Október 31-e, vasárnap estig kell kérelmet benyújtaniuk a bankjukhoz azoknak, akik rászorultak, és benne maradnának a hiteltörlesztési moratóriumban 2022. június 30-áig. Eddig csak pár százaléknyian éltek a lehetőséggel, ami azért kockázatos, mert sokan „leszoktak” a hiteltörlesztésről az elmúlt másfél évben, novembertől viszont ismét fizetniük kell, és később már nem lesz visszaút a moratóriumba. Röviden összefoglaljuk, amit most tudni lehet a témáról.
Ez már a negyedik határidő
Eredetileg a tavalyi év végéig tartott volna a koronavírus-járvány miatt bevezetett törlesztési moratórium, és azokra az élő hitelszerződésekre vonatkozott, amelyeket 2020. március 19-e előtt folyósítottak Magyarországon. Tavaly ilyenkor még úgy volt, hogy idén már csak meghatározott csoportok élhetnek a fizetési haladékkal, de aztán általános jelleggel háromszor is meghosszabbította a kormány a lehetőséget, így 2020. december 31-e helyett 2021. június 30-a, majd 2021. szeptember 30-a, végül pedig 2021. október 31-e lett a határidő, sőt, egyes rászoruló csoportok egy negyedik határidőt kaptak: a választások utánig, 2022. június 30-áig élhetnek a fizetési haladékkal.
A kérelem október 31-éig nyújtható be (bankfiókban, személyesen péntek délutánig, vagy online vasárnap estig) azokra a hitelekre, amelyek idén szeptember 30-án benne voltak a moratóriumban. Újonnan belépni vagy visszalépni ezentúl már nem lehet.
Kik maradhatnak?
A szeptember 15-én közzétett 536/2021-es kormányrendelet határozta meg, melyek ezek a rászoruló csoportok. Hat csoportot említ a jogszabály:
- akinek a háztartásában a rendelkezésre álló jövedelem tartósan csökkent (elég nyilatkozni arról, hogy ezt szükség esetén bizonyítani tudja),
- aki legalább 30 napig a törvény szerinti álláskereső volt, vagy a kérelem benyújtásakor álláskeresőnek minősül (vagy a háztartásban élő hozzátartozója ilyen),
- aki közfoglalkoztatotti jogviszonyban állt, vagy a kérelem benyújtásakor abban áll (vagy a háztartásban élő hozzátartozója ilyen),
- 25 év alatti gyermeket nevel vagy legalább egy éve megváltozott munkaképességű gyermeket tart el, vagy 12. hetét betöltött várandós (vagy a háztartásban élő hozzátartozója ilyen),
- saját jogú nyugellátásban vagy hozzátartozói nyugellátásban részesül (vagy a háztartásban élő hozzátartozója ilyen),,
- a vállalkozás tevékenységéből származó nettó árbevétele a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban legalább 25%-kal csökkent, valamint a vállalkozás 2020. március 18. és a kérelem benyújtásának napja közötti időszakban nem kötött kedvezményes gazdaságélénkítő hitel, illetve kölcsön felvételére vonatkozó új szerződést.
Nem folytatható a moratórium az értékpapír fedezete mellett nyújtott hitelek (lombardhitelek), a kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönök és a jármű használata céljából nyújtott fogyasztói pénzügyi lízingszerződés esetében. Tapasztalataink szerint
a bankok üdvözölték, hogy a kormány nem általános, hanem szelektív módon hosszabbítja meg a moratóriumot, sok piaci szereplő kifogásolja azonban, hogy a rászorultsági kritériumok nem eléggé célzottak, így továbbra is maradhatnak potyautasok a rendszerben.
Mennyien maradhatnak?
