Trump vagy Biden: kivel járna jól Magyarország, és kivel rosszul?

Fotó EPA, Jim Lo Scalzo

A magyar-amerikai diplomáciai kapcsolatok szempontjából egyértelmű, hogy Donald Trump megválasztása lenne a kedvezőbb forgatókönyv. A hazai és a republikánus politikai vezetés közötti összhang látványosan javult Trump elnöksége során, évek óta nem volt ilyen jó a viszony. Gazdasági szempontból homályosabb a kép, de a külkereskedelmi lehetőségeink szempontjából Biden felfogása és programja kevesebb kockázatátot jelent.

A mai amerikai elnökválasztásnak van egy nagyon fontos olvasata is – mégpedig az, hogy Magyarországra nézve hogyan alakulnak a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok. A helyzet azért különösen pikáns, mert a két területen eltérő lehet a helyzet – Donald Trump győzelme a politikai kapcsolatok további javulását hozhatja, az EU-t érintő gazdasági elképzelései viszont közvetlen sérülést is okozhatnak a magyar gazdaságnak.

Amikor Orbán Viktor Trumpnak szurkol, akkor politikai szempontok miatt teszi ezt.

Orbán Viktor miniszterelnök a 2016-os választáson is bemondta, hogy az akkori republikánus jelölt, Donald Trump győzelmében bízik. A miniszterelnök látszólag nagy kockázatot vállalt ezzel, de végül a várakozása beigazolódott, Donald Trump költözött a Fehér Házba. Orbán a mostani választás előtt is kijelentette, hogy a republikánus elnök újrázásában bízik, és ez az ő szemszögéből nézve teljesen érthető. Az elmúlt 4 évben a magyar-amerikai diplomáciai kapcsolatok egyértelműen javultak (a miniszterelnök szerint a rendszerváltás óta nem voltak ilyen jók a kapcsolatok), Orbán 2019. májusában Donald Trump meghívására Washingtonba utazott. Ez kétségkívül egy fontos diplomáciai esemény volt, még úgy is, hogy Trump a régiós országok közül Magyarországot nem minősítette kitüntetett figyelemben, előbb találkozott a lengyel és a cseh kormányfővel, mint Orbánnal.

Nem ez volt az egyetlen kormányközi egyeztetés a felek között, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter többször is egyeztetett az aktuális amerikai külügyminiszterrel, mint ahogy Orbán Viktor is több ízben beszélt telefonon az amerikai elnökkel. Noha konkrét cselekvések szintjén leginkább csak a kétoldalú Védelmi Együttműködési Megállapodást (Defense Cooperation Agreement – DCA) lehet kiemelni, a verbális gesztusokból egyértelműen látszik, hogy az amerikai-magyar kapcsolatok javultak az elmúlt négy évben. Beszédes – és Orbán Viktor várakozásáról és érdekéről sokat elárul -, hogy ezen a virágzó kapcsolaton a CEU-ügy sem tudott érdemben rontani.

EZ TÖKÉLETESEN PÉLDÁZZA AZT, HOGY MIÉRT IS VÁRHAT ORBÁN VIKTOR TRUMPI GYŐZELMET: DONALD TRUMP KÜLPOLITIKÁJÁRA NEM JELLEMZŐ AZ A KORÁBBI AMERIKAI DOKTRÍNA, AMELY A A LIBERÁLIS DEMOKRÁCIA VÉLT VAGY VALÓS SÉRÜLÉSE LÁTTÁN AKTÍV FELLÉPÉSSEL AVATKOZOTT BE MÁS ORSZÁGOK BELÜGYEIBE.

A trumpi külpolitika abszolút nem koherens, nem rendszer-szemléletű, ad hoc, gyakran egymásnak ellentmondó fellépések jellemzik, és ha egy vezetővel meg tudja találni a közös hangot, akkor rövid távon nem lehet számítani a kapcsolatok romlására. Természetesen a trumpi megközelítés része a kiszámíthatatlanság is, de a magyar kormánnyal szemben eddig nem volt a horizonton semmilyen érdekütközés, miközben ideológiai síkon a két vezető (Orbán és Trump) meglehetősen közel áll egymáshoz.

Az aktuális magyar kormánynak már csak azért is érdeke Trump győzelmének szurkolni, mert a másik féllel nem jók a tapasztalatok. Joseph Biden az Obama-adminisztráció alelnöke volt, és a demokrata establishmentre azóta is jellemző módon kiállt az évtizedes amerikai demokráciaexport mellett, és a liberális demokrácia elvének vélt vagy valós sérelmében az amerikai érdekek sérelmét látta, és aktívan fel is lépett. Ez több ízben is konfliktust generált a magyar és az amerikai fél között (ami egyébként sem a magyar, sem a tengerentúli vezetésnek nem lehet érdeke egy olyan térségben, amely az egyik legfőbb rivális, Oroszország közvetlen közelségében fekszik). Az első kardcsörtéhez nem is volt szükség arra, hogy Bident elnökké válasszák: egyik kampányeseményén Magyarországra negatív példaként hivatkozott, amire Szijjártó Péter külügyminiszter Biden fiának ukrajnai botrányaival reagált. Politikai és diplomáciai szempontból tehát egyértelmű, hogy a magyar-amerikai kapcsolatoknak Trump újrázása tenne jót – első ránézésre legalábbis.

Forrás: portfolio.hu, Zsoldos Ákos