Amit eddig ismerni lehet a magyar agráriumot évekre meghatározó szabályrendszerről, abban vannak bíztató elemek és vannak erős kétségeket támasztó javaslatok.
Nagy figyelemmel kísérjük, hogy mikor és mi ismerhető meg a részletesebb szabályozásból, mert mint tudjuk, az ördög a részletekben rejtőzködik.
(TKB)
A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2020. október 19-21-i, luxemburgi ülésén történtek összefoglalása
Legutóbbi, luxemburgi ülésén a tagállamok megállapodásra jutottak a Közös Agrárpolitika 2023-2027 közötti szabályrendszeréről. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács általános megközelítése az uniós agrártámogatások felhasználási szabályait tartalmazó rendelettervezetek vonatkozásában képviselendő hivatalos tanácsi álláspont, melyet a társ jogalkotó Európai Parlamenttel és az előterjesztő Európai Bizottsággal lefolytatandó trilógusok keretében a Tanács nevében eljáró elnökség képvisel.
A két és fél napon át tartó, éjszakába nyúló tárgyalások nehézségét az adta, hogy egyensúlyt kellett találni a mezőgazdaság hagyományos céljai, valamint a társadalom irányából érkező környezet- és klímavédelmi elvárások között, mindezt úgy, hogy közben a magyar gazdák jövedelemtámogatásait, fejlődési lehetőségeit és versenyképességét is megőrizzük.
A szükséges kompromisszumokkal együtt kijelenthető, hogy a legfontosabb magyar érdekek döntő többségét sikerült érvényre juttatni, így a tanácsi álláspont jelentős átfedést mutat a magyar gazdák érdekeivel. A megállapodás így tehát biztosíthatja környezetünk, teremtett világunk megőrzését és gazdáink versenyképes termelését. Mindezt úgy, hogy az uniós források rendeltetésszerű felhasználásával összefüggő kockázatok jelentős mértékben csökkentek.
Kitartó munkánk eredményeként, Luxemburgban sikerült elérnünk, hogy a magyar agrárium számára kiemelt jelentőségű termeléshez kötött támogatásokat továbbra is a jelenlegi szinten nyújthassuk, valamint azt, hogy az átmeneti nemzeti támogatások nem csak az átmeneti időszakban, hanem egészen 2027-ig megmaradhassanak.
Magyarország a jövőben is kellő rugalmassággal alakíthatja ki az olyan kiemelt csoportok támogatási feltételeit, mint a fiatal gazdák vagy a kisgazdaságok. A tárgyalások során ugyanis sikerült magyar kezdeményezésre, 14 ország támogatásával megakadályozni, hogy a kistermelők számára teljesíthetetlen feltételeket írjon elő az uniós jogszabály.
Szintén örömteli, hogy a versenyképesség növelése szempontjából nagy jelentőségű vissza nem térítendő beruházási támogatások lehetősége is megmarad a jövőben, továbbá az öntözési beruházások támogathatósága útjában álló akadályok is elhárultak.
Ugyan ez a terület a külvilág számára kevésbé látható, de jelentősen sikerült csökkenteni a formálódó új rendszer működési és pénzügyi kockázatait, ami végső soron éppen a termelőknek járó kifizetések ütemezését teszi majd kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a szabályrendszer végső formáját a Tanács az Európai Parlamenttel közösen dolgozza majd ki. A társ jogalkotók közötti tárgyalások várhatóan hamarosan kezdetét veszik, melynek célja a KAP-reformról szóló politikai megállapodás mielőbbi elérése.
Forrás: Agrárminisztérium