A legnagyobb kihívás a házi és a vágóhídi disznóvágások alkalmával az élelmiszer-biztonsági intézkedések betartása és nem az EU-s rendeletek ismeretének hiánya. Ahogy a Napi.hu írta, a felmérések szerint ugyan a sertésállomány nem nő Magyarországon, de a vágások száma évről-évre magasabb. Ennek egyik oka lehet, hogy egyre inkább nő a kereslet a minőségi hústermékek iránt.
A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2010 óta folyamatosan csökken a sertések száma Magyarországon, 2021-ben közel 2 millió 700 ezer sertést tartottak nyilván, ebből több mint 770 ezer kisebb gazdaságokban nevelkedett. Ahogy a portál írja, az elmúlt évben a vágósertés felvásárlási ára folyamatosan csökkent. Az ágazatban dolgozók meglátása szerint az alacsony átvételi ár magasabb előállítási költségekkel párosult, elsősorban a takarmányok és az energiaárak jelentős drágulása következtében. Kiemelték azt is, hogy A felvásárolt vágósertések száma meghaladta a 3,9 milliót, 2020-hoz képest 3,5 százalékkal nőtt, az átlagos tömegük 117 kilogramm volt. A vágóhidakon és az egyéni gazdaságokban levágott sertések száma folyamatos növekedést mutat.
Még mindig népszerű a disznóvágás hagyománya
Vidéken még mindig előszeretettel tartanak disznóvágásokat, ám az, hogy ez miképp történik, rendelet szabályozza. Ahogy a lap írja, az elmúlt években, különösen az uniós csatlakozást követően megjelent rendeletek szabályozása miatt sok minden megváltozott, a feldolgozáshoz használt eszközök éppen úgy, mint a leölés módszere. A vonatkozó EU szabályok értelmében ugyanis a malac leszúrása állatkínzásnak minősül, így a disznó leölésének fájdalommentesen kell történnie, mely előtt kábító pisztolyt kell alkalmazni.
Hogy mire kell még figyleni? Melyek a disznóvágások legfontosabb szabályai? Hogyan lehet betartani az élelmiszer-biztonsági előírásokat? Erről többet tudhatunk meg a portál teljes cikkében.
Forrás: hellovidek.hu