Az MNB legutóbbi adatai szerint még 1 millió 150 ezer család és 25-30 ezer vállalkozás él a moratóriummal. A lakossági oldalon ez 2800-2900 milliárd, míg a vállalati oldalon 1900 milliárd forintot állományt jelent, ami a jegybank legutóbbi adati alapján
a teljes lakossági hitelállomány 33 és a vállalati hitelállomány 21 százaléka. a moratóriumban maradásra november 1-jétől a lakossági hitelállomány 23 és a vállalati hitelállomány 5 százaléka jogosult
– mutatja szintén az MNB becslése.
A bankok eddig arról számoltak be, hogy meglehetősen kevesen éltek a törlesztési moratórium meghosszabbításának a lehetőségével. A Magyar Bankholding három tagbankjának (Budapest, MKB, Takarék) szerdai közleménye szerint például a három pénzintézet moratóriumban lévő lakossági és vállalati ügyfeleinek mintegy két százaléka igényelte csak a törlesztés meghosszabbítását október 1-je óta, és nem hallottunk még olyan bankról, ahol ennél nagyságrenddel magasabb lenne ez az arány. A pozitív olvasat szerint kedvező az adósok anyagi helyzete, így kevesen szorulnak rá a hosszabbításra, a negatív szerint viszont kevesen ismerik a szabályt, miszerint most már a maradásról kell nyilatkozni, nem a kilépésről.
Megéri maradni?
A Magyar Nemzeti Bank már hosszú hónapok óta szorgalmazza, hogy aki teheti, mielőbb fizessen, és a Magyar Bankszövetség is arra szólította fel az ügyfeleket, hogy ha tehetik, kezdjék meg a hitelük törlesztését. Erre „kényelmes” alkalom lesz a november, hiszen most már nem azoknak kell jelentkezniük, akik kilépnének (otp-out), hanem akik maradnának (opt-in). Az egyéni hiteladósi döntés meghozatalához érdemes emlékeztetni, hogy
- a törlesztési moratórium továbbra sem jelenti a fizetési kötelezettség megszűnését, csak annak elhalasztását,
- a moratórium ideje alatt nem teljesített tőketörlesztés miatt a hitel tőketartozása nem csökken, a tőketartozás a moratórium eleji szinten maradt,
- a moratórium ideje alatt nem teljesített kamattörlesztés miatt felhalmozódott kamattartozás keletkezik, amit ugyan kamatos kamat nélkül, de törleszteni kell, mégpedig a futamidő hátralévő részében egyenletesen elosztva,
- a moratórium miatt jogszabály szerint a törlesztőrészlet nem nőhet (szerződés szerinti események, például kamatemelés miatt viszont igen), így a törlesztőrészlet annyi lesz a moratórium után, mint anélkül lenne (fix kamatozás esetén például annyi, mint a moratórium előtt),
- de mivel a felhalmozódott kamattartozás egyenletes törlesztésének is bele kell férnie ebbe a törlesztőrészletbe, ezért lelassul a hitel tőketörlesztése és a tartozás csökkenése, a hitel futamideje pedig jellemzően nagyobb mértékben hosszabbodik meg, mint a moratórium időtartama.
Ahogy korábban már bemutatott példaszámításaink is jelzik, annál nagyobb a szükséges futamidő-hosszabbítás időtartama,
- minél magasabb a hitel kamatlába (így például a személyi kölcsönök futamideje arányaiban jobban nőhet, mint a lakáshiteleké),
- minél hosszabb a hátralévő futamidő (vagyis jellemzően a régebben felvett hiteleket futamideje kevésbé nyúlik meg),
- minél tovább marad az adós a moratóriumban.
