További hírek a Közös Agrárpolitikáról / A Luxemburgi ülésen a tagállamok elvi egyezségre jutottak a 2023-2027 közötti agráriumot érintő szabályrendszerről

Fotó forrása: Nagy István Facebook oldala

Amit eddig ismerni lehet a magyar agráriumot évekre meghatározó szabályrendszerről, abban vannak bíztató elemek és vannak erős kétségeket támasztó javaslatok.

Nagy figyelemmel kísérjük, hogy mikor és mi ismerhető meg a részletesebb szabályozásból, mert mint tudjuk, az ördög a részletekben rejtőzködik.

(TKB)

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2020. október 19-21-i, luxemburgi ülésén történtek összefoglalása

Legutóbbi, luxemburgi ülésén a tagállamok megállapodásra jutottak a Közös Agrárpolitika 2023-2027 közötti szabályrendszeréről. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács általános megközelítése az uniós agrártámogatások felhasználási szabályait tartalmazó rendelettervezetek vonatkozásában képviselendő hivatalos tanácsi álláspont, melyet a társ jogalkotó Európai Parlamenttel és az előterjesztő Európai Bizottsággal lefolytatandó trilógusok keretében a Tanács nevében eljáró elnökség képvisel.

A két és fél napon át tartó, éjszakába nyúló tárgyalások nehézségét az adta, hogy egyensúlyt kellett találni a mezőgazdaság hagyományos céljai, valamint a társadalom irányából érkező környezet- és klímavédelmi elvárások között, mindezt úgy, hogy közben a magyar gazdák jövedelemtámogatásait, fejlődési lehetőségeit és versenyképességét is megőrizzük.

A szükséges kompromisszumokkal együtt kijelenthető, hogy a legfontosabb magyar érdekek döntő többségét sikerült érvényre juttatni, így a tanácsi álláspont jelentős átfedést mutat a magyar gazdák érdekeivel. A megállapodás így tehát biztosíthatja környezetünk, teremtett világunk megőrzését és gazdáink versenyképes termelését. Mindezt úgy, hogy az uniós források rendeltetésszerű felhasználásával összefüggő kockázatok jelentős mértékben csökkentek.

Fotó forrása: Nagy István Facebook oldala

Kitartó munkánk eredményeként, Luxemburgban sikerült elérnünk, hogy a magyar agrárium számára kiemelt jelentőségű termeléshez kötött támogatásokat továbbra is a jelenlegi szinten nyújthassuk, valamint azt, hogy az átmeneti nemzeti támogatások nem csak az átmeneti időszakban, hanem egészen 2027-ig megmaradhassanak.

Magyarország a jövőben is kellő rugalmassággal alakíthatja ki az olyan kiemelt csoportok támogatási feltételeit, mint a fiatal gazdák vagy a kisgazdaságok. A tárgyalások során ugyanis sikerült magyar kezdeményezésre, 14 ország támogatásával megakadályozni, hogy a kistermelők számára teljesíthetetlen feltételeket írjon elő az uniós jogszabály.

Szintén örömteli, hogy a versenyképesség növelése szempontjából nagy jelentőségű vissza nem térítendő beruházási támogatások lehetősége is megmarad a jövőben, továbbá az öntözési beruházások támogathatósága útjában álló akadályok is elhárultak.

Ugyan ez a terület a külvilág számára kevésbé látható, de jelentősen sikerült csökkenteni a formálódó új rendszer működési és pénzügyi kockázatait, ami végső soron éppen a termelőknek járó kifizetések ütemezését teszi majd kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a szabályrendszer végső formáját a Tanács az Európai Parlamenttel közösen dolgozza majd ki. A társ jogalkotók közötti tárgyalások várhatóan hamarosan kezdetét veszik, melynek célja a KAP-reformról szóló politikai megállapodás mielőbbi elérése.

Forrás: Agrárminisztérium