Újraírt gyülekezési törvény

A kép illusztráció. - A kép forrása: piacesprofit.hu

Számos országban a mai napig nem született önálló törvény a gyülekezési jogról és Magyarországon is úgy teltek a vörös évtizedek, hogy csupán hatalomtechnikai, rendészeti kérdésként kezelték ezt a jogot.

1989-ben még az 1985-ben megválasztott pártállami országgyűlés alkotta meg a mostanáig hatályos Gyülekezési Törvényt, és az elmúlt évtizedek alatt számos alkalommal az Alkotmánybíróság is foglalkozott ezzel a témával. Alsó fokú bíróságokon is születtek döntések, például a közlekedés indokolatlan zavarása miatt.

Az Alaptörvény új VI. cikkelye rögzíti, hogy a gyülekezési jog nem járhat mások magán- és családi életének, otthonának sérelmével.

A mostani új törvény a gyűlést, akként határozza meg, hogy legalább két személy részvételével, közügyben való véleménynyilvánítás céljából tartott nyilvános összejövetel, melyhez bárki szabadon csatlakozhat.

Fontos megjegyeznem, hogy a választási gyűlések a vallási szertartások és a családi események nem tartoznak a törvény hatálya alá.

Pontosan meghatározásra került a szervező és a rendező feladata, felelőssége.

A rendőrség biztosítja azt, hogy békésen megtartható legyen a gyűlés, azt harmadik személy ne zavarhassa meg, és a közrend fennmaradjon.

A gyűlésekre tilos fegyvert, sérülést okozó tárgyat vinni, megfélemlítő, félkatonai vagy hasonló ruházatot viselni, az arcot eltakarni.

A spontán gyűlés kivételével, a gyűlést legfeljebb három hónappal, legalább 48 órával hamarabb kell bejelenteni a rendőrségnél, ahol azt 48 órán belül a törvényben írt okból megtilthatják. A rendőrségi határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, de a szervező három napon belül közigazgatási perben megtámadhatja azt, és a bíróság három napon belül köteles határozatot hozni.

Károkozás esetén harmadik személlyel szemben a szervező a károkozóval együtt egyetemlegesen felel.

A kötelezettségét megszegő szervezővel szemben 5 000-től 50 000 forintig terjedő bírság szabható ki, melynek részletes szabályait a Kormány rendeletben fogja megállapítani.

Egyidejűleg módosult a Bűntető Törvénykönyv is a gyülekezési jog megsértésének szankcionálására.

(A szövegközi képen: Dr. Bakos Zoltán, a Kisgazda Polgári Egyesület állam- és jogtudományi munkacsoportjának a szakmai vezetője, nyugalmazott ügyvéd. – A kép forrása: szentendre.hu)

A Polgári Kisgazdák üdvözlik a törvényi megállapítást, mely biztosítja mindenkinek azt a jogot, hogy békésen fegyvertelenül felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen, de ugyanakkor figyelemmel legyen arra is, hogy a véleménynyilvánítás ne járjon mások indokolatlan zavarásával, korlátozásával.

(Dr. Bakos Zoltán)