Sok fejtörést tud okozni a minden igényt kielégítő fajtájú gyümölcsfák kiválasztása, hiszen ez egy évekre szóló befektetés. Összegyűjtöttük, hogy mely szempontokat kell figyelembe vennünk, ha később nem szeretnénk csalódni a mostani döntésünkben.
Hogyan válasszunk gyümölcsfajt?
Mérjük fel családunk igényeit!
Érdeklődjünk, ki milyen gyümölcsöt fogyaszt szívesen. Döntsük el, hogy frissen fogyasztva, befőzésre, lekvárnak, süteménybe, esetleg cefrébe szeretnénk-e használni a betakarított gyümölcsöket. Ha gyümölcslekvárra fáj a fogunk, a kajszi- és a szilvalekvár a legnépszerűbbek. Ha viszont süteményekbe használjuk fel a legtöbb gyümölcsöt, akkor a meggy, a dió vagy az alma, ami először eszünkbe juthat.
Igazodjunk kertünk termőhelyi adottságaihoz!
Jó, ha tudjuk, milyen tulajdonságokkal bír a kertünk talaja, és milyen környezeti igényei vannak a telepíteni kívánt gyümölcsfajnak. Sajnos előfordulhat, hogy a kertünk termőhelyi adottságai nem megfelelőek a kiválasztott gyümölcsfaj számára.
A termeszthetőség egyik alappillére a talaj. A fa életét és a termés minőségét nagymértékben meghatározza a talajtípus, a talaj kémhatása, a mésztartalma, a tápanyagtartalma, a termőréteg vastagsága stb.
A legnépszerűbb gyümölcsfafajok általános környezeti igényei:
Alma
Az alma ugyan jól alkalmazkodik a környezeti viszonyokhoz, de leginkább a hűvösebb, párásabb területeket és a savanyú talajt kedveli. Száraz, meleg területeken öntözést igényel. Fényigényes növény, ezért ültessük világos helyre, illetve laza, szellős lombkoronát alakítsunk ki almafánknak. A téli fagyokat jól viseli, de a tavaszi fagyok károsíthatják termését.
Körte
A legigényesebb gyümölcstermő növényeink egyike. Nagy vízigénye miatt a bőséges termés érdekében rendszeres öntözést igényel. Ugyanakkor a légköri aszályt sem bírja, így a nyári hőség közepette párásító öntözésre is szükség lehet. Napos, szellős helyre ültessük, tápanyagban gazdag, mély termőrétegű, középkötött talajba. Rossz minőségű, illetve meszes talajba ültetve, apró, kövecsesedő termést hoz. A kései fagyok kárt tehetnek termésében.
Meggy
Kiváló alkalmazkodóképességű, átlagos igényű gyümölcsfa. Habár jól alkalmazkodik a különféle talajtípusokhoz, a legjobb termést a jó vízgazdálkodású, tápanyagban gazdag talajokba ültetve hozza. Erősen kötött talajba ültetve gyengébb kondíciójú lesz a fa, és a betegségekre is fogékonyabbá válik. Vízigénye átlagos, de az öntözést meghálálja. Virágai a cseresznyénél később nyílnak, így a tavaszi fagyokra kevésbé érzékeny.
Cseresznye
A cseresznye termőhelyi igényeit tekintve igényesebb a meggynél. A melegebb fekvésű területeken termeszthető sikeresen, és habár a téli hideget jól tűri, a tavaszi fagyok súlyos károkat okozhatnak a virágzáskor. Vízigénye közepes, fényigénye nagy. A középkötött, mélyrétegű, jó levegőzöttségű, tápanyagban gazdag és jó vízgazdálkodású talajokon érzi magát a legjobban.
Szilva
A szilva az egyik legigénytelenebb a gyümölcstermő fáink közül. A számára kevésbé megfelelő körülmények mellett is megbízhatóan hoz termést. Napos, védett helyet találjunk számára a kertben, mert a kései fagyok károsíthatják virágát. A futóhomokos, szikes talajok kivételével bármilyen talajba ültethetjük. Gyökerei sekélyen futnak, így tartós szárazság esetén öntözést igényel.
Kajszibarack
Fény- és melegigényes fa, mindenképp napos, világos helyre ültessük. Nagyon jól bírja a szárazságot, de az öntözést bőséges terméssel hálálja meg. A télvégi átmeneti enyhébb időjárás a rügyeket károsíthatja, míg a kora tavaszi fagyok a virágokban okozhatnak károkat, ezáltal pedig súlyos termésveszteséget. A levegősebb szerkezetű talajokat kedveli, és igényli a meszezést, illetve a folyamatos tápanyag-utánpótlást.
Őszibarack
Szélvédett és déli lejtésű területeken érzi jól magát. Hő- és fényigényes növény, de csapadékigénye átlagos. A fagyra érzékeny, a hideg, kemény teleket nem jól tűri, -20°C alatt még a vesszői is károsodnak. A laza, középkötött, jó vízgazdálkodású talajokat kedveli, de jól alkalmazkodik más talajtípusokhoz is.
Dió
Ártéri növény lévén víz- és tápanyagigényes. Jól alkalmazkodik a talajadottságokhoz, azonban a magas mésztartalmú talajokat nem kedveli.
Hogyan válasszunk fajtát?
Ha a fentiek alapján sikerült eldönteni, hogy mely gyümölcsfajokat ültessük, akkor már csak a fajta kérdése van hátra. Amit talán még nehezebb eldönteni, hiszen a fajtaválasztás hosszú távra szóló döntés, ezért érdemes körültekintően eljárnunk.
Itt is számít a felhasználási cél!
Ez esetben is fontos, hogy milyen célra szeretnénk gyümölcsöket termeszteni. Számos fajta közül válogathatunk, melyek között akadnak zamatosabbak, melyek kevesebb ideig tárolhatók ugyan, de sokkal ízletesebb lekvár és pálinka készül belőlük. Illetve vannak kevésbé zamatos, viszont látványosabb, nagyobb méretű, jól tárolható gyümölcsöket adó fajták is.
Válasszunk kevesebb gondozást igénylő fajtákat!
A legtöbb fajta üzemi termesztésre lett nemesítve, ezért csak szigorú növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási terv mellett adnak kiváló termést. Így ha nem tudunk elég időt szakítani permetezésre és a tápanyagok visszapótlására, akkor sajnos elvész a termés a gyümölcsfáról. Szerencsére bőven akadnak a betegségekkel szemben ellenálló vagy toleráns fajták, illetve úgynevezett tájfajták, melyek általában jóval kevesebb gondozással is beérik, és akár biotermesztésre is alkalmasak.
A tájfajták termesztése minimális kockázattal jár. Habár nem teremnek olyan sokat, mint az üzemi termesztésre nemesített fajtaváltozatok, de minden évben megbízhatóan teremnek.
Állítsunk össze érési sorokat!
Kedvenc gyümölcseinkből olyan fajtasort ültessünk kertünkbe, amelyek sorban egymás után, ezáltal hosszabb ideig érnek. Az érési sorok összeállítása segít nekünk abban, hogy ne egyszerre legyen egy gyümölcsből nagy mennyiség, hanem hosszabb időn keresztül, folyamatosan tudjuk fogyasztani vagy kisebb mennyiségekben tartósítani a betakarított termést. Forrás: agroinform.hu, Lepres Luca
