Az ukrajnai választások közeledtével a hatalmon lévők, a szélsőséges nacionalisták az ukrajnai magyar kisebbségben keresik az ellenséget. Magyar kormány úgy, mint eddig is, minden határon túli magyarért fel fog lépni és védelméről biztosítja. (kpe.hu)
A KKM bekérette az ukrán nagykövetet
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) bekérette az ukrán nagykövetet, miután „minőségileg új szintre lépett Ukrajna magyarellenes politikája” – közölte tegnap a tárca parlamenti államtitkára. Magyar Levente azután tartott sajtótájékoztatót, hogy a minisztériumban megbeszélést folytatott Ljubov Nepop budapesti nagykövettel. Az államtitkár közlése szerint az intézkedés azért vált szükségessé, mert Ukrajnában „halállistát” állítanak össze kárpátaljai magyarokról, és az ukrán parlament honlapján az ukrán-magyar kettős állampolgárok kollektív deportálását, kitoloncolását szorgalmazzák. Továbbá Ukrajna belügyi csapatokat és katonaságot telepít, laktanyákat épít a magyar határ közelében – sorolta az államtitkár. Az államtitkár szerint szintén aggodalomra ad okot, hogy Ukrajna „katonai támaszpontot” hoz létre Kárpátalján, néhány kilométerre a magyar határtól, egyben a NATO és az Európai Unió határától. Furcsa, hogy erre rendelkezésre áll a kapacitás akkor, amikor Kelet-Ukrajnában harcok folynak – fűzte hozzá.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nem vonhatja felelősségre a kettős állampolgárságú tisztviselőket – közölte Olena Hitljanszka, az SZBU szóvivője, az UNIAN ukrán hírügynökséggel. „Az ukrán törvények alapján nem vonhatók felelősségre a kettős állampolgárok” – mondta Hitljanszka azzal kapcsolatban, hogy a Mirotvorec (Béketeremtő) nacionalista ukrán szervezet hétfőn több mint 300 kárpátaljai ukrán-magyar kettős állampolgár tisztviselő és helyi önkormányzati képviselő személyes adatait tette közzé weboldalán. Arra a felvetésre, amely szerint a listán nem egyszerű állampolgárok, hanem állami hivatali tisztségeket betöltő személyek találhatók, a szóvivő kifejtette: „Mindössze anynyit tehetünk a hatáskörünkön belül, hogy megfosztjuk őket az államtitkokhoz történő hozzáférés lehetőségétől, ha titokgazdákról van szó.” Hitljanszka egyúttal jelezte, az SZBU az érintett tisztviselők esetében megvizsgálja, hozzáférhetnek-e államtitkokhoz.
Jelentés elfogadását kezdeményezte Magyarország az Európa Tanácsnál az ukrajnai kisebbségi helyzetről – közölte Zsigmond Barna Pál fideszes parlamenti képviselő tegnap telefonon Strasbourgból az MTI-vel. A képviselő szerint Magyarország azt szeretné, hogy az Európa Tanács készítsen jelentést, parlamenti közgyűlése pedig fogadjon el határozatot az ukrajnai magyarságot ért jogsértésekről, az ukrajnai nemzeti kisebbségeket érő jogszűkítő folyamatok megfékezése érdekében. Kiemelte, a magyar európai tanácsi delegáció sikere, hogy Magyarország összegyűjtötte a kezdeményezés benyújtásához szükséges több mint húsz aláírást hat ország – Magyarország mellett Románia, Szerbia, Albánia, Horvátország és Németország – képviselői részéről annak érdekében, hogy elindulhasson az eljárás.
Az ukrán államnak fel kellene vásárolnia az áttelepült kárpátaljai magyarok üresen álló otthonait kelet-ukrajnai menekültek számára, aminek köszönhetően megszűnne Beregszász magyar jellege, és nem kellene katonaságot állomásoztatni a városban – javasolta Viktor Baloga, az ukrán parlament kárpátaljai képviselője, a Jedinij Centr (JC) párt elnöke az Ukrajinszka Pravda ukrán portálon szerdán megjelent cikkében. MTI
