Évek óta tapasztaljuk, hogy az Európai Unió balliberális szárnya számos alapvetően fontos ügyben életveszélyesen önpusztító tevékenységet folytat. Gátlástalanul támogatják azokat a civilnek hazudott szervezeteket, amelyek önös érdekből szembe fordulnak a polgárok, az emberek alapvető érdekeivel. Az Európai Unió egyre inkább ezeknek az úgynevezett NGO a bűvkörébe kerül, a társadalmi érdekek másodrangúvá válnak, az unió egyre jobban egy hamis ideológiát szolgál ki.
Az éghajlatváltozás ügyében olyan változtatásokat kényszerítenek a tagállamokra, amelyeknek sem haszna, sem eredménye nem lesz.
A haszonállat tartás úgy tűnik most hasonlóan a célkeresztbe került. Egymás után teszik tönkre a baromfitartókat, a szarvasmarhát nevelő és hizlaló gazdákat, a sertéstartókat.
Alább két írást közlünk, amelyek csak a víz felszínét borzolják, de így is jelzés értékűek.
Felkérjük és felhívjuk a gazdaszervezeteket, a NAK-ot, hogy minden szervezett erejükkel együtt, közösen lépjünk fel a végzetesen káros uniós, álliberális, hazug civil szervezetek törekvéseivel szemben.
A kormányra bizonyosan számíthatunk.
Dr. Turi-Kovács Béla
az Országgyűlés korelnöke
a KPE elnök
A hivatkozott újságcikkek:
Generációváltás az agráriumban – érkezik a jogi segítség
A KPE nagy érdeklődéssel figyeli, hogy milyen jellegű, milyen jogokat érintő változtatások várhatók. Szakértőnk közreműködésével és az Agrárminisztérium segítségével igyekszünk megismerni kellő mélységig a szükséges jogi változásokat.
Meggyőződésünk, hogy azok a részmegoldások, amelyeket a kormány eddig végrehajtott, illetve végre kíván hajtani, teljes megoldást nem tudnak hozni. Hozzá kell nyúlni a földforgalmi törvényhez és lehetővé kell tenni, hogy a helyben lakó, vagy bizonyítottan gazdálkodni kívánó magyar emberek földtulajdont szerezhessenek.
Ezt az ügyet 10 éve kerülgetjük és nyugodtan kijelenthetem, még apró lépéseket sem tudtunk tenni a kívánatos megoldáshoz.
A legsúlyosabb gondnak azt tartom, hogy a falun és a kisvárosokban élő emberek sokasága elvesztette a hajlandóságát a földmívelésre. Ha nem akarunk belátható időn belül olyan mezőgazdaságot látni, amelyben a vendégmunkások sokasága dolgozik, akkor el kell indítanunk az oktatás átalakítását a falvakban és kisvárosokban olyan módon, hogy megtanulják és megszeressék a tanulók a mezőgazdasági munkát.
TKB
Az Agrárminisztérium az őszi törvényhozási időszakban olyan jogi szabályozást készít elő, amely a mezőgazdaságban megkönnyíti az utódlás, a generációváltás, a gazdaság átadásának kérdését – mondta az agrárminiszter a 34. Bábolnai Gazdanapok csütörtöki megnyitóján.
Nagy István hozzátette: a gazdaságokat most működtető első generáció érzelmi alapon gazdálkodik, történelmi igazságtétel után került birtokába a föld. Az utánuk jövő nemzedék már racionális megközelítésű, nekik magától értetődő a folyton fejlődő módszerek alkalmazása.
Forrás: AM, agroinform.hu
Kína és az állatvédők válaszút elé állítják a magyar gazdákat
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Európa és Magyarország sertéspiaca is átalakulóban van, a változás motorja pedig Kína mellett a kontinensszerte egyre erősebb állatvédelmi mozgalmak. A magyar gazdák válaszúthoz értek: vagy a szorosabb integráció felé mozdulnak, vagy marad a támogatásfüggő kiszolgáltatottság.
Egyelőre megjósolhatatlan, mennyire lesz negatív hatással a hazai sertéságazatra az, hogy a lassan egy éve tartó takarmányár-robbanás miatt drágán termelnek, valamint az, hogy a világ legnagyobb sertésimportőre, Kína épp visszafogta az európai rendeléseit. Miután ugyanis erre a nyár elején sor került, az a spanyol, dán és holland húsmennyiség, amit eddig felszívott a kínai piac, most a kontinensen belül keres piacot. Márpedig az európai sertéspiac eddig is telített volt, elsősorban a Németországban előállított sertéshússal, amit azóta lehetetlen a Távol-Keletre exportálni, amióta a német házisertés-állományban is kimutatták az afrikai sertéspestis vírusát.
Mindez komoly áreséshez vezetett az egész EU belső sertéspiacán, jelenleg 1,25 eurós kilogrammonkénti élősertés-árakat okozva. Ez Magyarországon 350 forintos kilogrammonkénti élősertés-felvásárlási árakhoz vezetett, amit hosszabb távon a legnagyobb piaci szereplők sem feltétlen bírnak követni, különösen úgy, hogy sem a termelők, sem a feldolgozók nem tudnak átadási árat emelni az olcsó importhúsok miatt.
A sertéstartás vastagon veszteséges volt egész évben
– mondta az Index érdeklődésére Marczin Zsolt, a legnagyobb hazai termelői csoport, az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Mezőgazdasági Szövetkezet igazgatója. De ez csak az egyik probléma, ami jelenleg krízist okoz a magyar ágazatnak.
A legnagyobb gondot az okozza, hogy a nyugat-európai versenytárs országok sertéspiaca erősen szervezett, termelőtől a kereskedőig érő vertikális integrációk szabályozzák a termelést és az árakat, ügyelve arra, hogy lehetőség szerint minden szereplő termelőképessége fennmaradjon. A mostanihoz hasonló piaci krízisek esetén pedig a felesleges árumennyiséget akár önköltség alatti dömpingáron exportálva is megéri nekik a saját belső piacaikról elvezetni, méghozzá gyakorta Közép-Kelet-Európa országaiba, ahol közel sem annyira szervezett a piac, és elterjedtek a hosszú távú szerződéses kapcsolatok.
Magyarországon például az évente átlagosan levágott mintegy 5 millió sertés nagyjából felét állítják elő integrált termelők. A legnagyobb, az Alföldi szövetkezet tagjai évi 700 ezer, míg a Bonafarm-csoportnak termelő gazdák 500 ezer jószágot állítanak elő, továbbá akad még 1-2 nagyobb termelői csoport, ami átlagosan évi 300 ezret. Összesen 15-16 termelői csoport működik az országban, a többség azonban nagyon kicsi, árbevételük össze sem vethető például az Alföldi évi 30 milliárd forintos forgalmával.
Forrás: index.hu, Kiss Melinda
TKB
