Váratlanul nagyot emelt a jegybank

A MNB központi palotája. - A kép forrása: novekedes.hu

Az orosz–ukrán háború miatt erősödő inflációs nyomás miatt a befektetők 50 és 75 bázispontos emelést vártak. A keddi kamatdöntő ülésen végül 100 bázispontot emelt a jegybank.

Kedden tartotta márciusi ülését a jegybank Monetáris Tanácsa. Az előző, februári ülésén a testület 50 bázisponttal 3,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot az addigi 2,90 százalékról, emellett az egynapos betéti kamatot ugyancsak 3,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 5,40 százalékra.

Az előző ülés óta az orosz–ukrán konfliktus, valamint az arra válaszul bevezetett nyugati szankciós intézkedések miatt az energia- és élelmiszerárak tovább emelkedtek. A kérdés így az volt, hogy a múlt heti passzivitást tartja vagy újra bátrabban emel.

Előzetesen a felével számoltak

Ugyanis eddig a romló inflációs kilátások és a forintra nehezedő nyomás miatt egyszer 75, másodszor pedig 50 ponttal 5,85 százalékig emelték az egyhetes betét kamatát, de a múlt héten már, miután visszaerősödött az árfolyam, nem emeltek tovább. 

A CIB Bank elemzői előrejelzésükben 4,40 százalékos alapkamat-emelést prognosztizáltak, míg az OTP Banknál számítottak a korábbi ütemnek megfelelő, 50 pontos emelésre. A piacon több szereplő 75 bázispontos alapkamat-emeléssel számolt márciusra.

A kedden bejelentett döntések értelmében:

  • az alapkamat esetében 100 bázispontos emelést hajtanak végre, így 4,40 százalék az alapkamat;
  • míg az egynapos betéti kamatot 100 bázisponttal 4,40 százalékra;
  • az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 100 bázisponttal, 7,40 százalékra emelik.

Az MNB Monetáris Tanácsa 2021. november 16-án arról döntött, hogy a csütörtökönként meghirdetendő egyhetes betét kamata az alapkamat fölé is mehet. Ez egyben azt is jelentette, hogy az MNB búcsút intett a tavaly nyáron beállt konvencionális fordulatnak, amikor a kiegészítő eszközök mellett évek elmúltával ismét az alapkamat vált a központi eszközzé. Az alapkamat-emelési ciklust 2021 júniusában kezdték meg.

A háború mindent felülír

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a mai 100 bázispontos kamatemeléssel az MNB a piac által vártnak megfelelő mértékben emelte az alapkamatot. A februári döntésnél még az 50 bázispontos havi ütemet jelölték ki a közeljövőre irányadónak, ám ezt a szomszédban zajló háború felülírta. A forint gyengülése és a fejlődő piaci kockázati felárak megemelkedése miatt az MNB inkább a korábbiakban jelzettnél nagyobb kamatemelést tarthatott célszerűnek.

Ez azonban csak szimbolikus értékű, mert az irányadó kamatszintet az egyhetes jegybanki betét jelenleg 5,85 százalékos kamata jelenti. Nagyon nehéz helyzetben van most minden jegybank, így az MNB is, ugyanis a kialakult kínálati válság okozta inflációs megugrásra (amelyen a háború tovább rontott) nem nyújtanak hatékony megoldást a monetáris politika tradicionális eszközei – mondta Kiss Péter.

Milyen további eszközök állhatnak még rendelkezésre? Egyes elemzők a legjobb megoldásnak az erőteljes kormányzati beavatkozást látják, ami azonban igen sokba fog kerülni. Ez pedig minden bizonnyal újra felveti a jegybanki állampapír-vásárlások újraindítását. Kérdés, hogy ez a magyar viszonyok között mennyire működőképes rekordalacsony munkanélküliségi ráta, gyenge forint és a választások előtti fiskális költekezés közepette.

Frissítés: 

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető makrogazdasági elemzője úgy véli, hogy az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt az év közepére 7,00 százalékig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, utóbbi a várakozásai szerint májusban érheti el az 7,00 százalékot. Suppan szerint az év közepére pedig ismét szimmetrikus lehet a kamatfolyosó, 6,00-8,00 százalékot jelölve ki a két szélének. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második félévétől számít, amennyiben az inflációs előrejelzések arra utalnak, hogy az infláció 2023 után visszatérhet a toleranciasávba, ezért a jövő év végére a várakozása szerint 6,25 százalékra csökkenhet az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat is. Hozzátette: az egyhetes betéti kamat várhatóan 5,85 százalékról tovább emelkedik csütörtökön, azonban az MNB a mozgástér megőrzése érdekében kissé lassíthatja az emelés mértékét. Az elemző szerint mivel a jegybankok a kínálati ársokkokat nem igazán tudják befolyásolni, elsődleges céljuk a másodkörös hatások kiszűrése, az inflációs várakozások lehorgonyzása, az ár-bér spirál kialakulásának megelőzése. A jelenlegi globális inflációt azonban főleg a megélhetéshez szükséges áruk árának meredek emelkedése növeli, ez azonban önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat a vásárlóerő visszaesésének hatására. Ezért a monetáris konfíciók túlszigorítását is érdemes lenne elkerülni, ez pedig kifejezetten megnehezíti a jegybankok munkáját – tette hozzá. 

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató, makrogazdasági üzletágának vezetője szintén azt hangsúlyozta, hogy a kínálati oldali inflációs sokkal a monetáris politika csak mérsékelten képes felvenni a harcot, hiszen annak tényezőire alapvetően nem tud hatni. Az orosz-ukrán háború kitörése az energiaárak további emelkedésén, illetve az ellátási láncok szakadozásán keresztül jelentős inflációs kockázatot jelent – húzta alá. Hosszabb távon a kamatkondíciók a korábbinál magasabb szinten stabilizálódhatnak; vélhetően szükség lesz az egyhetes betét és az alapkamat további emelésére – jelezte előre az elemző.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint  indokolt volt a nagyobb léptékű alapkamat emelés, mivel az alapkamat és az egyhetes betéti ráta között igen jelentőssé vált a különbség, igaz, az általa várt 125 bázisponttól elmaradt. Várakozása a széttartó kamatszintek egységesülése a nyári hónapok valamelyikében következhet be, várhatóan 7 százalék felett. 

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője azt hangsúlyozta, hogy a jegybank “héja üzeneteket küldött”: a korábbinál gyorsabb monetáris szigorításra van szükség, és a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt.

Megemlítette azt is, hogy a döntés eredményeképp kismértékben erősödött a forint.

A hétfői 373,6 forintos záróárhoz képest kedd estére benézett 370 alá is az euróval szembeni jegyzésben.  Forrás: index.hu, km