Magyarország soha nem volt és a jövőben sem lehet idegen országot megszálló külső hatalom. Az irakiaknak kell eldönteniük, hogy kívánnak-e külső katonai segítséget vagy ragaszkodnak teljes szuverenitásuk fenntartásához. (kpe)
Az amerikai és az iráni fél nyilatkozatai Donald Trump amerikai elnök csapássorozattal fenyegette meg Iránt vasárnap a Twitteren, ha Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz különleges alakulatának meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen. Az amerikai elnök egyúttal közölte: 52 lehetséges iráni célpontjuk van. Az amerikai vezetésű koalíció vasárnap felfüggesztette terrorellenes műveleteinek zömét Irakban és Szíriában, hogy támaszpontjai védelmére összpontosítson az Iránnal kibontakozó feszültségek közepette. „Elsődleges fontossággal bír az Iszlám Állam legyőzésén fáradozó koalíciós személyzet védelme” – hangsúlyozták a közleményben.
Öltönybe bújt terroristának minősítette az amerikai elnököt az iráni távközlési miniszter, a külügyminiszter pedig arra figyelmeztette a Fehér Házat, hogy háborús bűncselekménynek számít a kulturális helyszínek elleni támadás. Mohamad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter nem sokkal az után szólalt meg az ügyben, hogy az amerikai elnök kijelentette, az Egyesült Államok kész csapást mérni ötvenkét iráni helyszínre. Trump szavai miatt az iráni külügyminisztérium vasárnap bekérette az Egyesült Államok érdekeit is képviselő teheráni svájci nagykövetet. Megfenyegette a Közel-Keleten állomásozó amerikai katonákat Haszan Naszralláh, a Hezbollah libanoni síita szervezet vezetője vasárnap Bejrútban. Kijelentette: az Egyesült Államok hadserege megfizet Kászim Szulejmáni iráni tábornok megöléséért, s koporsóban fognak hazatérni az amerikai katonák és tisztek a Közel-Keletről.
Az iraki parlament vasárnap megszavazta az Irakban állomásozó külföldi katonai erők jelenlétének megszüntetését célzó javaslatot. A képviselők szerint a kormánynak azzal kell kezdenie, hogy visszavonja a nemzetek közösségéhez benyújtott kérelmét, amellyel segítséget kért az Iszlám Állam terrorszervezet elleni küzdelemhez, „az iraki katonai műveletek végére és a kivívott győzelemre tekintettel”. Irán nem korlátozza többé atomprogramját, nem teljesíti a továbbiakban a 2015-ben kötött többhatalmi nukleáris megállapodásban vállalt ezen kötelezettségeit, azonban fenntartja együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel – közölte az iráni állami televízió a teheráni kormány közleményére hivatkozva vasárnap. A teheráni vezetés ugyanakkor kiemelte, hogy Irán visszavonja az intézkedéseket, amennyiben Washington feloldja az Irán-ellenes szankciókat. Az iráni kormány hozzátette: nyitott marad a tárgyalásokra európai partnereivel, jóllehet ők nem tudták biztosítani számára, hogy az amerikai büntetőintézkedések ellenére értékesíteni tudja olaját külföldre.
Vezető EU-politikusok reakciói
Meghívta Brüsszelbe az iráni külügyminisztert Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki újból a Közel-Keleten kialakult feszültségek csökkentésére szólított fel. Az esetleges látogatás pontos dátumáról nem esett szó a közleményben. Tartsanak amerikai-iráni csúcstalálkozót Bécsben, hogy megoldják a Washington és Teherán között keletkezett feszültséget – ajánlotta fel Sebastian Kurz, az Osztrák Néppárt (ÖVP) vezetője, Ausztria leendő kancellárja. A politikus erről a szombaton este megjelent Bild am Sonntag című német újságnak adott interjúban beszélt. Boris Johnson brit miniszterelnök vasárnap a nyugati szövetségesekkel folytatott konzultációiról tett nyilatkozatában önuralomra szólított a Szulejmáni halálára adott válaszokban. Johnson, aki nyilatkozata szerint Donald Trump amerikai elnökkel, Angela Merkel német kancellárral és Emmanuel Macron francia elnökkel is beszélt, a feszültség minden fél részéről történő enyhítését szorgalmazta. Olaszországnak és az Európai Uniónak meg kell köszönnie Donald Trump amerikai elnöknek, hogy „eltette láb alól a világ egyik legveszélyesebb emberét” – közölte a közösségi médiában Matteo Salvini, a jobboldali Liga párt vezetője. Az olasz kormány ellenben önmérsékletre intett Szulejmáni meggyilkolása után. A kormány tagjai aggodalommal kommentálták a nemzetközi feszültség növekedését Kászim Szulejmáni iráni tábornok halála után.
Magyarországi politikai reakciók
A DK kezdeményezi a Honvédelmi Bizottság összehívását az Irakban szolgáló magyar katonák ügyében.
„Azok után, hogy pénteken az amerikai légierő célzott csapással megölte az iráni Kászim Szulejmánit, a NATO és az USA vezette nemzetközi szövetség biztonsági okokból felfüggesztette iraki kiképző műveleteit. A misszióhoz Magyarország 200 katonával járult hozzá, akik jelenleg is Erbílben tartózkodnak” – hívják fel a figyelmet a közleményben. A most kialakult veszélyhelyzetben ezért azt kezdeményezik, hogy a bizottság vizsgálja meg: elővigyázatosságból haza kell-e hozni a magyar katonákat Irakból. A DK szerint a kormány felelőssége, hogy egyetlen magyar honvéd életét se kockáztassák, ezért elvárják Benkő Tibor honvédelmi minisztertől, hogy adjon részletes tájékoztatást az ülésen.
A Blikk arról ír: a be- és feljelentéseiről ismert Tényi István levelet írt Orbán Viktornak. Tényi arra kéri a kormányfőt, hogy mivel az iraki parlament úgy határozott, hogy tiltsák ki a külföldi csapatokat – köztük a magyar missziót – Irak területéről, hívjon össze az ügyben rendkívüli parlamenti ülést.
MTI, RIPOST.HU, ATV.HU, HÍR TV HÍRADÓ, 444.HU, BLIKK.HU, 2020.01.05.
