Bőven vannak árnyoldalai is a hiteltörlesztési moratórium magyar változatának, de az bátran kijelenthető, hogy Európa legnagyvonalúbb szisztémája a miénk, amely a lehető legtökéletesebben fedi el 2021 közepéig a koronavírus miatti fizetési nehézségeket. Megnéztük, hol tartanak ma Európa országai e téren.
Magyaros megoldás
Más európai országokkal összevetve több szempontból is speciális a magyar törlesztési moratórium:
- tartós: jelen állás szerint több mint 15 hónapig, 2020. március 19-től 2021. június 30-ig tart egyszeri meghosszabbítással (idén január 1-jével kezdődött a második szakasz), míg a legtöbb európai országban 3-9 hónapra vezették be,
- széleskörű: minden üzletszerűen kötött hitel- és lízingszerződésre kiterjed, miközben a legtöbb európai országban csak az adósok szűkebben meghatározott köre élhet vele, gyakran rászorultsági alapon,
- kényelmes: a részvétel automatikus, hiszen minden 2020. március 19-e előtt folyósított hitelre vonatkozik, ha csak ki nem lép belőle az adós (opt-out), a legtöbb európai országban viszont külön kérelmezni kellett a részvételt (opt-in),
- bőkezű: a halasztott kamatfizetést nem tőkésíthetik a bankok, vagyis nem alkalmazhatnak kamatos kamatot, így az adós számára javítja, a hitelező számára rontja a hitelügylet nettó jelentértékét a moratórium, ezzel szemben a legtöbb európai ország moratóriuma ebből a szempontból semleges,
- biztonságos: a magyar szabályok kimondják, hogy a moratórium következtében ezen időszak lejártával sem emelkedhet a törlesztőrészlet a korábbihoz képest, helyette a futamidő hosszabbodik meg, míg számos európai országban ezt nem garantálják a jogszabályok,
- megtámogatott: a hiteltörlesztések elmaradása miatt kieső banki likviditást a moratóriumhoz igazított jegybanki likviditásnyújtó eszközök pótolják, az európai példák ebből a szempontból is sokszínűek.
Az MNB adatai szerint
A LAKOSSÁGI HITELÁLLOMÁNY 57 SZÁZALÉKA ÉS A VÁLLALATI HITELÁLLOMÁNY 41 SZÁZALÉKA VOLT MORATÓRIUM ALATT SZEPTEMBERBEN, EZ HAVONTA KÖZEL 200 MILLIÁRD FORINTNYI BE NEM FIZETETT TÖRLESZTŐRÉSZLETET JELENT. EKKORA RÉSZVÉTELI ARÁNY MELLETT A 3000 MILLIÁRD FORINTOT IS ELÉRHETI A 2021 KÖZEPÉIG ÁTMENETILEG MEGTAKARÍTOTT ÖSSZEG.
A moratórium 2-nek nevezett idei moratóriummal élők arányát még nem ismerjük, így a végső szám a fentiektől lefelé és felfelé is eltérhet. Úgy hallottuk továbbá, hogy a moratórium várhatóan nem ér véget 2021 közepén: a 2020 októberében meghatározott sérülékeny csoportok számára a kivezető szakasz akár a 2022-es választások utánig is eltarthat, a szelektív hosszabbításról tavaly elfogadott törvény – idén év közepéig tartó általános kiterjesztéssel – ma is hatályban van.
Európai példák
Az Európai Bankhatóság novemberi elemzése szerint Cipruson, Magyarországon és Portugáliában a legmagasabb a moratórium alatt álló hitelek aránya az Európai Unióban, Németországban, Luxemburgban és Lettországban pedig a legalacsonyabb. A részvételi arány alapján legnépszerűbbnek tűnő ciprusi és portugál példa is jelentősen eltér azonban a magyartól, mégpedig az adósok számára kevésbé kedvező irányban:
A 2021 KÖZEPÉIG MEGHOSSZABBÍTOTT, FUTAMIDŐ-HOSSZABBÍTÁST ALKALMAZÓ CIPRUSI MORATÓRIUMBA KÜLÖN JELENTKEZNI KELLETT (30 NAPON BELÜLI VAGY KIS ÖSSZEGŰ KÉSEDELEM ELFOGADHATÓ CSAK), A 2021 SZEPTEMBERÉIG MEGHOSSZABBÍTOTT PORTUGÁL SZISZTÉMÁT PEDIG CSAK LAKÁSHITELEKRE ÉS OKTATÁSI, KÉPZÉSI CÉLRA FELVETT HITELEKRE VEHETIK IGÉNYBE AZOK A LAKOSSÁGI ÜGYFELEK, AKIK LEGALÁBB 20%-OS JÖVEDELEMKIESÉST SZENVEDTEK EL.
