A közelmúltban jelent meg az Alkotmánybíróság három, egymástól független döntése, amely ügyek még 2019-ben indultak, de mindegyikben most született döntés.
Az alapügyek ismertetésétől eltekintek, mivel a döntések tartalmilag kizárólag eljárásjogi kérdést érintenek.
Érdekességként felsorolom az I. illetve II. fokon eljárt bíróságokat:
- Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, Tatabányai Törvényszék
- Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, Székesfehérvári Törvényszék
- Gyulai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, Gyulai Törvényszék.
Ebből az látszik, hogy az ország elég távoli részein eljáró bíróságok, egymástól teljesen függetlenül értelmezték helytelenül a jogszabályt.
Mindhárom ügyben a felperesek a keresetlevélben kérték a tárgyalások megtartását esetleges távollétükben is, de ettől függetlenül az első tárgyaláson mindegyikük megjelent. Egyik ügyben sem volt azonban jelen a jogi képviselő. / Az iratokból nem derül ki, és ma már nincs is jelentősége, hogy távollétét utólag kimentette-e? /
Mivel a Polgári Perrendtartás előírja, hogy a perfelvételi tárgyaláson kötelező a jelenlét, és a jogi képviselő nem volt ott, a három ügyben az I. fokú bíróság a pert megszüntette.
Valamennyi ügyben a fellebbezés folytán II. fokon eljáró Törvényszék az elsőfokú döntést helybenhagyta.
Az Alkotmánybíróság mindegyik ügyben megsemmisítette a döntéseket. Indoka az volt, hogy az I. fokú bíróság idézése téves volt, nem hívta fel az indítványozó felperesek figyelmét arra, hogy a tárgyaláson a jogi képviselő jelenléte kötelező.
Ezt a hiányt a II. fokú bíróságok sem észlelték.
Mindezek miatt alapjogsérelem következett be, amit csak a döntések megsemmisítésével, új eljárásokkal lehet orvosolni.
Hogy miért is tartottam fontosnak a fenti ismertetést? Nem árt, ha a Polgári Kisgazdák tudják, hogy néha a bíróságok is tévedhetnek eljárásjogi kérdésekben is,és érdemes igazunkért kiállni, a lehetséges összes bírósági fórumot igénybe venni!
Dr. Bakos Zoltán, KPE szakértő
