Valiczkó Mihály értesítése alapján: Otthonosabbak lettek a falvak, a jövő a szolgáltatások fejlesztésében lesz

Fotó MTI, Koszticsák Szilárd

Megyénk falvaiba is milliárdok érkeztek az elmúlt években, komfortosabbak lettek ezek a helységek.

Bihar kiváló példája annak, hogy a jó néhány évvel ezelőtt indult közmunkaprogramra épülő Magyar falu program pályázati támogatásával milyen településfejlesztés valósulhat meg. Ezek között Bakonszeg az elmúlt egy évtizedben tett hatalmas előrelépése nemcsak a térségben, hanem az országban is példaértékű. Ennek a fejlődésnek az eredményeit mutathatta meg a napokban Gara Péter polgármester a Vitányi István országgyűlési képviselő meghívására Bakonszegre érkezett Gyopáros Alpárnak, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak. A Nadányi-Miskolczy-kúria udvarán véget ért munkalátogatáson Gyopáros Alpárt kérdeztük a Magyar falu program megyénkbeli és országos eredményeiről, valamint a jövőjéről.

A Magyar falu program célja a kistelepülésen élők életkörülményeinek javítása, a falvak vonzóbbá tétele. Néhány millió vagy néhány tízmillió forint elnyerésére pályázhatnak az önkormányzatok, az egyházak, a civil szervezetek és a falvakban működő legkisebb vállalkozások. Hol van ezeknek a fejlesztéseknek a helye egy-egy falu vagy térség előrelépésében?

Ezek mind-mind olyan fontos fejlesztések, amelyek egyébként jól illeszkednek a nagy gazdaságfejlesztési vagy éppenséggel jelentősebb európai uniós beruházásokhoz. Ezek kisebb összegű, néhány millió vagy néhány tízmillió, esetleg maximum százmillió forint értékű beruházások. A keretösszeg azonban minden esztendőben rendelkezésre áll, és minden évben akár több ilyen fejlesztést valósíthat meg egy-egy önkormányzat. Ezek pedig helyben mind nagyon fontos, régóta várt beruházások, amelyekre bármilyen kis értékűek is, a Magyar falu program hiányában nem lenne pénze az önkormányzatoknak, civileknek, egyházaknak.

A pályázatokon az ötezer lakosnál nem népesebb helységek indulhatnak. Hogyan szerepelnek a hajdú-bihariak? Melyek a legnépszerűbb programok?

A megyében 2019-ben és 2020-ban 347 nyertes pályázatot hirdettünk ki, ahol a döntő részben kistelepülési önkormányzatok voltak a célcsoport, kisebb részben egyházközségek. Összességében a megyében több mint 3,6 milliárd forintot fizettünk ki a pályázati alprogram keretében. Köztük 61 óvodai fejlesztés zajlott az első két évben több mint 600 millió forint értékben, 55 közösségi tér felújítása, létesítése 700 millió forintból, 12 faluház újult meg az elnyert 230 millióból. 12 tanya- és falugondnoki busz érkezett Hajdú-Bihar megyébe több mint 160 millió forint értékben. Nagyon népszerű volt a kommunáliseszköz-beszerzési programunk. Ebben a közterületek karbantartását segítő eszközökhöz juthattak az önkormányzatok. Például fűkaszához, hótolóhoz, sószóróhoz. Nagy szükség volt erre, hiszen emlékezhetünk, a 2010-es kormányváltás után egy nagymértékű közmunka­program indult Magyarországon. A közmunkások döntő része az elmúlt években a gazdaság bővülésének köszönhetően el tudott helyezkedni a versenyszférában. Az önkormányzatok pedig ott maradtak munkaerő nélkül, ugyanakkor a település-karbantartási feladatokat el kellett látni. Ezért kézenfekvő megoldás volt a gépesítés. Ehhez kínálunk nagy teljesítményű, jó gépeket, hogy kevesebb humán erőforrás rendelkezésre állásával is el tudják végezni ugyanazt a mennyiségű vagy éppenséggel jobb minőségű feladatot, mint korábban. Orvosieszköz-beszerzés történt 45 településen, több mint 100 millió forint értékben. Hajdú-Biharban 62 olyan település van, amelyik ötezer lélekszám alatti, és ebből hatvan falusi csokos. Ez jó hír, mert ezek szerint kettő kivételével minden Hajdú-Bihar megyei kistelepülésen élő fiatal család igénybe veheti az otthon­teremtési, otthonfejlesztési, illetve otthonbővítési támogatást. Ez egy nagyon népszerű támogatási forma. Ugyancsak közkedvelt a civil szervezetek számára a múlt évben megjelent pályázati kiírás. A megyében negyven civil szervezet nyert összesen 128 millió forint támogatást a Falusi Civil Alapból. Fontos célokra pályázhattak a civil szervezetek. Ezek közé tartozik a gépjárműbeszerzés. Egy önkéntes tűzoltó-egyesületnek vonuláshoz jármű, vagy valamilyen szociális tevékenységet folytató egyesületnek ahhoz, hogy eljusson a célcsoportjához, vagy éppenséggel egy sportegyesületnek, az utánpótláskorú gyerekeknek a versenyekre szállításokban segít. Ezek mind-mind fontos célok. Ráadásul ingatlanfejlesztésre is pályázhattak a civil szervezetek, kis klubhelyiségeik, székházaik felújítására, fejlesztésére, adott esetben akár építésére is, kisebb értékű eszközök beszerzésére, továbbá rendezvények, programok megvalósítására is.

