A Polgári Kisgazdák álláspontja az Alkotmányban biztosított alapjogoknak érvényesülnie kell és, ha azok egymással ütköznek, mindig az emberek érdekét, biztonságos élethez való jogát kell garantálni.
A Polgári Kisgazdák a törvényhozásban fokozottan figyelnek arra, hogy az Alkotmányban, a törvényekben bekövetkező változások az alapjogokat ne sértsék, azokat garantálják. A törvényhozásban, a vitában, a törvény alakításában tevőlegesen kívánunk részt venni.
Fokozott jogszabályi védelem jár a zaklatás áldozatainak.
A kormány új jogszabállyal váltaná fel az 1989 óta hatályos gyülekezési törvényt, és számos ponton módosítaná a magánélet védeleméről szóló jogszabályokat, tekintettel a múlt héten megszavazott hetedik alaptörvény-módosításra. A kormány által az Országgyűlésnek az elmúlt napokban benyújtott törvényjavaslatok szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerülhet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem irányítása, és a hajléktalanokat nem lehetne pénzbírságra ítélni a közterület életvitelszerű használata miatt, ugyanakkor közérdekű munka vagy elzárás kiszabható lenne.
Új gyülekezési törvényre tett javaslatot a kormány a parlamentnek. A Trócsányi László igazságügyi miniszter által benyújtott jogszabály – amely az 1989-est váltaná fel – október 1-jén léphet hatályba. A javaslat szerint mindenkinek joga van arra, hogy engedély vagy előzetes bejelentés nélkül – pontosan meghatározva a sürgős, illetve spontán gyűlés kritériumait – békésen, fegyvertelenül, másokkal közösen felvonulásokat, tüntetéseket szervezzen, azokon részt vegyen.
Nem közterületnek minősülő helyszínen viszont csak az ingatlan tulajdonosának és használójának hozzájárulásával szervezhető gyűlés. Két, azonos helyre és időre bejelentett rendezvénynél az elsőként bejelentett kap engedélyt. A törvényjavaslat szerint gyűlést magyar állampolgár szervezhet, továbbá az, aki legálisan tartózkodik az országban, valamint olyan szervezet, amelynek törvényes képviselője megfelel ezeknek a feltételeknek.
A hatóság megtilthat egy rendezvényt, például ha a gyűlés a közbiztonságot vagy a közrendet veszélyezteti, történelmi emlékhelyen vagy emléknapon tagadja a náci vagy kommunista bűnöket, megzavarhatja a bíróságok működését vagy a közlekedés rendjének sérelmével jár. A törvényjavaslat szerint megtiltható egy gyűlés akkor is, ha az alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jog korlátozására.
Trócsányi László igazságügyi miniszter a múlt héten megszavazott hetedik alaptörvény-módosítással összhangban a magánélet védelméről szóló törvényjavaslatot is benyújtott az Országgyűlésnek. A magánélethez való jog védelmének részletes szabályait külön törvények, különösen a polgári törvénykönyv (Ptk.), a büntető törvénykönyv (Btk.) és az információs önrendelkezésről szóló törvény rendezik – tartalmazza a javaslat.
Az otthon tiszteletben tartására vonatkozó joggal kapcsolatban a jogszabály azt írná elő, hogy mindenkinek – a közszereplőknek is – joga van az otthona nyugalmához, ennek sérelmét pedig különösen mások otthonába való jogosulatlan behatolás vagy egyéb sértő, zavaró, zaklató módon történő jogosulatlan beavatkozás jelenti. Akit ebben a jogában megsértenek, az birtokvédelmi, szomszédjogi, tulajdonvédelmi igényeket is érvényesíthet. Azt is törvénybe foglalnák, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi, erkölcsi fejlődést biztosító magán- és családi életre, otthonra és kapcsolattartásra, ennek tiszteletben tartása pedig mindenkinek kötelessége.
A törvényjavaslat egy másik paragrafusa szerint az egyént fokozott védelem illeti meg mind a zaklatás hagyományos, mind valamennyi internetes formájával szemben.
A kormány módosítaná a szabálysértési törvényt is, hogy pénzbírsággal ne legyen büntethető az életvitelszerű közterületen tartózkodás miatt az amúgy általában nincstelen hajléktalan, ugyanakkor közérdekű munka vagy elzárás kiszabható lenne. Egy másik módosító javaslat szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez kerül a Nemzeti Közszolgálati Egyetem irányítása.
(Magyar Idők, Baranyai Gábor)
A magánélet védelméről szóló törvényt nyújtott be Trócsányi László
A magánélet védelméről szóló törvényjavaslatot nyújtott be Trócsányi László igazságügyi miniszter az Országgyűlésnek.
Az otthon nyugalma a múlt héten megszavazott hetedik alkotmánymódosításban kapott jogi védelmet. Az alaptörvény szerint a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.
Az előterjesztés kimondja:
az állam tiszteletben tartja és védi az egyén magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását, a magánélet joga pedig a személyiség szabad kibontakoztatásához való jog része.
A magánélet jogát csak más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a szükséges mértékben a magánélethez való jog lényeges tartalmának és az emberi méltóságának a tiszteletben tartásával lehet korlátozni.
A magánélethez való jog védelmének részletes szabályait külön törvények, különösen a polgári törvénykönyv, a büntető törvénykönyv és az információs önrendelkezésről szóló törvény rendezik. Az előterjesztés arra is kitér, hogy a közéleti szereplő magán- és családi életét, valamint otthonát a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a közéleti szereplőnek nem minősülő személlyel azonos védelem illeti meg.
Az indítvány kijelenti továbbá:
mindenkinek joga van arra, hogy családi életét mint a magánélet közegét fokozott védelem illesse meg.
A családi élet tiszteletben tartásához való jog az egyént és családtagját együtt illeti meg, és sérelmét jelenti különösen mások családi életének jogosulatlan megsértése, zavarása vagy jogosulatlan beavatkozás mások családi életébe.
Az otthon tiszteletben tartására vonatkozó joggal kapcsolatban a jogszabály azt írná elő, hogy mindenkinek joga van az otthona nyugalmához, ennek sérelmét pedig különösen mások otthonába való jogosulatlan behatolás vagy egyéb sértő, zavaró, zaklató módon történő jogosulatlan beavatkozás jelenti.
Akit a magánélethez való jogában megsértenek, követelheti egyebek mellett a jogsértés bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, emellett pedig sérelemdíj, valamint kártérítés is követelhető. A törvény a kihirdetését követő napon lépne hatályba.
(infostart.hu)
