Az első októberi napok a terménypiacokon további enyhe erősödést hoztak, aminek alapja a fekete-tengeri búzaárak emelkedése volt.
Az európai és a világ gabonakereskedelmét is befolyásoló árakat tükröző egyiptomi tenderek az elmúlt két hétben megmutatták a változás irányát, ugyanis a legutóbbi tenderen már nem tudott nyerni az orosz vagy ukrán búza. A legolcsóbb ajánlat összességében a francia volt és a fuvardíjakat is figyelembe véve a korábbi vételekhez képest 5-6 USD/to-val magasabb árakat regisztráltak.
Ez csak részben magyarázható a fekete-tengeri ajánlatok csökkenésével, inkább az van a háttérben, hogy a fekete-tengeri piaci kínálat erősen feszített és a további áremelkedésre váró eladók nem annyira agresszívak, mint voltak korábban. Ezzel egyidejűleg a francia eladási lehetőségek még jócskán adottak – az ottani kiszállítások üteme még nem annyira telített.
A búzapiac másik fontos fejleménye a marokkói kvóta kihirdetése volt, aminek keretében 576 ezer tonna búza kedvezményes importjára adtak lehetőséget az EU-s országoknak.
Az európai helyzet mellett szintén támaszt adott a jegyzéseknek, hogy Ausztráliában folytatódik a szárazság és emiatt további csökkenés várható a búza kínálatában. Elemzések most arra várnak, hogy az október 10-i USDA becslésben mekkora csökkenést jeleznek majd a kínálati oldalról.
A kukorica piacát két USA-beli hír segítette az áremelkedéshez. Ezek közül a kevésbé kézzelfogható Trump elnök újabb bejelentése az etanol felhasználás növelésének támogatásáról. Ennek részletei egyelőre nem ismertek, de támogathatja a program a többlet levezetését, még az export csökkenése esetén is. Másik oldalról is támaszt kapott a jegyzés, mert magánbecslésekben a várt átlaghozamokat csökkentették és ez a kínálati oldalt érinti negatívan. Így lett megint igaz a matematikai szabály: a két negatív tényező együtt pozitív eredményt hoz – legalábbis a termelők szempontjából.
Az olajosmagvak piacát erősítette egy hete az USA belső készleteiről érkezett adat is, mely a várakozásokhoz képest mintegy 8 %-kal lett alacsonyabb és ez a pénzügyi befektetői körökben a korábbi eladások visszavételét eredményezte, jelentősen csökkentve a kitettségüket, egyúttal vételi hullámot indítva el. Ez volt jellemző a hét elején és a hét második felében is tartottak tudnak maradni a jegyzések. Ezt már az újabb kínai szójabab vételek is segítették – megint, mintha enyhültebb lenne a hangulat, vagy csak máshonnan nincs olcsóbb ajánlat …
A magyarországi helyzetet azzal jellemezném, hogy itt viszont egyre rosszabb a hangulat. Az OMÉK-on sok beszélgetést követően is az az összefoglaló mondat jellemző, ami a kereslet pangására, a kínálati oldal problémáira úgy fogalmazódott meg, hogy addig hűtötték a vevők vételi kedvét az eladók, míg aztán minden megállt, lefagyott a piac.
Az export lassan-lassan megmozdult, elindultak a kiszállítások, de a további vételek iránt egyre későbbi határidőkkel van csak érdeklődés. Az olajosmagvak áránál még volt „jó” hír is, mert a magas olajsavas napraforgóra volt, van (?) érdeklődés, de a többi cikkre nem igazán.
A betakarítás közeledtével a raktárban (el)fekvő készletek egyre gyakrabban okoznak gondot, kényszerértékesítésekre is sor kerülhet, hogy legyen hova tenni a kukoricát.
Mindezek mellett a kukorica ára nem meglepő módon nem tudta tartani magát – a belföldi felvásárlás árszintje akár itthoni feldolgozásra, akár az export célú, folyamatosan csökken. Egyes várakozások szerint most nem szabad eladni a kukoricát, ki kell vele várni, de ezt az álláspontot sokkal veszélyesebbnek látom most, mert a felvevő piacon idén jelentősen nagyobb a kínálat, mint volt tavaly. Ez egyértelműen az egész szezonra rányomhatja bélyegét és csak egy komoly piaci fordulat eredményezhetne változást, de az sem nálunk, hanem elsősorban az EU-n kívüli kereskedelemben, mert az EU-s rendeltetésű árszintek jószerivel jövő júniusig rögzítettek.
A következő hétre a vetési munkák alakulása és a kukorica betakarítása a fő feladat, az értékesítés háttérbe szorulhat, és ez hozhat átmeneti tartott árszintet, de nem várom, hogy hosszabb távon is jellemző legyen ez a helyzet.
Forrás: Agrofórum Online, Bidló Gábor