Polgármesterekkel beszélve, az útépítés igencsak hangsúlyos szerepet kap a fejlesztések között. Megyénk hogyan teljesít ezen a téren?

Kilencvennégy kilométernyi út fejlesztése már megtörtént, vagy legalábbis elkezdődött, illetve minimum megtervezték, és közbeszerzés alatt van. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben biztosan el fog kezdődni a felújítása. Összességében már 6 milliárd forintot kifizettünk ennek a 94 kilométernyi útfejlesztésnek a finanszírozására. Ez az összeg azonban az év folyamán még emelkedhet, hiszen vannak még közbeszerzés alatti szakaszok. Így év végéig a Magyar falu programban Hajdú-Bihar megyében az úthálózat fejlesztésére, javítására egészen biztosan meg fogjuk haladni a hatmilliárd forintot.

Hajdú-Bihar megyében két olyan település van, amelyiknek a lakossága meghaladja az ötezer főt, de jogállását tekintve község. Vezetőikkel beszélgetve szóba hozták, hogy mivel ők nem pályázhatnak a vidéki kistelepülések felzárkóztatására elkülönített egyébként jelentős összegre, hátrányban vannak.

Nem igaz az, hogy ezeknek a településeknek kevesebb lenne a pályázási lehetősége. A Terület- és településfejlesztési operatív program (TOP) az elmúlt hétéves időszakban is rendelkezésre állt a hazai települések számára. Ezeknek a fő nyertesei, kedvezményezettjei, pontosan az említett kisvárosi szegmensek. Ezek a még nem feltétlenül városi rangban lévő, jellemzően öt-tíz- vagy maximum néhány tízezer lakosú települések. Nekem meggyőződésem, hogy a következő TOP-os
időszakban is jól fognak szerepelni pályázataikkal ezek a helységek. Ezeknek a pályázatoknak, fejlesztéseknek az előkészítése egyébként ezekben a hónapokban zajlik a megyei önkormányzatok koordinálásával.

Tehát akkor konkrétan: Egyek és Hosszúpályi nem kerülhet be a Magyar falu programba?

Az meglepő lenne, hogyha a jogállás döntené el, hogy a Magyar falu programba ki kerülhet be. Például itt van a Borsod megyei Pálháza esete, amely egy ezer lélekszámú település, mégis városi rangban van. Ha a jogállás szerinti logika mentén haladnánk, akkor ő például nem kerülhetne be, holott azért nem gondolhatjuk, hogy egy ezerlelkes helység egy városias település. Egy falusias szereplője a Magyar falu programnak.

Úgy halljuk, hogy aki beadja a pályázatot, mindenki nyer. Van ennek a pályázati formának egyáltalán valamilyen buktatója?

