Egyre több balliberális történész szólal meg Egerben Trianon ügyben.
Ma éppen az Egri Esterházy Egyetem történésze, Bartók Béla kapott szót, hogy az 1920 előtti és utáni egri történésekről beszéljen. A témaválasztása félig jó volt: Az egri társadalom és a Trianoni béke.
Azért csak félig, mert Trianon-béke szóösszetétel használata az maga a bűn tagadása.
A történész azokról az évekről beszélt, amikor kiépült egy Trianon-tagadás több civil szervezettel. Ez valóban ismeretlen terep, jó érzéssel fogadta a közönség, hogy erről ejtett szót a történész.
De sajnos kicsit balra hajlóan történt ez az elemzés. Szót ejtett az előadó arról, hogy mennyit segítettek a zsidók a civil szerveződésben és hogy az irredentizmus milyen gyorsan ébredt fel hazánkban.
A megjelentek közül két ember szólt hozzá az előadáshoz. Szíki Károly szóvá tette, hogy a történész 15 esetben használta a Trianon-béke kifejezést, de egyszer sem mondta ki, ez békepaktum, békeparancs volt. Továbbá vékonynak érezte a történész témafelvetését a BÉKESZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA VAGY NEM ALÁÍRÁSA kérdésben. Szíki említette a lengyelek példaadását, hogy ők nem ratifikálták a diktátumot és lett volna lehetőség e zsaroló-paktummal szemben. Továbbá kifogásolta az előadónak azon kijelentését is, hogy az amerikai magyarság Horthy ellenes lett volna. Mint mondotta, ottani útjai és olvasatai alapján nyugodtan kijelentheti: legfeljebb a Jászi Oszkár vezette bolsevik, pribék szabadkőműves banda volt az, ami Horthy ellen propagált. Ez a kifejezés a teljes emigrációra nézve sértés, hogy Horthy ellen szálltak volna síkra az amerikai magyarok.
Bartók Béla történész megköszönte a helyreigazítást és elfogadta Szíki érveit.
Szükséges, hogy a balliberális nyomulást Trianon kérdésében is ellenőrizzük, különben a maguk hazugságaival leblokkolják a magyarok Trianon-aktivitását.
Heti Hang Szóró—-Hangosan mindenről, ami nekünk fontos
