Életbe lépett pénteken a tűzszünet, viszonylagos nyugalom uralkodik az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban – számoltak be aktivisták és egy megfigyelő csoport. A kiterjedt helyi aktivistahálózattal rendelkező Szíriai Emberi Jogok Megfigyelőközpontja (OSDH) azt írta, hogy éjfél után nyugalom uralkodott Idlíb jelentősebb frontjain. Az éjféltől hatályba lépett tűzszünetről csütörtökön állapodott meg Recep Tayyip Erdogan török elnök orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal Moszkvában. Megállapodtak abban is, hogy egy 12 kilométer széles biztonsági folyosót nyitnak a Latakia és Aleppó közötti M4-es autópálya mentén, és ezt március 15-től orosz-török közös őrjáratok felügyelik majd. Az úttól északra és délre 6-6 kilométerre kiterjedő folyosó konkrét paramétereit a két ország védelmi minisztériuma egy héten belül meghatározza. A megállapodást rögzítő dokumentum szerint a felek egyetértettek abban, hogy a szíriai konfliktust nem lehet katonai eszközökkel megoldani, azt maguknak a szíriaiaknak kell rendezniük politikai folyamat útján, az ENSZ BT 2254-es határozatával összhangban.
Törökország a különleges rendőri erők 1000 tagját küldi a görög szárazföldi határra, hogy megakadályozza a migránsok visszatoloncolását – nyilatkozta Süleyman Soylu török belügyminiszter csütörtökön Edirne városában a sajtónak, miután helikopterről megszemlélte a török-görög szárazföldi határ térségét. Soylu hozzátette: az elmúlt napokban csaknem 140 ezer migráns hagyta el már Törökországot, és lépett be Görögországba. Ezt Athén cáfolja. Soylunak később egy újságíró úgy tette fel a kérdést, hogy a két ország közötti „senki földjén” hány migráns tartózkodik, amire a miniszter ugyancsak azt felelte, hogy közel 140 ezer.
Növelni kell Törökország európai uniós menekültügyi pénzügyi támogatását – közölte a német diplomácia vezetője csütörtökön Berlinben az EU-s külügyminiszterek zágrábi tanácskozása elé időzített nyilatkozatában. Heiko Maas kiemelte, „Törökország fogadja be a legtöbb menekültet a világon, és a méltányos tehermegosztás a mi érdekünk is”. Azonban a német kormány azt is elvárja, hogy Törökország tartsa be az EU-val 2016-ban kötött menekültügyi megállapodást – tette hozzá. A Törökországgal folytatott EU-csatlakozási tárgyalások végérvényes beszüntetését szorgalmazta Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter az oe.24 TV-nek adott interjújában. Görögországban tett látogatását követően a miniszter elmondta: „Cinikus, államilag szervezett embercsempészet zajlik, az embereket téves információkkal és hamis hírekkel ösztönözték, hogy útra keljenek”, ezért fontos a segítségnyújtás az EU külső határait védő Görögországnak.
Magyarország és a magyar emberek biztonsága érdekében a kormány meghosszabbítja a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, külön tekintettel a Törökország felől elindult migránsáradatra, annak biztonsági és járványügyi kockázatára – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ csütörtök este az MTI-vel.
Közleményük szerint az erről szóló kormányrendelet hamarosan olvasható lesz a Magyar Közlönyben.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Mahgyar Hírlapnak adott interjúban kiemelte: „A fizikai, az élőerős és a jogi határzár jelenlegi tudásunk szerint a következő időszak kihívásait is tudja kezelni, de ha további intézkedésekre van szükség, a kormány természetesen készen áll a szükséges lépésekre. A lényeg: mindenképp megvédjük a határt!”
Orbán Viktor magyar kormányfő és a Recep Tayyip Erdogan török elnök közötti kedvező kapcsolat ellenére szinte mindenki biztos abban, hogy a hazai kabinet nem tudott arról, mire készül Erdogan – mondta a Népszavának egy kormányzati forrás. Azt is közölte a forrás, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter azért ment Belgrádba hétfőn, és azért a szerb, valamint az északmacedón kollégájával egyeztetett, mert Magyarországnak legfeljebb ezeken a területeken van mozgástere. „Itt tudjuk befolyásolni a történteket, a török külügyminiszterrel nem tárgyaltunk” – fogalmazott.
A Századvég Alapítvány felmérése szerint a magyarok nyolcvan százaléka továbbra is támogatja a szigorú határvédelmet. A megkérdezettek 82 százaléka értesült arról, hogy a szíriai katonai konfliktusok, illetve a török államfő nyilatkozata nyomán újabb tömegek indulhatnak meg Európa felé. A válaszadók 80 százaléka úgy véli, a magyar kormánynak meg kell erősítenie a határvédelmet és továbbra is meg kell akadályoznia az országba irányuló kontrollálatlan bevándorlást. A felmérésből az is kiderült, a kérdést politikai önbesorolás szerinti bontásban megvizsgálva látható, hogy ebben a témában még a baloldali szavazók többsége – 51 százaléka – is a kormány álláspontjával ért egyet, és a határok fokozottabb védelme mellett áll, míg a 29 százalékuk beengedné a Szíriából érkezőket. A „középen álló és a jobboldali választók” 78 százaléka, illetve 95 százaléka nem enyhítene a határvédelem szigorán, ezzel szemben 10, illetve 3 százalékuk lazítana rajta. MTI, NÉPSZAVA
Figyelemre méltónak tartjuk, hogy a Közel-Keleti események, különösen Szíriában, Oroszország tevékeny részvétele nélkül nem oldódhat meg. A szír állam szuverenitásának elismerése ma már megkerülhetetlen, akár tetszik a szír kormány az Európai Uniónak, akár nem. Szíria az elkövetkező években – feltehetően orosz segítséggel – egyre inkább a Közel-Kelet fontos állama lesz. (kpe)
