Talajmeszezés a szántóföldi növények termesztésében

Fotó Shutterstock

A talaj savanyúságát meghatározza a talajképző kőzet és a csapadék mennyisége. Savanyító tényező a túlöntözés és néhány savanyító hatású műtrágya.

A növénytermesztés öntözés és néhány fontos műtrágya nélkül nem képes az elvárt hozamot hozni. A talaj kémhatását befolyásolja a kalciumtartalom, ami szükség esetén pótolható. Minél magasabb a talaj mésztartalma, az annál kevésbé savanyú.

A kalcium nem csak a talaj, de a növény számára is rendkívül fontos

Savanyú talajban csökken a fontos makro- és mikroelemek, például a foszfor, a kalcium és magnézium felvétele. Ennek hatására hiába áll rendelkezésre a megfelelő mennyiségű tápanyag a talajban, a növény nem lesz képes elegendő mennyiségben felvenni. A savanyú talajok szerkezete levegőtlen, tömörödött és vízgazdálkodása kedvezőtlen, mert hiányzik a morzsalékos talajszerkezet, továbbá rossz a talaj művelhetősége. Ezek a körülmények a talajlakó baktériumok számára nem kedvezőek, ezért csökken a nitrogénmegkötő baktériumok tevékenysége.

A talajjavítás célja a talaj kémiai tulajdonságainak hosszútávú megváltoztatása, amit nagyobb kalcium-karbonát hatóanyaggal lehet elérni.

A mésztrágyázás 2 tonna/hektárnál kisebb mennyiségű kalcium-karbonát hatóanyag évenkénti kijuttatását jelenti. Az ettől nagyobb mennyiség adagolása esetén több évre szóló talajjavításról, ezen belül is a meszezésről beszélünk.

Példa: az öt és fél pH értékű, azaz gyengén közepes talaj-savanyúságnál már a 300-600 kilogramm/hektár granulált, természetes kalcium-karbonát alapú mésztrágya-dózis alkalmazása is jelentős, közel 1500 kilogramm tömegű, hektáronkénti szemtermés-többletet eredményez egy, a savanyúságra kevésbé érzékeny kukoricatáblán.

A meszező anyag hatására a vegetációs időszakban megemelkedik a gyökérzóna pH értéke, javul a műtrágyák hasznosulása, mindez felvehető többlet-kalciumot biztosít a növény fejlődéséhez. A termesztési tapasztalatok azt mutatják, hogy a kalcium hiánya növekedési rendellenességet okoz. A kalciumnak szerepe van a sejtfal ellenálló képességében, a szénhidrát-anyagcserében, és a gyökerek fejlődésében.

Mészkő granulátum kijuttatása röpítőtárcsás műtrágyaszóróval,

vagy egyszerűen a vetőgéppel

Ma már a műtrágya-kereskedésekben vásárolható alegalább 91% CaCO3 kalcium-karbonát tartalmú granulátum. A gyártás során a mészkövet 0-100 mikron nagyságú porrá őrlik, ezt követően alakítják ki a 2-6 mm nagyságú granulátumokat. A szemcsék garantáltan pormentesek, kijuttatása röpítőtárcsás műtrágyaszóróval, vagy vetőgéppel probléma nélkül elvégezhető. A kalcium-karbonát vízben nem oldódik, ezért fontos, hogy a mésztrágya mennyire könnyen lép reakcióba a talaj gyenge savaival. A korszerű mész-trágya granulátum vízzel érintkezve hamar szétesik, majd intenzíven oldódik. A meszező anyag szórás előtt talajvizsgálati eredményre célszerű támaszkodni, és így ez az ökológiai gazdálkodásban is használható.

Fontos a termőképességi térkép, nitrogén-előírás térkép, meszező-anyag előírás térkép összeállítása. (Forrás: agroinform.hu)

balatonfüredi Polgári Kisgazdák egyik tagja szakértőként hozzáteszi: az értékes humusz is savanyú kémhatású, és a talaj legfelső szántott rétege gyakran nem tartalmaz elegendő mennyiségű kalciumot, még itt, a mészkő-hegyekkel övezett Balaton-felvidéken sem.

A gyengén savanyú talajokon javasolt a kalcium-karbonátot tartalmazó műtrágyák használata. A közepesen, illetve fokozottan savanyú talajokon pedig a talajtani laboratóriumban meghatározott adagú mésztrágyázás.

Fontos, hogy talajminta-vételekor pontosan jelöljük meg a tábla helyszínrajzán a talajminta pontos helyét, és sorszámát, mert a laboratórium által javasolt mészadagok nem az egész táblára fognak vonatkozni, hanem változóan, a táblán belül csak a mintavételi hely környezetére.

A kötött talajok mészigénye mindig nagyobb, mint a lazább szerkezetű talajokon tapasztalt kalcium-karbonát szükséglet. A Balaton-felvidék talajain is azt tapasztaljuk, hogy mésztrágyázás hiányában romlik a talaj szerkezete, és ami itt a dombvidéken nagyon fontos, a talaj víznyelő képessége és ezzel párhuzamosan a talaj víztároló képessége, továbbá a talajfelszín cserepesedik, a művelése nehezebbé válik, ezért nő a vonóerőigény és időben könnyen elcsúsznak a tavaszi talajmunkák.

A talajban minden mindennel összefügg: a jó mészellátás nem csak a talaj szerkezetét és a vízgazdálkodását javítja, de fokozza a talajlakó mikroorganizmusok élettevékenységét, így kedvezőbbé válik a mű- és szerves-trágyák, valamint a talaj vízkészletének a hasznosulása. 

(Dr. Paál Sándor c. egyetemi docens, igazságügyi szakértő, NAK–2141 sorszámú kamarai tanácsadó – KPE Balatonfüred)