Új állattenyésztési törvényt alkotunk

A KPE a 2010-ben még élő és nagyon hasznos gyakorlat felújítását kezdeményezi: a mezőgazdaságot érintő, alapvetően fontos törvények előkészítése során konzultációt kell folytatni az érdekvédelmi és politikai szervezetekkel. A KPE készen áll arra, hogy szakértői segítségével közösen biztosítsuk az agrárium fejlődését elősegítő törvények elfogadását.

Huszonöt év után megalkotunk egy új állattenyésztési törvényt, ez olyan lehetőséget ad a szakmának, amellyel élnie kell – mondta Nagy István agrárminiszter szerdán Herceghalmon.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) küldött közgyűlésén a miniszter elmondta, hogy a törvény megalkotását az őszi törvényhozási időszakra tervezik. A jogszabály keretet fog adni a magyar tenyésztés-szervezés értékeinek megvédéséhez, valamint megteremti a lehetőségét annak, hogy e szervezetek a határokon túlra is kiterjesszék tevékenységüket.

Az agrárminiszter hangsúlyozta: “erős magyar mezőgazdaság nincs erős, szuverén magyar állattenyésztés és fejlett tenyészállat-előállítás nélkül”.

A tárcavezető elmondta, hogy 2018-ban is elérhetővé tesznek a fajtaegyesületeknek és a szakmai szövetségeknek 1,3 milliárd forintnyi támogatást.

Nagy István beszélt arról, hogy nem halogatható tovább az agrár-felsőoktatás és szakoktatás felülvizsgálata sem és újjászervezésük után igazodniuk kell a XXI. század kihívásaihoz. Hozzátette, hogy 2020 után több szempontból is új időszak kezdődik, s nem csak új uniós költségvetési ciklus kezdődik, hanem megváltoznak a prioritások és az ezekre épülő támogatások is változni fognak.

Az agrárminiszter azt mondta, hogy fontos és hangsúlyozniuk kell az állati termékek piaci értékesítésében a GMO-mentességet.

Farkas Sándor parlamenti államtitkár, a MÁSZ elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy sikeres, minőségi takarmány előállítás nélkül nincs sikeres állattenyésztés. Hozzátette, hogy meg kell felelni a piac kihívásainak és nagyobb feldolgozási szintet kell elérni. Ne csak eredményesek legyünk, hanem sikeresek is – fűzte hozzá az államtitkár.

(MTI, kormany.hu)

 

Fordulat a GMO-vitában?

Megengedően nyilatkozott az agrárminiszter a precíziós nemesítésről, szerinte támogatandó a biotechnológia, ha egy élőlényen belül hajtunk végre változtatásokat.

Nagy István bizottsági ülésén beszélt arról, hogy nem génmódosításról (GMO-ról), hanem támogatásra érdemes növénynemesítésről beszélhetünk akkor, ha egy adott élőlényen belül hajtunk végre biotechnológiai változtatásokat és így módosul a genetikai összetétele – írja az agrárszektor.hu. A precíziós növénynemesítéssel olyan gyors változásokat lehet elérni, amelyek a természetben is végbemennek, csak sokszor több millió év alatt következnek be.

A miniszter szerint az számít GMO-nak, ha egy másik élőlényből visszük át a genetikai állományt, ezt pedig továbbra is határozottan el kell utasítani. Az új, precíziós nemesítési eljárásokkal viszont a magyar nemesítés ismét a világ élvonalába kerülhet az agrárminiszter szerint.

Az agrárminiszter ezzel vitás témában foglalt állást, ugyankkor a hazai biotechnológiai-tudományos élet tagjai régóta azon az állásponton vannak, hogy a precíziós nemesítés nem minősül GMO-nak, és komoly lehetőségek rejlenek benne hazánk számára, ugyanis alkalmazása kiutat jelenthet a GMO-k teljes tiltása miatt kialakult magyarországi patthelyzetből.

Hasonló állásponton van Dudits Dénes, az MTA rendes tagja, genetikus-agrármérnök, akivel még idén januárban beszélgettünk a témában. Elmagyarázta: a precíziós nemesítési eljárás során csupán a kiválasztott saját célgén egyik specifikus építőelemét cserélik ki, ezzel érik el a kívánt hatást. Tehát mivel ez idegen DNS beépítése nélkül történik, ezért az így nemesített növényt, állatot nem indokolt GMO-ként kezelni.

Az MTA korábban kiadott állásfoglalása is erre a megállapításra jut, azaz kimondja: a genomszerkesztésből származó nemesítés termékei nem tekinthetők genetikailag módosított szervezetnek (GMO-nak), amennyiben nem történt idegen gén beépítése. Az MTA állásfoglalása azt is hangsúlyozta, hogy a genomszerkesztés esetében minden korábbinál világosabban látható, hogy a törvényhozás nem képes lépést tartani a technológiai fejlődéssel. A szabályozási késedelem pedig komoly innovációs hátrányt jelent.

Ha biotechnológiai újdonságokról és a GMO-vitáról olvasna még, töltse le a Zöld Biotechnológia új számát.

A kiadványban többek között egy érdekes pálfordulásról is olvashat. Az egykori GMO-ellenes aktivista globális szégyennek nevezte Európa GMO-ellenes álláspontját. Mark Lynas szerint a génszerkesztés segíthet megoldani a mezőgazdaság globális problémáit.

(Forrás: Agroinform.hu / Agrárszektor.hu)