Az Egyesült Államok pénteken – amint az várható volt – hivatalosan is kilépett a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött orosz-amerikai (INF-) szerződésből. Washington azzal indokolta döntését, hogy megítélése szerint Moszkva megsértette az 1987-ben kötött szerződésben foglaltakat.
Moszkva azt javasolta Washingtonnak és a NATO-nak, hogy Oroszországhoz hasonlóan hirdessenek moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták szárazföldi telepítésére – közölte Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában. Rjabkov szerint a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközökről szóló megállapodáshoz való visszatérést „senki sem vette le a napirendről”.
Egy új fegyverzetkorlátozási egyezménynek magában kell foglalnia Kínát is – fejtette ki Donald Trump amerikai elnök újságíróknak pénteken. Az elnök azt mondta: felvetéséről már egyezetett a két érintett ország, azaz Oroszország és Kína vezetőivel, akiket elmondása szerint „ez nagyon is izgalomba hozott”.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteki brüsszeli sajtótájékoztatóján sajnálatosnak nevezte, hogy Oroszország nem mutatott semmiféle hajlandóságot, illetve nem tett lépéseket arra, hogy visszatérjen a szerződésben rögzített kötelezettségei teljesítéséhez. A szerződés felmondásának minden következményéért Oroszországot terheli a felelősség, a szerződés minden pontját betartó Egyesült Államok döntése pedig a szövetségesek teljes támogatását élvezi – tette hozzá. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője, Carlos Martin Ruiz De Gordejuela a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: a béke megőrzésének fontos eszközét jelentő megállapodás felmondásával Európa biztonsága kerül veszélybe, az Európai Unió ezért továbbra is hangsúlyozza az INF-szerződésben foglaltak fontosságát.
MTI