| A törlesztési moratórium hatása három különböző lakáshitelre | |||
| Hitelek eredeti paraméterei | |||
| Fennálló tőketartozás | 8 000 000 Ft | 8 000 000 Ft | 8 000 000 Ft |
| Hátralévő futamidő (év) | 10 | 10 | 20 |
| Fix kamat | 5% | 3% | 5% |
| Törlesztőrészlet | 84 852 Ft | 77 249 Ft | 52 796 Ft |
| Teljes visszafizetendő összeg | 10 182 289 Ft | 9 269 831 Ft | 12 671 150 Ft |
| A moratórium miatt felhalmozott kamattartozás összege | |||
| Ha 2020. december 31-éig marad | 292 197 Ft | 174 817 Ft | 297 052 Ft |
| Ha 2021. június 30-áig marad | 477 048 Ft | 284 808 Ft | 491 329 Ft |
| Ha 2021. október 31-éig marad | 595 745 Ft | 355 176 Ft | 619 133 Ft |
| Ha 2022. június 30-áig marad | 821 970 Ft | 488 702 Ft | 870 522 Ft |
| Szükséges futamidő-hosszabbítás a moratórium időtartamával együtt (hónap) | |||
| Ha 2020. december 31-éig marad | 13 | 12 | 19 |
| Ha 2021. június 30-áig marad | 22 | 19 | 31 |
| Ha 2021. október 31-éig marad | 28 | 24 | 39 |
| Ha 2022. június 30-áig marad | 40 | 34 | 56 |
| A teljes visszafizetendő összeg növekedése | |||
| Ha 2020. december 31-éig marad | 339 410 Ft | 231 746 Ft | 527 965 Ft |
| Ha 2021. június 30-áig marad | 593 967 Ft | 308 994 Ft | 844 743 Ft |
| Ha 2021. október 31-éig marad | 763 672 Ft | 386 243 Ft | 1 055 929 Ft |
| Ha 2022. június 30-áig marad | 1 103 081 Ft | 540 740 Ft | 1 531 097 Ft |
| Forrás: Portfolio-számítás |
Az MNB számításai szerint azoknál, akik 2022 közepéig maradnak a moratóriumban, vagyis élnek a meghosszabbítás lehetőségével,
többségében 3,5 évnél is hosszabban nyúlik meg a futamidő az eredetihez képest, a lakáshiteleknek átlagosan mintegy 10%-kal, a személyi kölcsönöknek pedig 40%-kal nő meg a teljes visszafizetendő összege.
A futamidő-hosszabbodás és a teljes visszafizetendő összeg növekedése ellen véd, hogy a jegybank idén júliusi, a bankoknak küldött vezetői körlevele megkönnyíti a felgyűlt kamatok, költségek gyorsabb rendezését is. Az MNB elvárja, hogy a hitelintézetek ne számítsanak fel előtörlesztési vagy szerződésmódosítási díjat azoknak, akik egy összegben kifizetnék e tartozásukat vagy magasabb havi törlesztést vállalnának, hogy az eredeti futamidő végére letudják teljes hiteltartozásukat – hívta fel a figyelmet nemrég Kandrács Csaba, az MNB alelnöke.
Érdemes hozzátenni ugyanakkor, hogy közgazdasági (tankönyvi) értelemben megéri a moratóriumban maradni, hiszen a moratóriumban maradás nettó jelenértéke (a kamatos kamat fent említett fel nem számítása miatt) magasabb az adós számára, mint a kilépésé. Ezzel az előnnyel azonban jellemzően csak a legtudatosabb, magas hozamú befektetést elérő adósok képesek élni, így a Portfolio sem javasolja a maradást azoknak, akik már törleszteni tudnak.
Mi lesz a moratórium után?
Feltételezhető, hogy a legrosszabb törlesztési képességgel rendelkező, vagyis a legsérülékenyebb ügyfélcsoportok maradnak 2021. november 1-je után is a moratóriumban, így a nem teljesítő hitelek állományának a növekedése jórészt 2022 második felére tolódik át, hacsak addig a gazdasági klíma jelentős javulása ezt a problémát is meg nem oldja. Az MNB júniusi Pénzügyi stabilitási jelentése szerint mindenesetre
a moratóriumban résztvevő sérülékeny adósok a teljes hitelállomány 10-12 százalékával rendelkeznek, ami kezelhető mértékű kockázatot jelent a bankrendszer számára.
