A V4-es országok, valamint Ausztria és Németország képviselői tanácskoztak Budapesten annak kapcsán, hogy készül az uniós hidrogén ökoszisztéma terve. Együttműködési nyilatkozatot is aláírtak.
A hidrogénpiac technológiai éretlensége miatt Magyarországon alapvető fontosságú az e területen zajló kutatás-fejlesztés-innováció (k+f+i) elősegítését célzó ösztönzők nyújtása – mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter kedden Budapesten, a V4-országok energiaminisztereinek tanácskozásán. Az ülésen az energiaügyekért felelős osztrák és a német államtitkár is részt vett online.
A V4-ek első munkaülésén az európai hidrogén ökoszisztéma létrehozásával és tervezésével kapcsolatos véleményeket osztották meg a csoport országai. A részt vevők mindegyike támogatta az európai standardok létrehozását, és hangsúlyozta a nemzetközi együttműködés fontosságát.
A tanácskozást követően aláírták az energiaátalakítás és energiabiztonság, az európai villamosenergia-hálózat megerősítése és az összekapcsolt európai hidrogén-ökoszisztéma létrehozásáról szóló közös nyilatkozatot.
Az országok importra szorulnak
Palkovics László rámutatott, a sikeres európai hidrogén ökoszisztéma megteremtése szempontjából is nagyon fontos a nemzeti és európai együttműködés elősegítése az innováció területén zajló beruházási projektekben, és az új technológiák gyártása-fejlesztése területén. A kormányok közötti együttműködés a szabályozási kérdéseket, és a piaci szereplők közötti együttműködést támogató fórumok létrehozását helyezhetné előtérbe – fejtette ki a tárcavezető.
Mind a hat, a tanácskozáson részt vevő országnak már van, vagy éppen készül stratégiája a hidrogénre vonatkozóan, ezekben számos közös pont azonosítható a miniszter szerint. Először Európán belül kell megoldásokat találni az innovációk koordinálására, azután lehet arról beszélni, hogy mi történjen a kontinensen kívül – fogalmazott.
Kitért arra, hogy kiemelt programok támogatják a tavaly kihirdetett magyar Nemzeti Hidrogénstratégia végrehajtását. Ebben
- nagy hangsúlyt fektetnek a közlekedés zöldítésére és az ipari dekarbonizációra a következő 10 évben.
- Vizsgálják a hidrogén potenciális szerepét a hosszú távú villamosenergia-tárolásban,
- a termelésen és felhasználáson túl a kapcsolódó technológiák hazai fejlesztését és gyártását helyezik előtérbe.
Az országok energiaigénye egyre nő, ezért létfontosságúnak nevezte a hosszú távú hatások szem előtt tartását, és a kiegyensúlyozott megközelítést, úgy vélte, a jól működő energiapiacok fenntartása mellett biztosítani kell az energetikai vállalatok szigorú felügyeletét és a megfizethető szolgáltatásokat.
Richard Sulík szlovák energiaminiszter országa stratégiáját ismertetve arról tájékoztatott, hogy a közeljövőben egy 30 ezres városban hidrogénmegajtású buszokat állítanak üzembe a tömegközlekedésben.
Jozef Síkela cseh tárcavezető a geopolitikai kockázatokat emelte ki, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Arra is rámutatott, hogy kiemelt a támogatáspolitika és az energiapiacok szabályozása. Felhívta a figyelmet arra, hogy
minden V4-ország importra szorul, mert az iparhoz és a mobilitáshoz nem tud elegendő hidrogént előállítani saját forrásból.
Anna Moskwa lengyel miniszter közölte, hogy a stratégia elkészült, a jogi szabályozásra és a támogatásra vonatkozó terveket néhány hónapja fogadták el. Szintén utalt a geopolitikai kockázatokra, mint mondta, a gáz-, és energiafüggés miatt „mindenkinek vannak rossz tapasztalatai mostanság”. Jelezte: támogatják az európai standardok létrehozását.
Forrás: infosart.hu, MTI
