Válságban a német ipar, a szankciók egyre nagyobb károkat okoznak

A kép illusztráció. - A kép forrása: realista.hu

Egyre nagyobb az aggodalom Németországban a kieső orosz gáz miatt. A télre már most spórolással készülnek a németek, de félő, hogy a lakossági takarékoskodás nem lesz elég, és az ipar is veszélybe kerül. Hétfőn – hivatalosan karbantartás miatt – leáll az Északi Áramlat gázvezeték, de Németország arra készül, hogy az oroszok végleg elzárják a gázt. Szakértők szerint a szankciós politika már nagyobb kárt okoz a németeknek mint az oroszoknak. A német gazdaság megroppanása viszont egész Európát magával ránthatja – közölte az M1 Híradója.

Kiestek az orosz gázszállítások, válságban a német ipar” – írja a Reuters, mely elemzésében kiemeli: 30 éve nem látott mélységbe került a német gazdaság. Három évtizede most először fordult elő, hogy az ország többet importált, mint exportált.

A külkereskedelmi hiány májusban csaknem egymilliárd euró volt. A számok azt mutatják, hogy Németország sokkal rosszabbul járt az embargó bevezetésével, mint maga Oroszország. Hétfőtől pedig újabb ütést kaphat a német gazdaság: leáll ugyanis az egyik legfontosabb gázvezeték, az Északi Áramlat. A gázszállítás az éves karbantartás miatt áll le, várhatóan tíz napra.

A németek azonban attól tartanak, hogy az orosz Gazprom nem indítja majd újra a szállítást.

A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének elnöke azt mondta: ha ez így lesz, akkor néhány hónapon belül összeomolhat a gázellátásuk, ami katasztrófát jelentene az ország számára. Egyre többen vetik fel, hogy Németország vonja vissza az oroszok elleni szankciókat, de Olaf Scholz a héten azt mondta: az embargók maradnak.

A megfelelő válasz továbbra is az, szolidaritást vállalunk Ukrajnával. Pénzügyi, valamint humanitárius segítséget nyújtunk a részükre és további fegyvereket biztosítunk a számukra. Rossz utat követnénk, ha – a következményektől tartva – nem vállalnánk szolidaritást Ukrajnával” – fogalmazott a német kancellár.

A súlyosbodó energiaválság miatt az utóbbi időben több vezető is spórolásra szólította fel a németeket. Peter Hauk, Baden-Württenbergi miniszter például elismerte: az energiahordozók hiánya miatt télen lehetnek problémák a fűtéssel. De szerinte a 15 Celsius-fokos szobahőmérséklet éppen ideális télen, legfeljebb fel kell majd venni egy pulóvert.

Klaus Müller, a német közműszolgáltatást szabályzó hálózati ügynökség vezetője pedig arról beszélt, az is megoldás lehet, ha a németek kevesebbet zuhanyoznak. Lehetőleg azt is hideg vízzel.

A legnagyobb német ingatlankezelő cég már be is jelentette, csökkentik a lakások éjszakai fűtését. E szerint télen legfeljebb 17 fokra fűthetik csak lakásaikat az emberek éjjel 11 és reggel 6 óra között.

A fűtés mellett pedig a hűtésen is spórolnának Németországban. Az alkancellár a hét elején jelentette be, hogy a középületekben addig nem kapcsolhatják be a klímát, amíg a hőmérséklet nem haladja meg a 26 fokot.

Robert Habeck hozzátette: „a gazdasági minisztériumban most már nemcsak átvitt értelemben izzadunk majd, hanem ténylegesen is” – utalt ezzel az ország egyre rosszabb gazdasági helyzetére az alkancellár.

Kiszelly Zoltán politológus a Kossuth Rádióban arról beszélt:

Németország célja, hogy a kieső orosz gázt az Egyesült Államokból érkező cseppfolyós gázzal pótolja.

Csakhogy a németek energiaszükséglete jóval nagyobb, mint amit az amerikaiak ki tudnak elégíteni, ezért kényszerítik most spórolásra a németeket.

„A mostani tél a főpróba, tehát ha most télen tényleg tizenhat-tizennyolc fokos lesz a szoba, és pulóver napokkal, hetekkel kibírjuk télen, akkor tényleg sikerül ötvenmilliárd köbméterre lecsökkenteni az európai gázfogyasztást, és azt Amerika is tudja szállítani. Onnantól kezdve mondjuk hat és fél millió munkahely fog megszűnni, és ha megszűnik hat és félmillió munkahely, az azt jelenti, hogy az unió legerősebb gazdasága gyengül meg, nem tudja fenntartani az eurót, most a németek, hollandok, osztrákok finanszírozzák az eurót, ők teszik be a pénzt, amit a déliek felélnek hitelben” – fejtette ki a politológus.

Kiszelly Zoltán hozzátette: ha a német gazdaság megroppan, az magával ránthatja az eurót is, ami az Európai Unió legsúlyosabb válságához vezethet.

A magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón elmondta, hogy a piacokon vagy a forint árfolyamán látszó nehézség ellenére a magyar gazdaság fundamentumai stabilak és erősek.

A legfrissebb ipari termelés növekedése 9,4 százalékos, a teljes foglalkoztatottság megvalósult, a költségvetési bevételek lényegesen magasabbak a vártnál – fogalmazott, hozzátéve, hogy kormány elkötelezett az idei és a jövő évi költségvetési hiánycél mellett.

Forrás: hirado.hu