Több témában is késhegyre menő viták várhatók az EU-csúcson

Fotó hirado.hu

Pünkösdkor sem állt le az oltási kampány, az ünnep mindkét napján működtek az oltópontok. Vasárnap nagyjából 30 ezer adagot adtak be, ebben az első és második dózisok is benne vannak. A hétfő reggeli hivatalos adat szerint 5 millió 23 ezren vannak túl az első oltáson, 3 millió 12 ezren már a másodikon is. A járvány elleni védekezés, valamint a klímavédelem lesz a fő témája Brüsszelben a hétfőn kezdődő kétnapos uniós csúcson – számolt be az M1 Híradója.

Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookra feltöltött videójában kiemelte,  hogy Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy a klímavédelem költségeit a „klímaromboló nagy cégeknek” kell megfizetniük.

Magyarország nem fogadja el, hogy a háztartások fizessék meg a klímavédelem költségeit, amely akár 20 ezer forintig is felmehet havonta egy átlag magyar család esetében – mondta a kormányfő a rövid videóban.

Az uniós csúcs középpontjában a járványhelyzet, az EU-orosz kapcsolatok, valamint a klímavédelmi célok állnak. Az állam- és kormányfők a fehérorosz ellenzéki aktivista letartoztatására is reagálnak.

Éles viták várhatók a zöldítés költségvonzatairól

Az M1 brüsszeli tudósítója elmondta, tavaly decemberben az unió állam-és kormányfői megállapodtak abban, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez szükséges ahhoz, hogy 2050-re elérhetővé váljon az Európai Unióban a kitűzött karbonsemlegesség.

A hétfőn kezdődő kétnapos csúcson az unió vezetői most ismét ezt a témát veszik elő.

Nem lesz egyszerű feladat, mert nagyon éles határvonal húzódik a gazdag és a szegény államok között, ugyanis a zöldítés nagyon sok pénzbe kerül majd.

A gazdag országok szerint ott kell csökkenteni a kibocsátást jobban, ahol ez olcsóbb, mint például Közép-Európában, de ez elfogadhatatlan Magyarország számára.

A magyar álláspont szerint nem elfogadható, hogy európai átlagot számoljanak a kibocsátás csökkentésének meghatározásakor. Magyarország az üvegházhatású gázok csökkentésében megelőzi Spanyolországot és Ausztriát.

Magyarország továbbá ellenzi, hogy a kibocsátás-kereskedelmet (karbon-kvóta) – amely a szennyező nagy iparági szereplőknek lett kitalálva – kiterjesszék a közlekedésre és az épületek fűtésére. Tanulmányok azt mutatják, hogy ez jelentős költségnövekedéssel járna mind a két területen és sok ágazati szereplő csődjét hozná.

Július elsejétől jöhet az európai uniós vakcinaigazolvány

A múlt héten megszületett a megállapodás az Európai Parlament és az Európai Tanács között a járvány idején is szabad mozgást biztosító, a koronavírus elleni beoltottságot igazoló közös uniós dokumentum bevezetéséről, amelyre várhatóan július elsejétől kerül sor.

Az uniós vakcinaigazolvány szabályázásáról már elkészült egy rendelet. Az előzetes hírek szerint az igazolás egy QR-kódot és a kiállító szerv digitális azonosítóját tartalmazza, amelyet a bevezetése után egy központi digitális platformon keresztül ellenőrizhetnek, ahol sem adattárolást sem adatkezelést nem végeznek majd.

Az uniós vakcinaigazolvány mellett egy személyazonosságot is igazoló okmányt is magunkkal kell vinnünk.

Az uniós és a nemzeti igazolványok párhuzamosan is működhetnek – hívta fel a figyelmet az M1 brüsszeli tudósítója. Az Európai Bizottság ajánlotta a tagállamoknak, hogy az európai igazolványt utazásokra használják.

A tagállamoknak az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által engedélyezett oltóanyaggal, jelenleg a Pfizer/BioNTech, a Moderna, az AstraZeneca és a Janssen vakcináival elvégzett védőoltásokról szóló igazolásokat kell elfogadniuk, de saját hatáskörükben dönthetnek úgy is, hogy más vakcinafajtákat is jóváhagynak. Ehhez nem szükségesek kétoldalú megállapodások, elég ha az érintett országok nyilatkozatot tesznek.

Szankciók Fehéroroszország ellen

Az utolsó pillanatban felkerült a napirendi listára a Rynair gépének  kényszerleszállítása és a fehérorosz ellenzéki aktivista őrizetbe vétele.

Az uniós vezetők határozott választ, szankciókat helyeztek kilátásba. Ez a fehérorosz vezetők elleni beutazási korlátozásokat jelenthet, valamint az uniós országokban lévő vagyontárgyaik befagyasztását.

Emellett felszólíthatják az uniós tagországokat, hogy ne repüljenek a fehérorosz légtérben és megfontolhatják a Belavia fehérorosz légitársaság uniós repülési engedélyének felfüggesztését is.

Hétfő este az uniós csúcs kezdete előtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kilátásba helyezte, hogy befagyaszthatják a Fehéroroszországnak szánt három milliárd eurós fejlesztési csomagot.

Michael O’Leary, a diszkont légitársaság vezérigazgatója elmondta, hogy a fehérorosz Állambiztonsági Szolgálat (KGB) ügynökei is azon a Ryanair-járaton utazhattak, amelyet Minszkben földre kényszerítettek.

Forrás: hirado.hu