Az elmúlt ötven évben 90 százalékkal csökkent a termőföld mikroorganizmus-tartalma. Tehát nem 10 százalékkal, hanem 10 százalékra esett vissza. A termőképességet azonban nemcsak hogy megőrizni, hanem fokozni is lehetne, sőt kellene.
Nem véletlen, hogy Nyugat-Európában 30-40, akár 50 százalékkal is magasabb terméseredményeket tudnak elérni. És ez nem csak a műtrágyahasználat mértékén múlik – mondta Nagy István agrárminiszter a Vas Megyei Agrárkamara által rendezett termésverseny díjátadóján és gazdafórumán. – Az, hogy szalmaerőművek vannak, hogy bio-erőművekbe silókukoricát raknak, nem fenntartható hosszú távon – jelentette ki az agrárminiszter. – Nem engedhetjük meg, hogy éhezzen a föld. A szerves trágya kérdése két oldalról is probléma. Mivel különvált egymástól a mezőgazdaság két legjelentősebb ágazata, ezért a növénytermesztők mára trágyahiányban szenvednek, az állattenyésztő pedig majd’ megőrül, hogy hogyan tárolja, hogyan dolgozza fel, hogyan kezelje azt. Hogyan talál egymásra a két tábor?
Nagy István szerint szükség lenne annak elősegítésére, hogy a lehető legtöbb növénytermesztő és állattenyésztő szerződéses viszonyba kerüljön egymással a szerves anyag leghatékonyabb felhasználása érdekében.
Több legyet ütnénk egy csapásra, hiszen pótolnánk a termőföld szervesanyag-igényét, megoldódna az ivóvízbázist veszélyeztető, sok esetben egy helyen koncentráltan tárolt csurgalék levek kérdése, és a növénytermesztés-eredményeink is mégiscsak magasabbak lennének. 1990 óta elfelejtettük a bányászati ipari ásványi anyagok használatát a termőföldjeinknél, pedig a műtrágyáink hasznosulása 30 százalékkal javulna, ha pótolnánk a kalciumot – hangsúlyozta Nagy István. A miniszter szólt arról is, hogy a jelenleg 80-85 ezer hektárnyi hazai öntözési területet 220-230 ezer hektárra kell emelni. – Az öntözés kardinális kérdés, 40-60 százalékos kapacitásbővítést és eredményességjavulást eredményez, arról már nem mondhat le egyetlenegy magyar termesztő sem. A kormányzat 2020-2030 között az öntözésfejlesztéshez évente 17 milliárd forint keretet biztosít. Ugyanakkor nemcsak kutakból kell öntözni, a felszín feletti vizeket, a csapadékot is hasznosítani kell. Sok helyen megvan a csatorna nyomvonal, ezek karbantartásával – kotrásával és tisztításával – a mostani 80-85 ezer hektár helyett 220-230 ezer hektárt lehetne öntözni – jegyezte meg. Forrás: agrotrend.hu; Szemlézte Bíró Gergő (KPE)
A talajlakó mikroorganizmusok a mezőgazdasági produkció szempontjából főszerepet játszanak. Az egész talajművelés alapvetően azért fontos, hogy a talajélet számára a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsuk. Ennek az alapja az optimális víz – levegő arány a talajban. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez a talajélet szempontjából akkor a legkedvezőbb, ha egyharmad rész a szilárt fázis, egyharmad rész a víz és egyharmad rész a levegő. Ezt a morzsalékos szerkezetű és optimális nedvességtartalmú talaj képes produkálni. Amennyiben ilyen körülmények között megfelelő mennyiségű szervesanyag található a talajban, akkor azok oxidatív úton lebomlanak és tápanyagul szolgálnak a talajlakó mikroorganizmusok számára, amelyek az élettevékenységükkel, mint ingyenmunkások elősegítik a növények aktív gyökérzónájában a tápanyagfelvételt, így például a nitrogén megkötő baktériumok a levegő nitrogén tartalmából nitrogént kötnek meg. A szervesanyagokban szegény talajokon nem lehet eredményesen termelni. A soványka termés alig fog tartalmazni az ember számára feltétlenül szükséges és létfontosságú mikro- és nyomelemeket. Az ilyen terményből készült élelmiszer gyenge minőségű, és az azt fogyasztó emberben hiánybetegségeket képes előidézni. (KPE)
