Törökország stratégiai partnere Magyarországnak a biztonság és a migráció kérdésében is – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Budapesten, miután tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel.
Orbán Viktor a Várkert Bazárban tartott közös nemzetközi sajtótájékoztatón azt mondta: a magyar külpolitikai gondolkodás abból indul ki, hogy Törökország nélkül nem lehet megállítani az Európába irányuló migrációt.
Így a budapesti megbeszélésen is áttekintették az ezzel összefüggő kérdéseket, és Magyarország elismerését fejezte ki Törökországnak, amely csak az idén eddig 350 ezer illegális határátlépőt tartóztatott fel – közölte a kormányfő. Hozzátette: ha Törökország ezt nem tette volna, ezek az emberek már mind itt lennének, Magyarország déli határának környékén.
A migrációval kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor kijelentette: Magyarország képes megvédeni határait, így akármerre is indulnak a migránsok, az biztos, hogy Magyarország határain nem léphet át egyetlen illegális migráns sem. A fizikai határvédelmi rendszer képes megvédeni a magyarokat az illegális migrációtól – közölte.
Azt is mondta: a cél az, hogy akik elhagyták szülőföldjüket, azok hazamehessenek, mert nem a bajt kell idehozni, Európába, hanem a segítséget kell odavinni, ahol a baj van.
Arról biztosította a török elnököt, hogy Magyarország súlyának megfelelően kész részt venni újjáépítési programokban Törökország szomszédságában, a biztonsági zónában.
Megismételte azt a nézetét, amely szerint Magyarország egy három nagyváros – Isztambul, Moszkva és Berlin – által kijelöltetett földrajzi térben található. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett: néhány napja Budapesten járt Vlagyimir Putyin orosz elnök, Heiko Maas német külügyminiszter, most pedig a török elnök. „Ez pontosan az a külpolitika, amelyet szeretnénk a jövőben is folytatni, a Magyarország számára meghatározó országokkal szoros együttműködésre törekszünk” – mondta.
A magyar-török együttműködés keretéről szólva Orbán Viktor felidézte: 2013-ban Ankarában kötöttek megállapodást Erdogan elnökkel arról, hogy létrehozzák a legfelsőbb szintű stratégiai tanácsot, és évente találkoznak.
Arról is beszélt, hogy mind Magyarország, mind Törökország NATO-tag, így katonai szövetségesek is, a két ország közötti hadiipari együttműködés pedig megindult, jó ütemben halad.
Szólt továbbá arról, hogy Magyarországnak és Törökországnak közös finanszírozású programjai vannak Afrikában: Kenyába orvosmissziót küldtek, és most küszöbön áll egy olyan program, amellyel vízügyi és egészségügyi segítséget nyújtanak majd Ghánának.
A magyar-török gazdasági együttműködésre kitérve Orbán Viktor közölte: jelenleg 3,1-3,2 milliárd euró körül van a két ország közötti kereskedelmi forgalom, amelyet 6 milliárd euróra szeretnének növelni.
Az energetikában ugyancsak stratégiai partnere Törökország Magyarországnak, amelynek az energetikai szuverenitáshoz szüksége van az Ankarával való együttműködésre is – fejtette ki. Jó hírnek nevezte, hogy hamarosan létrejön az a vezeték, amelyen keresztül Törökországból gáz érkezhet majd Közép-Európába. Úgy számolnak – tette hozzá -, hogy Magyarországra 2021 végére jöhet gáz ezen az ágon.
A kormányfő felelevenítette, a napokban megtörtént a magyar gazdaságtörténet legnagyobb Magyarországon kívüli tőkebefektetése: a Mol nagy értékű üzletrészt vásárolt egy azeri gázmezőben és az ahhoz kapcsolódó, Törökországig futó csővezetékben. Megjegyezte, az ügylethez még szükséges a török versenyhivatal jóváhagyása.
Orbán Viktor végül megjegyezte: magyar állami ösztöndíjjal 150 török tanul ma Magyarországon, a szakmák közötti felosztásukban a török fél szabad kezet kap.
Azzal kapcsolatban, hogy Magyarország nem ítélte el Törökországot észak-szíriai offenzívája miatt, Orbán Viktor egyrészt azt mondta: Magyarország mindig meg fogja adni a tiszteletet Törökországnak, és „ha Magyarországon valaki nem adja meg ezt a tiszteletet Törökországnak, nekem az a dolgom, hogy miniszterelnökként elnézést kérjek esetleg Törökországtól”. „Mi nem törődünk abba bele, hogy gúnyolódni lehessen egy másik ország vezetőjén, egy másik országon” – hangsúlyozta.
Másrészt megismételte: Magyarország nem akarja, hogy déli határainál kelljen feltartóztatni több százezer embert, ezért „nekünk támogatni kell Törökországnak azokat a törekvéseit, hogy biztonsági zónákat hozzon létre a szomszédságában, és oda visszatelepítse” a migránsokat.
