Angela Merkel német kancellár kritizálta ugyan a migránsok betelepítésétől elzárkózó országokat, de nyitott a rugalmas szolidaritás koncepciójára.
A migrációs válság kezeléséről, valamint Európa versenyképességének visszaszerzéséről is sok szó esett a Fidesz pártcsaládjának tegnap kezdődött, háromnapos müncheni konferenciáján.
A német kormányzó Kereszténydemokrata Unió (CDU) és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) látja vendégül péntekig Münchenben az Európai Néppárt (EPP) európai parlamenti képviselőit a pártcsalád konferenciáján. Megnyitó beszédében Manfred Weber, az EPP bajor frakcióvezetője hangsúlyozta, a legerősebb, néppárti frakció nélkül nem születnek politikai döntések a parlamentben. Webert még a megnyitó előtt újságírók többek között a Fidesz és az EPP viszonyáról is kérdezték, a frakcióvezető pedig semleges választ adott, a közös uniós szabályoknak és alapértékeknek megfelelést hangsúlyozta.
Tegnap délután Horvátország uniós „sikersztorijáról” tartott előadást Andrej Plenkovic horvát kormányfő, aki szerint a következő európai parlamenti választásra a Néppártnak a keresztény értékek és a gazdasági, pénzügyi stabilitásra törekvés megfelelő kombinációjával kell előállnia, és tartós megoldásokat kell biztosítani az embereknek. Kitért a Nyugat-Balkán integrációjára is, mint mondta, a térség országai megérdemlik az európai perspektívát, még ha van is a szövetségen belül némi szkepticizmus a további bővítéssel kapcsolatban. Hozzátette, Horvátország célja, hogy 2020-ra a schengeni övezet, később pedig az eurozóna tagja legyen.
Német újságírói kérdésekre válaszolva Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke élesen kritizálta az új, euroszkeptikus olasz kormány felvetéseit az eurozónából való kilépésre, szerinte ez óriási hiba lenne, igaz, maga is úgy látja, hogy meg kell reformálni az eurózónát és az uniót. Tajani az Echo Tv-nek elmondta, vannak jogállamisággal kapcsolatos viták az EPP-n belül – és ezt természetesnek tartja –, de a Fidesz a pártcsalád egyik legfontosabb pártja. Kiemelte, a fideszes EP-képviselők remekül dolgoznak, Járóka Lívia is „kitűnően teljesít” az EP alelnökeként, és remek az együttműködés Gál Kinga EPP-alelnökkel és Szájer József frakcióvezető-helyettessel is. A következő uniós költségvetésről – amelyben csökkent régiónk támogatása, több jut azonban például Olaszországnak – elmondta, a britek miatt csökken a büdzsé, kevesebb jut a kohéziós alapokra, a vita pedig csak most kezdődik. Megjegyezte, hogy a kelet-közép-európai térség sokkal jobb állapotban van, mint korábban, Olaszország viszont rosszabban. Arra a kérdésre, hogy számíthat-e Magyarország rá, hogy ne veszítsen pénzt, azt mondta, természetesen, hiszen ő Magyarország barátja. Hangsúlyozta, kemény, közös munkára van szükség, meg kell találni a forrásokat.
Angela Merkel német kancellár beszédében hangsúlyozta, új életet kell lehelni az Európa-projektbe, a kontinensnek meg kell találnia a helyét a kialakult új világrendben. Kiemelte, meg kell mutatni az európaiaknak, hogy Európa vezetői tudják garantálni a jogállamiságot, a demokráciát, az emberi méltóságot és jólétet a kontinensen. A kancellár szerint a közös kül- és biztonságpolitika, a migráció kezelése, az oktatási és kulturális sokszínűség és egy erősebb, hatékonyabb unió tartozik a prioritások közé. „Ha nem tudunk közös választ adni a migrációra, akkor alapvető szabadságjogokat kell felfüggesztenünk Európában. Elfogadhatatlan, hogy bizonyos országok nem működnek együtt. Közös standardokra is szükség van a menekültpolitikánkban” – mondta Merkel, hozzátéve, rugalmasabb rendszert kell kialakítani, rugalmasabb szolidaritásra van szükség, ahol minden ország összemérhetően, de eltérő módon járulhat hozzá a megoldáshoz, így megkerülve azon országok blokádját, amelyek nem hajlandók migránsokat befogadni. Elismerte, a kvótáról hozott többségi döntés nem eredményezett megbékélést Európában. Kitért arra is, hogy meg kell védeni a külső határokat, és biztonsági együttműködési megállapodásokat kell kötni a szomszédos országokkal. Merkel kiemelte Afrika megsegítését is, hasonlóan George Soros múlt heti cikkéhez, Marshall-segélyt sürgetett a kontinensnek. Merkel emellett arra is kitért, hogy Európának élen kell járnia a technológiai fejlődésben, erősebb adatvédelemre van szükség, és többet kell költeni kutatás-fejlesztésre.
(Magyar Hírlap, Őry Mariann)
