Függetlenül attól, melyik fél nyeri az ukrajnai háborút, az Egyesült Államok, amely már nem a világ egyedüli domináns nagyhatalma, mindenképpen vesztese lesz a konfliktusnak – írja a The National Interest. Az amerikai külpolitikai folyóiratban megjelent elemzés szerint ahogy Nixon elnök és Henry Kissinger külügyminiszter a hidegháború idején kijátszotta a „Kína-kártyát” a Szovjetunió elszigetelésére, úgy Putyin orosz és Hszi kínai elnök is kijátssza majd a lapjait, hogy megfossza az USA-t globális vezető szerepétől. Erre márpedig a jelek szerint igen jó esélyük van.
Míg Oroszország szorosabb kapcsolatokat épít ki Kínával és más ázsiai országokkal, köztük Indiával, Iránnal, Szaúd-Arábiával és az öböl menti államokkal, az európai demokráciáktól és az Egyesült Államoktól végérvényesen elfordulhat. Washingtonnak kemény stratégiai realitásokkal kell szembenéznie – írja a The National Interest. Az amerikai külpolitikai folyóirat portálján megjelent elemzésre Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója hívta fel a figyelmet Facebook-oldalán. A politikus szerint a dolgozat rámutat, hogy a nyugati stratégia kudarcot vallott, és „ma egy olyan kocsiban ülünk, amelynek mind a négy kereke defektet kapott”. A szerző megállapításai továbbá alátámasztják a magyar kormány által a jelenlegi nemzetközi helyzetben kitűzött célt is, amely szerint
„a háború és az elhibázott nyugati szankciós politika által előidézett globális recesszióban Magyarország lokális kivétel legyen”.
A cikk főbb megállapításai a következők:
- Kína és Oroszország közelebbi szövetségesekké válnak: a háború kitörésével Oroszország elveszítette Európát, mint első számú energiafogyasztóját, ezért Ázsia felé fordult. Kína és Oroszország között szoros energetikai kapcsolat alakult ki, amely mindkét ország számára nagyobb függetlenséget jelent a Nyugattal szemben.
- A világ népességének kétharmada olyan országokban él, amelyek nem álltak a Nyugat oldalára az orosz–ukrán háború kapcsán: az ENSZ közgyűlésén számos ország nem állt ki a nyugati álláspont mellett, és tartózkodott attól, hogy elmarasztalja Oroszországot Ukrajna lerohanása miatt.
- A nyugati energiaszankciók visszafelé sültek el: a Nyugat amiatt panaszkodik, hogy Oroszország fegyverként használja fel olaj- és gázexportját, valójában azonban Brüsszel és Washington emelte fel először az „energiakardot” a szankciókkal. Ezek pedig inflációt és súlyos ellátási zavarokat okoztak a nyugati gazdaságokba
Mint azt a szerző kifejti, a háború kezdete óta Szaúd-Arábia helyébe lépve Oroszország lett Kína első számú olajszállítója. Igaz, az átadási kapacitás rövid és középtávon behatárolja a fosszilis tüzelőanyagok kínai eladásainak mennyiségét. Jelenleg ugyanis csupán egyetlen szárazföldi kőolajvezeték (ESPO) és egyetlen jelenleg működő gázvezeték (Power of Siberia) vezet Oroszországból Kínába, a szállítás némi tengeri útvonalon zajló kiegészítéssel zajlik – fűzi hozzá.
Az elkövetkező években Kína és Oroszország kétségtelenül jelentős beruházásokat hoz tető alá a két ország közötti olaj- és gázszállítás bővítésére, a szorosabb energetikai kapcsolatok pedig stratégiai szövetségük megerősödéséhez is hozzájárulnak majd. Azzal ugyanis, hogy Kína elkötelezett energiaszállítót tudhat a hátsó udvarában, jóval nagyobb stratégiai rugalmasságot biztosít számára az Egyesült Államokkal és annak Indiai- és Csendes-óceán térségbeli szövetségeseivel szemben – a nyugati demokráciák kárára.
Forrás: hirado.hu
