A kínai kutatók remélik, hogy az új anyag segíthet megfékezni az óceánok műanyag szennyezettségének egyre súlyosbodó problémáját.
A Kínai Tudományos Akadémia fizikai és kémiai műszaki intézetének munkatársa, Vang Köhszia szerint az új kompozit anyag lebomlási ideje néhány naptól néhány száz napig terjedhet, a hátramaradó apró molekulák pedig nem szennyezik a környezetet.
A kutatók becslései szerint jelenleg nagyjából 4,8-12,7 millió tonna műanyagszemét kerül évente a világ tengereibe, ami a 60-80 százalékát teszi ki az óceánokba jutó szilárd hulladékmennyiség egészének.
Az emberi tevékenység és az óceáni áramlatok nyomán a hulladékok többsége a Csendes-óceán északi és déli, az Atlanti-óceán északi és déli, valamint az Indiai-óceán középső részén halmozódik fel.
A szakemberek szerint a Kalifornia és Hawaii közötti óceánterületen elterülő „szemétsziget” immár 3,5 millió négyzetkilométeres lehet és évente 80 ezer négyzetkilométerrel nő a területe. A Világgazdasági Fórum pedig arra figyelmeztet, hogy az óceánokban lévő műanyagszemét súlya 2050-re meghaladhatja a teljes tengeri halállomány súlyát.
Vang szerint a műanyagok minden típusa megtalálható a tengerekben, és lebegjenek akár a vízfelszínen, vagy süllyedjenek a tengerfenékre, évtizedekbe, vagy évszázadokba telhet, mire lebomlanak.
A napfény, az óceáni áramlatok és a különböző tengeri organizmusok öt milliméternél kisebb részecskékké – mikroműanyagokká – alakítják a műanyagszemetet, ami komoly fenyegetést jelent a tengeri élővilágra.
„Továbbra sincs hatékony módszerünk az óceáni műanyagszennyezettség leküzdésére” – mondta Vang, hozzátéve, hogy a tengerekből nem lehet úgy begyűjteni és feldolgozni a szétszóródott hulladékot, mint a szárazföldön. „A legésszerűbb megoldás, hogy hagyjuk az anyagokat maguktól lebomlani és eltűnni” – tette hozzá a szakember.
A Vang és kollégái által kifejlesztett új műanyagot a természetben előforduló mikrobák szén-dioxiddá és vízzé bontják le. Az intézet eddig négy kínai vállalkozásnak engedélyezte az általa kifejlesztett technológia alkalmazását.
(magyaridok.hu)
Szinte már közhelynek hangzik, mégsem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a környezetszennyezés nem áll meg az ország illetve közigazgatási határoknál. Magyarország ugyan sosem volt tengeri nagyhatalom, pillanatnyilag tengerpartunk sincs, de a tengerek és óceánok hatalmas méretű (műanyag) szennyezettsége minket is érint, ha másként nem a tápanyaglánc illetve a víz globális körforgása kapcsán. A Polgári Kisgazdák és Zöld Áramlat Alapítvány szakemberei is közéleti és szakmai, tudományos tevékenységük során, aktívan részt vesznek a környezeti szemléletformálásban a tisztább és élhetőbb környezet megteremtésében.
