Először nyílt alkalom eszmecserére a Horizont Európa megnevezésű bizottsági javaslatról, a tagállami kutatási miniszterek között.
A gazdaságstratégiáért felelős államtitkár, György László, 2018. július 17-én, Bécsben, a magyar delegáció vezetőjeként kifejtette: „a 2021-ben kezdődő hétéves ciklus egyik komoly nyertese az innováció lehet, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy a folyamatosan változó technológiai környezetben megőrizzük munkahelyeink biztonságát. A kormánynak ehhez fókuszálnia kell a magyar gazdaság kutatási-fejlesztési és innovációs kapacitásait, hogy fel tudjunk készülni az előttünk álló kihívásokra, minél többet tudjunk elnyerni és az ország hasznára felhasználni a Horizont Európa forrásaiból. Tanuló, kreatív magyarok és tanuló, innovatív vállalkozások jelentik a kulcsot a stabil munkahelyekhez és a növekvő bérekhez.” Az Európai Unió 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetési tervezete alapján a következő hétéves ciklus egyik komoly nyertese az innováció lehet. A Horizont Európa javaslat azon a megközelítésen alapul, hogy a kutatásnak és innovációnak hozzá kell járulnia a közös gazdasági versenyképesség növeléséhez, a kihívások rendszerszintű megoldásához. A korábbi keretprogram sikereire építve a Horizont Európa továbbra is integrált módon támogatja az innovációs lánc egészét, jelentősen egyszerűsítve a támogatások igénybe vételét. A 94,1 milliárd eurós összköltségvetésű Horizont Európa három pillérre tagolódik, a legtöbb forrást, a teljes tétel több mint felét ezek közül a globális kihívásokra és ipari versenyképességre szánja a javaslat. A tervek szerint a legnagyobb keretösszegeket a digitális technológiák és ipar, az éghajlat, energia és mobilitás, valamint az élelmiszerek és természeti erőforrások, klaszterek használhatnák fel. A másik két pillér a nyílt tudomány és a nyílt innováció lehet, önálló, elkülönült szervezetekkel (Tanácsokkal) szolgálva egyrészt az Európai Unió tudományos vezető szerepének megszilárdítását, másrészt az áttörést hozó, piacteremtő innováció növelését. A Horizont Európa jelentősen megerősíti a nemzetközi együttműködést, új és hatásalapú megközelítést alkalmaz a tagállamokkal és ipari szereplőkkel közösen indított partnerségekkel kapcsolatban, csökkenti e kezdeményezések számát, egységesebb, egyszerűbb és nyitottabb működési modelleket alakít ki. Az osztrák uniós elnökség célja, hogy 2018 végéig széles körű egyetértést érjen el a programjavaslat kapcsán. A magyar álláspont szerint a bizottsági elképzelések az előző keretprogramok eredményes elemeit ötvözik az Európa innovációs kapacitása növeléséhez szükséges újdonságokkal a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás támogatása érdekében. Az innovatív projekteket finanszírozó Európai Innovációs Tanácsnak (EIC) kellő rugalmassággal kell működnie a gyorsan változó piaci trendek lekövetése érdekében. Ki kell alakítani az EIC és a budapesti székhelyű EIT (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) közötti strukturált együttműködést. Az áttörést hozó innováció, a teljesen új terméket vagy szolgáltatást eredményező nagy felfedezések támogatása mellett nem szabad elfeledkezni a továbbfejlesztett produktumot vagy a piaci elterjedést generáló fokozatos innováció elősegítéséről sem. György László a bevált tagállami gyakorlatokat ismertető szakaszban magyar részről a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központok (FIEK) programot mutatta be. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy egy hatékony KFI rendszernek testreszabott támogatást kell nyújtania az innovációs lánc minden eleme számára a kutatóktól a vállalkozókig, a kutatóintézetektől az innovációs hub-okig. A szakpolitika-alkotók előtt álló egyik legnagyobb kihívás az innovációs életciklus különböző szereplői – különösen a felsőoktatás és az ipar – közötti együttműködés fokozása. A Strukturális Alapokból és nemzeti forrásból finanszírozott FIEK program olyan központok létesítését teszi lehetővé, amelyek valós vállalati-ipari KFI igényeket az egyetemek és kutatóintézmények tudására, képességeire építve szolgálnak ki, és egyben a legújabb eredmények oktatási célú felhasználása révén hatékonyan hozzájárulnak a felsőoktatás és a szakképzés megújításához. Az így kialakított infrastruktúra és kapacitások új, versenyképes termékeket és szolgáltatásokat eredményeznek. A program egyebek mellett kutatás-fejlesztési központok létrehozását támogatja Budapesten, Gödöllőn, Győrben, Kaposváron, Kecskeméten és Miskolcon. (Forrás: Innovációs és Technológiai Minisztérium)
