Több mint félszázezer bejelentés érkezett eddig a kárenyhítési alaphoz. Az elmúlt száz év legnagyobb aszályát hozta az idei nyár. Ennek a legnek azonban sehol sem tudtak örülni. A talaj vízhiánya már télen sokkal nagyobb volt az elégségesnél, és tavasszal sem jöttek meg a várva várt esők, ha esett is valamennyit, akkor az villámgyorsan eltűnt a földben.
Nincs víz, elveszett a remény
Tombol az aszály országszerte, a gazdák a túlélésért küzdenek. Az igazi csendes, tartós áztató csapadék hiánya mellett a forró napok számának növekedése pedig előrevetítette, nem ez lesz a magyar agrárium sikeréve. Voltak olyan területek, ahol például a kukorica és a napraforgó terméseredménye gyakorlatilag nulla volt.
Félszázezer kárbejelentés
A kárenyhítési alap némi gyógyírt jelenthet a gazdáknak. Érdeklődésünkre az Agrárminisztériumban elmondták, a 2022. kárenyhítési évre eddig 51 571 kárbejelentés érkezett a Magyar Államkincstár elektronikus kárbejelentő felületére.
Az idei összes kárigényét a november 30-ig beadott gazdálkodói igények alapján lehet összesíteni. Ezt követően tudnak döntést hozni arról, hogy a termelői befizetésekből és a kapcsolódó állami hozzájárulásból összeálló alap elég lesz-e, vagy mekkora költségvetési kiegészítés kell a jogos kárigények kielégítésére. A ténylegesen rendelkezésre álló keretet ez a döntés határozza meg.
Annyit már lehet tudni, a kárbejelentéssel érintett mezőgazdasági terület 96,5 százalékára aszálykárt jelentettek. Az egyéb jellemző kárnemek – jégverés, vihar, felhőszakadás, tavaszi fagy – esetén a kárjelentett terület jelentősen elmarad az ötéves átlagtól.
Az aszály elleni küzdelem stratégiai kérdés
A rendkívüli idők rendkívüli megoldásokat igényelnek.Területi megoszlásban a legnagyobb kárjelentett területeket Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találjuk.
Forrás: index.hu
