finnország részéről feltett kérdések mögött a „Soros-féle civil szervezetek előre megírt kottája” található. Nyilvánvaló, hogy a Magyarország ellen indított eljárásnak semmi köze sincs a jogállamisághoz vagy a sajtószabadsághoz, hanem egy ideológiailag vezérelt politikai támadás egy olyan ország ellen, amelynek demokratikusan megválasztott vezetését a „Soros-kórus” és baloldali liberális társaik megvetik – jelentette ki Kovács Zoltán Twitter-üzenetében.
A Népszava eközben arról ír, hogy a meghallgatásról a Twitteren élőben tudósító Kovács Zoltán posztjai, melyekben sokszor „sorosozott”, nem maradtak visszhang nélkül, ugyanis a zárt ajtók mögött tartott esemény végén a soros elnökség képviseletében felszólaló finn miniszter, Tytti Tuppurainen magyarázatot kért a magyar kormány képviselőitől az „elfogadhatatlan” és az EU szabályait sértő magatartásra. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter jelezte: elhagyja az üléstermet, ha Kovács nem távozik onnan azonnal. A finn miniszter ezt követően pedig közölte: elvárja, hogy Magyarország írásban kérjen bocsánatot a történtek miatt. A magyar delegáció válaszul bejelentette, hogy Kovács nincs az ülésteremben – írja a lap, hozzátéve, hogy ez az állítás igaz is volt.
Fontos, hogy az Európai Bizottság továbbra is alkalmazza az összes eszközt és nem csak a 7. cikkelyt az uniós értékek betartása érdekében – hangoztatta az Európai Unió igazságügyi biztosa, Didier Reynders a Magyarországgal szemben indított, 7-es cikk szerinti eljárás kapcsán tegnap. Arra is kitért: a jövő év elején mindenképpen el szeretne látogatni Magyarországra és Lengyelországba is. Sajnos, a legutóbbi tárgyalások óta további „negatív fejleményeket tapasztaltunk” Magyarországon – húzta alá Reynders. Vera Jourová, az értékek és átláthatóság uniós biztosa fontosnak nevezte, hogy az EU tagországai megvitassák a lengyelországi és a magyarországi helyzetet. Hangsúlyozta: a párbeszéd nagyon fontos ahhoz, hogy megértsék, mi történik a két országban. Michael Roth német európai ügyekért felelős miniszter nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi magyar jogalkotási kezdeményezések arra utalnak, hogy a jogállamiság helyzetét tekintve a helyes irány helyett visszaesés fordulhat elő. A leginkább problémás kérdések közé az igazságszolgáltatás függetlensége, a média szabadsága és az akadémiai szabadság tartozik – jegyezte meg. Az Index EUrológus blogja szerint a meghallgatáson a kelet-európai országoktól szokatlan módon a szlovén miniszter is aggodalmát fejezte ki a jogállamisággal kapcsolatban. MTI, INDEX.HU, NEPSZAVA.HU