Úgy tudjuk, továbbra is ezzel számolnak a jegybanknál. Becslésük szerint a vállalati hitelállomány közel 12 százaléka, míg a lakossági hitelállomány 10 százaléka tekinthető kiemelten kockázatosnak, a moratóriumban való részvétel, az adós tevékenysége és pénzügyi helyzete alapján. A hitelkockázatok bankokra és a makrogazdaságra gyakorolt hatását ugyanakkor mérsékli, hogy mind a vállalatok, mind a lakosság GDP-arányos banki eladósodottsága alacsony, nemzetközi összehasonlításban és az előző válság időszakával összehasonlítva is, valamint hogy az MNB makroprudenciális eszköztárával támogatja, hogy az eladósodás egészséges mederben maradjon. Utóbbi alatt elsősorban a 2015-ben bevezetett adósságfék-szabályokat kell érteni. Amennyiben azonban a 10-12 százaléknyi sérülékeny hitel nem teljesítővé válik, nagy szükség lesz a bankok aktív adóskönnyítő és restrukturáló tevékenységére, illetve jelentősen megnőhet a követeléskezelési szektor aktivitása is.
Külön elbírálás a folyószámlahitellel és kártyahitellel rendelkezőknek
A hosszúra nyúlt törlesztési moratórium pozitív hatása a bankok számára, hogy nem hirtelen és nagy tömegben szakadt a nyakukba több százmilliárd forintos nem teljesítő hitelállomány – ennek minden céltartalékolási következményével és pénzügyi veszteségével együtt -, hanem csak akkor jelentkezik a probléma, amikor a gazdasági körülmények reménybeli javulását követően a potenciális fizetésképtelenségi hullám már eleve kisebb lesz. Le kellett azonban nyelniük azt a békát, hogy a halasztott kamatfizetésre nem számolhatnak fel kamatos kamatot, és ez több tízmilliárd forintos (a kezdeti becslések szerint magas részvételi arány mellett tavaly 50 milliárd forintos) bevételkiesést jelentett számukra. Idén érkezett egy másik lenyelendő béka is a bankoknak, mégpedig a rulírozó hitelekhez kapcsolódóan:
Most mintegy 20-30 milliárd forintot buknak a bankok azon, hogy a (jellemzően magasabb kamatozású) folyószámlahitelek és hitelkártyák esetében mintegy 130 milliárd forintnyi, darabszám szerint csaknem félmillió követelésüket 12% körüli kamatozású személyi kölcsönként kell újraszámolniuk.
Ha már kilépett az adós a moratóriumból, akkor november 14-éig, ha pedig benne marad(t), a moratóriumból való kilépést követő 60 napig kell a bankoknak az alacsonyabb kamat szerint átszámított tartozásról az adóst tájékoztatnia. Az átszámított tartozást a tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül az adós egy összegben teljesítheti, önkéntes egy összegű teljesítés hiányában 12 hónap alatt havi egyenlő részletben törlesztheti vissza.
Páratlan moratórium egész Európában
A magyar törlesztési moratórium így már tényleg páratlan egész Európában:
- minden vállalati és lakossági hitelszerződésre általánosan kiterjed, amelyet 2020. március 19-e előtt folyósítottak,
- idén őszig nem jelentkezni kellett a részvételért, hanem kijelentkezni lehetett belőle (opt-out),
- nem tőkésedik az elmaradt kamatfizetés,
- nem nőhet tőle a törlesztőrészlet, csak a futamidő,
- időtartamát tekintve 2021. október 31-én már több mint másfél éve, 2022. június 30-án pedig több mint két és negyed éve tartani fog,
- a moratóriumba került rulírozó hiteleket alacsonyabb kamatozású személyi kölcsönként számolják újra.
Forrás: portfolio.hu, Palkó István