„Attól, hogy az EU tagjai vagyunk, nem veszek át rossz szokásokat. (…) Magyarország így tekint Törökországra is” – közölte.
Arra a felvetésre, hogy Várhelyi Olivér uniós biztosként a bővítés- és szomszédságpolitikai portfólióért felelhet majd, a miniszterelnök úgy fogalmazott: „az, hogy Magyarország vállalja a bővítés- és szomszédságpolitikai teendőket, jól mutatja, hogy nem a könnyű sikerért futunk”. Ennél hálátlanabb portfólió ugyanis ma nincs az EU-ban – mondta -, de Magyarország úgy érzi, megfelelő érveket tud majd bemutatni a bővítés mellett. Azt is jelezte ugyanakkor, hogy van egy uniós országcsoport, amely a bővítés teljes joganyagát megreformálná.
A sajtótájékoztató előtt Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan jelenlétében a magyar és a török fél több megállapodást írt alá: levéltári együttműködési megállapodást, postai együttműködési szándéknyilatkozatot, családügyi együttműködési szándéknyilatkozatot, oktatási, valamint kulturális megállapodást, közúti fuvarozási megállapodást, szándéknyilatkozatot a Stipendium Hungaricum program keretében történő együttműködésről, űrkutatási együttműködési szándéknyilatkozatot és egy diplomáciai együttműködési szándéknyilatkozatot. A 10. dokumentum egy politikai nyilatkozat volt, amelyet Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan írt alá.
(MTI, kormany.hu)
Szemben a nemzeti érdekeinkkel
Több ezren tüntettek csütörtökön Budapesten Recep Tayyip Erdogan látogatása ellen. A tiltakozók három órakor indultak el az Oktogonról a Széll Kálmán térre, megbénítva a Nagykörút forgalmát. A Margit híd pesti hídfőjénél a tüntetők egy több tíz méter hosszú kurd zászlót emeltek a fejük felé. Az Index beszámolója szerint késő délutánra a budai oldalon összeomlott a közlekedés, sem autóval, sem tömegközlekedéssel nem lehetett haladni. Karácsony Gergely közösségi oldalán azt írta, hogy a rendőrség és a főváros között eddig korrekt volt a szakmai együttműködés a diplomáciai események biztonságának megteremtésében, de elfogadhatatlan, ami csütörtökön történt. „Lehetetlen helyzet, hogy metrók tartósan ne közlekedjenek egy államfői látogatás miatt. Arra kértem fel a BKK és a BKV vezetőit, hogy haladéktalanul tegyék meg a tömegközlekedés helyreállításához szükséges intézkedéseket, és a jövőben csak főpolgármesteri engedéllyel folytassanak egyeztetést a rendőrséggel a hasonló esetekben” – tette hozzá a főpolgármester, aki a Facebookon azt is közölte: „nincs az a diplomácia cél, ami legitimálná, hogy egy ország miniszterelnöke háborús bűnösökkel bájologjon”.
MTI, 444.HU, MANDINER.HU, INDEX.HU, HVG.HU, BLIKK.HU, ATV.HU
Erdogan találkozik a jövő héten Trumppal Washingtonban
Recep Tayyip Erdogan török államfő találkozik Donald Trump amerikai elnökkel november 13-án Washingtonban – jelentette be a török elnöki hivatal a vezetők közötti telefonbeszélgetést követően. Erdogan Trump meghívására látogat a Fehér Házba. Az amerikai elnök a telefonbeszélgetést követően a Twitteren megerősítette, hogy Erdogan a jövő héten felkeresi. Trump szerint nagyon jó telefonbeszélgetés zajlott közte és a török vezető között, amelynek során érintették a török-szíriai határ kérdését, a terrorizmus felszámolását és a kurdokkal szembeni ellenségeskedés lezárását. Erdogan tájékoztatott, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet több harcosát elfogták – tette hozzá.
Recep Tayyip Erdogan csütörtökön Budapesten az Orbán Viktor magyar kormányfővel közös sajtótájékoztatóján egy azzal kapcsolatos kérdésre, hogy a jövő héten találkozik Donald Trumppal, közölte: a kétoldalú kapcsolatokról, a térség helyzetéről, kereskedelmi kérdésekről lesz szó, a legfontosabb téma pedig a terrorizmus elleni harc lesz. MTI
Megtévesztett emberek, hazug jelszavak
A Polgári Kisgazdák pontosan tudják, hogy azok, akik most a „kurd keresztények védelmében” felvonulnak, tüntetnek egy árva szót sem mondtak az iraki keresztények, a palesztin keresztények, vagy a szír keresztények bombázása, rakétázása, pusztítása ellen. (kpe)