Arra hívjuk fel kedves kisgazda tagtársaink figyelmét, hogy számos adójogszabály megváltozott, köztük olyanok, amelyek kedvezően érintik az adózókat. Szíves figyelmükbe ajánljuk a következő összeállítást. (kpe)
Sorozatunkban törvényenként csoportosítva sorra vesszük a 2019. január elsejétől érvényes adójogszabály-változásokat szakértőnk, az Írisz Office adótervezői segítségével. A második részben a személyi jövedelemadót érintő módosításokat foglaltuk össze.
Személyi jövedelemadó (SZJA) – a legfontosabb változások
Emelkedik a családi kedvezmény mértéke
Kettő eltartott esetén a családi kedvezmény mértéke 116 670 Ft-ról 133 330 Ft-ra emelkedik, ami 17 500 Ft-os adókedvezmény helyett már 20 000 Ft-ot jelent majd gyermekenként. Így egy két gyermeket nevelő háztartás havonta 5000 Ft-tal többet vihet haza, míg az egy vagy kettőnél több gyermeket nevelők esetében az adókedvezmény mértéke nem változott 2018-hoz képest.
Szűkül a kedvezményes adózású cafeteriaelemek köre
Szűkül az adható cafeteriaelemek köre, így az adómentes juttatások közül kiesik a számítógéphasználat biztosítása, a lakáshitel és lakásszerzési támogatás, a lakhatási támogatás és a diákhitel-törlesztés is.
2019 kihívásai – Adó, Cafeteria, Munkajog
Módosultak az adószabályok, megnyirbálták a cafeteriát, emelkedett a minimálbér. A csak tisztességesen alkalmazható túlóráztatáson kívül „érdekes” változtatások vannak a gazdaságot érintő jogszabályokban is.
Időpont: 2019. január 17. ,
Helyszín: Budapest, The Experience Center, Szentmihályi út 171. Konferenciaterem, 3. em.
A béren kívüli juttatások is megfogyatkoznak: a készpénzjuttatás (éves 100 000 Ft-ig) és az üdülési szolgáltatás kerül ki, vagyis csak a SZÉP kártyára fizethető összeg marad meg, mely értékben nem, csak adózásban változik, a közteher 34,22 százalékról 34,5 százalékra nő.
Az egyes meghatározott juttatások adóvonzata változatlan (40,71%), de azok köre szintén jelentősen szűkül. Kikerül a juttatások közül a munkavállalóknak azonos feltételekkel nyújtott termék vagy szolgáltatás, az üdülési szolgáltatás, a biztosítás, az Erzsébet utalvány, a munkahelyi étkezés, az iskolakezdési támogatás, az iskolarendszerű képzés támogatása, az utazási bérlet, az önkéntes nyugdíjpénztár és az egészség- és önsegélyező pénztári befizetés is.
Mindezek ellenére adható cafeteriaelemként minden előzőekben említett juttatás, de az már munkabérként adózik. Figyelembe véve az adminisztrációs terhet, a beszerzésre fordított időt és annak tényét, hogy a munkavállaló szinte soha nem értékeli annyira a cafeteriaelemet, mint a készpénzt, ezért várhatóan kevés vállalkozás fog élni ennek lehetőségével.
2019-től megszűnik az EHO, mely adónem szerepét a SZOCHO veszi át. Erről a későbbiekben bővebben írunk.
Nem minősül bevételnek a bérlőre áthárított rezsi
Kedvező változás, hogy 2019-től az ingatlant bérbe adó magánszemélyeknél nem minősül bevételnek a bérlőre áthárított rezsi, vagy akár az áthárított javítási szolgáltatás sem. Így a rezsit is kiszámlázó bérbeadók 10 százalék adómegtakarítást érhetnek el, hiszen ha eddig azért nem alkalmazták a 10 százalékos költségátalányt, mert ennél a kiszámlázott rezsi mértéke magasabb volt, most úgy tehetik ezt meg, hogy közben a rezsi bevételét is „elszámolták”.
Az egyéni vállalkozások éves SZJA-bevallási és adóelszámolási kötelezettsége február 25-ről május 20-ra tolódik.
KATA alanyoknak jól jöhet a NAV bevallása
Az adóhatóság az egyéni vállalkozásoknak is elkészíti már a 2018-as adóbevallását, de az csak nagyon korlátozottan lesz használható, hiszen a vállalkozói bevételeket és költségeket az adóhatóság nem látja, így azokkal az adózónak kell kiegészítenie a tervezetet. KATA-adóalanyoknak azonban megfelelő lehet, mert ők a vállalkozási bevételükről nem az SZJA-bevallásban szolgáltatnak adatot, így ha nincs egyéb, nem kifizetőtől származó jövedelmük, akkor helyes lehet a NAV által elkészített adatszolgáltatás.
Vannak lehetőségek az adózásban, ha valaki gondolkozik
A gazdálkodók törvényes lehetősége és alapvető érdeke, hogy legális, a jogszabályoknak megfelelő keretek között a lehető legalacsonyabb mértékű adót fizessék. A cél azonban nem lehet az adóelkerülés, minden lépésnek valós gazdasági tartalommal kell rendelkeznie.
Nem kell levonni az adóelőleget
Ingatlant bérbe vevő kifizetőnek nem kell levonni adóelőleget, ha erről a magánszemély írásban rendelkezik. A magánszemély akkor rendelkezhet így, ha az ingatlan bérleti díját más településen legalább 90 napra bérelt ingatlan bérleti díjára fordítja.
Nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem a munkáltatói hitel után
Nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelem a munkáltató által négy év alatt maximum 10 millió Ft összegben juttatott hitel után, ha azt lakás építésére, építtetésére, felújítására, bővítésére, akadálymentesítésére, korszerűsítésére, vásárlására fordítják, vagy azzal ilyen célú hitelt váltanak ki. A munkáltatói hitel az Államkincstáron vagy hitelintézeten keresztül nyújtható, de a méltányolható lakásigény feltételeinek nem kell megfelelni.
Nem bérjövedelemként adóznak év végéig az adóköteles biztosítások
A 2019 előtt kötött adóköteles biztosításokra (nem kockázati biztosítások) egyéves átmeneti időszak vonatkozik, így ezek 2019. 12. 31-ig továbbra is egyes meghatározott juttatásként adózhatnak (nem bérjövedelemként).
Adómentes a munkásszállás
Adómentes a munkásszálláson való elhelyezés (nem lehet szálloda), ha a kifizető munkavállalójának az adott településen nincs 50 százalékot meghaladó tulajdoni hányada – haszonélvezeti joggal nem terhelt – lakóingatlanban. Ez a rendelkezés bizonyos esetekben lehetőséget biztosít a lakhatási támogatás kiváltására.
A háromszorosára nő a késedelmi pótlék, ha csúszol az adófizetéssel
A tavalyi 1,8 százalékról 5,9 százalékra ugrott a késedelmes vagy hiányos adófizetés esetén az adózókra kirótt pótlék mértéke, ezért a vállalkozásoknak célszerű maguknak korrigálni a hibát, és nem várni a hatósági megállapításra, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FS
(piacesprofit.hu)