Az, hogy minden magyar falus pályázat nyer, azért túlzás, hiszen nagy átlagban körülbelül háromszoros a túljelentkezés. Egyes pályázati kiírásokban persze vannak eltérések. Van, ahol gyakorlatilag az történik, hogy a rendelkezésre álló forráshoz képest ugyanannyi igény érkezik be. Majdnem ilyen volt tavaly az orvosieszköz-beszerzési pályázatunk, míg más esetben körülbelül hatszoros a túljelentkezés. Például a kommunális eszközök beszerzését célzó kiírás nagyon népszerű, pont az említett ok miatt, hogy a közmunkások eltűnőben vannak az önkormányzati szférából. Éppen ezért évről évre emeljük a forrástömeget a legnépszerűbb pályázatok esetében. Van buktatója természetesen a pályázatoknak, mert az eljárásrend bármennyire is egyszerű, akadnak hibalehetőségek. A legtöbb esetben a polgármester maga vagy a hivatali ügyintéző is meg tudja írni, ha pedig mégsem boldogulnak, akkor a megyei önkormányzat munkatársai segítenek minden esetben. Ennek ellenére azért természetesen a jogszabályi minimumokat mindenhol be kell tartani, tehát a pályázatoknak meg kell felelni a formai és az alaki követelményeknek, például legyen ott az aláírás, címpéldányt, egyéb alapdokumentumokat be kell csatolni. Itt-ott azért ez megbicsaklik, és természetesen vannak formahibás pályázatok is, de mi igyekszünk minden esetben segíteni. És ha más nem, egy következő évi pályázatban, akár konkrétan az adott településnek szólunk, és segítünk, hogy hogyan kell elkészíteni egy ilyen csomagot. De tényleg őszintén mondom, hogy nem nehéz egy Magyar falu program pályázat megírása.

Mi lesz a jövője a Magyar falu programnak? Hatalmas összeg került a kistelepülésekre, ott kiválóan használták fel. Van még hova fejlődni?

Van természetesen. Tele vagyunk ötletekkel, tele vagyunk jó javaslatokkal, és nemcsak mi, hanem a falvak maguk is megfogalmaznak ilyeneket. Járom az országot, és azt tapasztalom, hogy most már vannak olyan falvak, ahol gyakorlatilag elfogytak a felújításra váró intézmények, nagyjából fel vannak újítva az utcák, még talán néhány út hátravan, járdák rendben vannak, szolgáltatások megvannak, és jól működnek, és már azon gondolkodnak, hogy akkor mit építsenek. Nagyon sok településen olyan stádiumban vagyunk, hogy már valójában csak új szolgáltatások megjelenítésében gondolkodnak, ehhez pedig új épületeket kell felépíteni. És persze vannak kevésbé szerencsés sorsú települések, amelyeket a baloldali kormányzás idején jobban megviselt a falurombolás, és ott még valóban bőven van mit felújítani a rendelkezésre álló infrastruktúrából. Ezeket is támogatni fogjuk.

Országos kitekintésben hogyan „teljesít” a program?

A Magyar falu programot 2019-ben indította útjára Magyarország Kormánya. Immáron négy pilléren keresztül segíti a falusi életminőség növelését és a népesség megtartását. Az egyik pillér, a kis léptékű falusi fejlesztések támogatása pályázati rendszeren keresztül. Ennek keretében országosan, a program indulása óta több mint 12 ezer nyertes pályázat született, amelyekre a kifizetett állami támogatások összege meghaladja a 130 milliárd forintot. 2019-ben és 2020-ban 2 ezer 815 település pályázott sikerrel, amely a jogosult települések 98 százaléka. A legnépszerűbb kiírások közt szerepelnek az óvodai, egészségügyi fejlesztésekre irányuló pályázatok, a közterületek karbantartását segítő kommunális eszközök, a falubuszok beszerzését célzó kiírások, de belterületi utak felújítására és közösségi terek kialakítására is nagy az igény. A másik pillér a falusi csok, amely eddig 21 ezer család otthonteremtését segítette elő vidéki környezetben. A harmadik a falusi útalap, amelynek keretében a 2021 végéig tartó időszakban közel háromezer kilométer mellékút újul meg, 2022-ben pedig további 1500 kilométer alacsonyabb rendű út fejlesztése kezdődik meg vagy fejeződik be. Ettől az évtől a Magyar falu program egy negyedik pillérrel, a falvakban működő piaci szereplők támogatásával is kiegészül. A kormány 48 milliárd forintot biztosít a falusi kisboltok megmentésére, valamint a Magyar falu vállalkozás-újraindítási program uniós források bevonásával segíti a kistelepülések mikrovállalkozásainak fejlődését. A Magyar falu program hároméves összesített költségvetése meghaladja a 600 milliárd forintot.

Forrás: haon.hu, Kovács Zsolt