Vegyes képet mutatnak a friss inflációs adatok. Augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 16,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Havi összehasonlításban, vagyis júliushoz képest azonban még mindig átlagosan 0,7 százalékos emelkedést mutattak az árak Központi Statisztikai Hivatal friss adat szerint.A vártnak megfelelően tovább csökkent az infláció augusztusban, de havi alapon még mindig drágulás látható, és a 16,4 százalékos éves drágulási ütem az uniós átlagnál továbbra is jóval magasabb.
Az élelmiszerek ára 19,5%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (67,9%), a büféáruké (29,6%), a csokoládé és kakaóé (25,8%), a péksüteményeké (20,1%), a párizsi és kolbászé(19,7%). A termékcsoporton belül a liszt ára 10,4%-kal csökkent.
A háztartási energia 34,7%-kal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 47,1, az elektromos energia 25,3, a palackos gáz 25,2%-kal. A járműüzemanyagok ára 31,1%-kal emelkedett.
A szolgáltatások 13,2%-kal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, a gépkocsikölcsönzés, parkolás 24,6, a sport- és múzeumi belépők 20,4, a járműjavítás és -karbantartás 19,4, az üdülési szolgáltatás 18,1, a lakásjavítás és -karbantartás 16,2, a taxi 16,1%-kal került többe. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,7, ezen belül a szeszes italoké 16,4%-kal nőtt.
A tartós fogyasztási cikkekért 2,3, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 11,2 a fűtő- és főzőberendezésekért 9,5, az új személygépkocsikért 6,9, a szobabútorokért 6,1%-kal kellett többet fizetni, míg a használt személygépkocsikért 8,0%-kal kevesebbet.
Júliushoz képest az élelmiszerek átlagosan 0,3%-kal drágultak. A ruházkodási cikkekért 1,6, a háztartási energiáért 0,3%-kal kevesebbet kellett fizetni, ez utóbbin belül az elektromos energiáért 0,6%-kal, míg a vezetékes gáz ára nem változott.
A drágulást mérséklő tényezők:
Augusztusban is folytatódott a dezinfláció, melynek fő oka
- a kereslet és a beruházások erős visszaesése,
- a reálbérek mérséklődése,
- a tavalyi magas inflációs bázishatás,
- az alacsonyabb energiaárak
- a globális szállítmányozási árak járvány előtti szintre esése
- az élelmiszerárak mérséklődése,
- a globális és hazai szigorú monetáris politika,
- az árfigyelő bevezetése,
- a kötelező akciók versenygerjesztő hatása,
- a Gazdasági Versenyhivatal versenyt elősegítő határozott fellépése.
Erős dezinflációt mutató előrejelzések
Az Magyar Nemzeti Bank június végén közzétett előrejelzése szerint az infláció idén 16,5 – 18,5 százalék között alakulhat, jövőre 3,5 – 5,5 százalék, míg 2025-ben pedig 2,5 – 3,5 százalék lehet.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint a fogyasztói árak növekedése augusztusban 16, szeptemberben 11-12, októberben 9-10, novemberben 8, decemberben pedig 7 százalékos lehet az előrejelzések szerint. Az alapfolyamatokat mutató, az indirekt adóktól szűrt maginfláció azonban lassabban mérséklődhet: a jegybank szerint idén 17,7 – 19,6 százalék között alakulhat, míg jövőre 4,6 – 7,0 százalék, 2025-ben pedig 3,0 – 3,5 százalék lehet.
Az infláció emelkedésének irányába hat
– a különadók fenntartása és a kiskereskedelmi különadó kulcsának emelése, amely 0,2 – 0,4 százalékponttal emeli a jövő évi inflációt, – az üzemanyagok jövedéki adójának emelése a 2024-es éves inflációt 0,5 – 0,6 százalékponttal növeli. Az adóemelést tartalmazó intézkedések összesen 0,7 – 1,0 százalékponttal gyorsíthatják a jövő évi fogyasztóiár-indexet – vélik a jegybank szakértői.
Régiós körkép
A régióban a magyarországi infláció továbbra is a legmagasabb. Lengyelországban az előzetes becslések szerint 10,1 százalékra csökkenhetett az infláció, Szlovákiában 9,6, Csehországban pedig 8,8 százalékra. Az euróövezet augusztusi inflációs átlaga 5,3 százalék az Eurostat adatai szerint.
Forrás: novekedes.hu
https://novekedes.hu/elemzesek/tovabb-csokkent-az-inflacio-igy-allunk-most-a-regioban
