Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter hétfői sajtóértekezletén Németországot tette felelőssé azért, hogy Varsónak eddig nem folyósították az uniós helyreállítási alap neki járó részét.
Ziobro, aki az egyik kisebb koalíciós pártnak, a Szolidáris Lengyelországnak az elnöke, nyilatkozatában a Der Spiegel szombati cikkét kommentálta. A német hetilap szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatná, hogy kifizessék Lengyelországnak a koronavírus-járvány utáni helyreállításra szánt európai uniós alap neki járó összegét, viszont ezt Vera Jourová, a bizottság alelnöke ellenzi.
Ziobro szerint a helyzetnek a hetilap szerinti bemutatása „megtévesztés a németek részéről”. A Der Spiegel „azt a verziót próbálja terjeszteni, miszerint nem Von der Leyen csapta be a lengyel kormányt (…), hanem Jourová asszony” – mondta a miniszter.
Szerinte Von der Leyen jelentős német politikusként „nyilvánvalóan becsapta a lengyel kormányfőt és az államfőt”, mivel újabb feltételeket támaszt a többszöri közös egyeztetés eredményeképpen jóváhagyott lengyel helyreállítási tervnek.
Ziobro felidézte: 2020 decemberében figyelmeztette Mateusz Morawiecki kormányfőt a jogállamisági feltételrendszerről szóló, az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott rendelettel kapcsolatban. Szerinte a „cinikus (…) német politikusoknak akkor tett engedmények csak erősebb nyomásgyakorlást, zsarolást hoztak Varsó fejére”.
„Lengyelországot meglopják, ebben pedig vezető szerepet a német politika, német politikusok játszák a német Von der Leyennel az élén” – mondta Ziobro.
Bejelentette: a Szolidáris Lengyelország azt fogja kérni Morawieckitől, hogy mutasson be egy B tervet a helyreállítási eszközökkel összefüggő helyzet megoldására. Lengyelország az EU szuverén tagjaként jogosult arra, hogy teljesítsék elvárásait, már csak azért is, mert az Európai Bizottság „csak közvetítő volt a részben a lengyel adófizetők terhére felvett nagy hitel igénylésében” – hangsúlyozta Ziobro.
A brüsszeli bizottság június elején hagyta jóvá a 23,9 milliárd euró értékű, vissza nem térítendő támogatást és a 11,5 milliárd eurós kölcsön lehívását lehetővé tevő lengyel helyreállítási tervet. Ennek kifizetését viszont a tervben foglalt szükséges feltételek – úgynevezett mérföldkövek – teljesítéséhez köti. Az első mérföldkövek teljesítését viszont Varsó és Brüsszel jelenleg eltérően értelmezi.
Forrás: Magyar Hírlap
