Az Országgyűlésnek a Kormány által benyújtott törvényjavaslat rögzíti, hogy hosszú távon, generációkat átfogóan erősíteni kívánják a családok gazdasági szerepét.
Ennek oka, hogy az Európai Unióban is, hazánkban is problémát jelent a mezőgazdasági generációváltás, egyben pedig tény, hogy a családi gazdálkodás meghatározó a mezőgazdaságban.
Cél a családtagok részvételével, erőforrásaik közös felhasználásával és munkájuk eredménye által közös boldogulásuk érdekében végzett mező- és erdőgazdasági tevékenység szabályainak meghatározása.
A mezőgazdasági őstermelőkkel foglalkozó részben előírják, hogy őstermelő az a 16. életévét betöltött személy lehet, aki saját gazdaságában őstermelői tevékenységet végez. Feltétel a nyilvántartásba vétel. A munkát önállóan vagy őstermelők családi gazdaságának tagjaként lehet végezni.
Új elem, így részletes szabályozást igényel az őstermelők családi gazdasága. Ez csak írásbeli szerződéssel jöhet létre, és egyebek mellett meg kell határozni a központját és a képviselő személyét, a vagyont és a személyesen végzendő munkát.
Az őstermelők családi gazdaságát az Agrárkamara veszi nyilvántartásba, az ellenőrzést a mezőgazdasági igazgatási szerv végzi. A gazdaság adatait az élelmiszerlánc-felügyeleti rendszerben /FELIR/ tartják nyilván. Összesen 18 féle adat kerül feltüntetésre, és ez bárki számára megismerhető.
Ettől teljesen elkülönülő, új formátum a családi mezőgazdasági társaság, mely legalább két, egymással hozzátartozói viszonyban álló tagból áll és mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytat. Családi mezőgazdasági társaságként gazdasági társaság, szövetkezet vagy erdőbirtokossági társulat a nyilvántartásba vételt követően működhet.
A létesítő okiratban az adatokon kívül a föld és eszközök átengedéséről valamint a személyes közreműködés formájáról is rendelkezni kell.
Ezen társaságok nyilvántartását is az Agrárkamara végzi, amely nyilvántartás nyilvános és közhiteles.
A majdani törvény részletszabályok megalkotására hatalmazza majd fel a Kormányt. Döntő részben 2021. január elsejére várható a hatályba lépés, néhány pontban csak később.
Annak érdekében, hogy az átállásban ne legyen probléma, az átmeneti rendelkezések tartalmaznak szabályokat.
Az illetéktörvénytől az adótörvényig, összesen 19 törvény részleges módosítását is igényli az elfogadás előtt álló törvény, mindezek sorából kiemelném a földforgalmi törvény tervezett módosítását: a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye végintézkedéssel, tartási , életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződéssel, továbbá temető létesítése vagy bővítése céljából átruházással szerezheti meg a föld tulajdonjogát.
Föld tulajdonjogát haszonélvezet fenntartásával csak közeli hozzátartozó részére lehet majd átruházni.
Változik az elővásárlásra jogosultak sorrendje is:
– családi mezőgazdasági társasság tagja, vagy őstermelők családi gazdaságának tagja,
– fiatal földműves,
– pályakezdő gazdálkodó.
Nyomatékkal hangsúlyoznom kell, hogy ezen pár sorral egy benyújtott törvényjavaslat rövid ismertetésére vállalkoztam, a vita és javaslatok alapján előfordulhat, hogy a végleges szöveg változni fog!
Lehetséges, hogy a hatályba lépést követően a megalapozott döntéshez jogász, könyvelő, adószakértő tanácsát is érdemes lesz majd kikérni.
A Polgári Kisgazdák – mint a legérintettebb kör – kiemelt figyelemmel kísérik a családi gazdaságokról szóló törvény megalkotását, gyakorlatban történő megvalósítását, és hallatni fogjuk szavunkat a mezőgazdasággal foglalkozók érdekében!
Dr. Bakos Zoltán
