- február végén jelent meg az Alkotmánybíróság döntése, mely alaki,hanem érdemi kérdésben hozott határozatot. Ez önmagában még nem lenne érdekes, de az már igen,hogy az alapügy 2020-ban indult az I. fokú bíróság előtt, másodfokon a törvényszék hozott döntést,ezt követően fordult az érdekelt az Alkotmánybírósághoz.
Feltehetőleg a téma aktualitása is kihatott a gyors döntésre, de az is, hogy a gyermekekkel kapcsolatos eljárások eleve elsőbbséget élveznek.
Az eljárás lényege, hogy az édesapa kapcsolattartásra vonatkozó határozat végrehajtása iránti kérelmet terjesztett elő . Ennek oka az volt,hogy a más megyében élő édesanya a kiskorú gyermeket a hétvégi láthatásra a koronavírus-helyzetre hivatkozással nem adta át. / Ez 2020. márciusában lett volna esedékes./
A bíróság a kérelmet elutasította, érthetőnek tartotta az édesanya fertőzéstől való félelmét.
Fellebbezés kapcsán a törvényszék helybenhagyta a döntést, méltányolhatónak tartotta az édesanya magatartását és később pótolhatónak a láthatást.
A kérelmező ezután fordult az Alkotmánybírósághoz. /Csupán adalék: az anya és az apa lakhelyéül szolgáló településen egyaránt egy-egy fertőzött személyt tartottak nyilván a kérdéses időben.
Megállapították, hogy az eltelt időben – más ügyekben – általában az a döntés született,hogy a vírushelyzet nem ok a kapcsolattartás megtagadására, valamint a pótlás két hónapon belül lehetséges, amire éppen az adott helyzet miatt reális lehetőség nem lett volna.
A kérelmező a formai követelményeket teljesítette, így érdemi elbírálásra került sor..
Az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy a gyermek és a szülő kapcsolattartása alapjog, ennek megvalósítása az állam, a társadalom, de elsődlegesen a család kötelessége. Ez nem csupán alapjog, de kötelesség is!
A társadalmi távolságtartás nem vonatkozik a szülő-gyermek kapcsolatra.
A korábban eljárt bíróságok döntése szerint az elhúzódó járvány alatt akár évekig sem kerülhetne sor a láthatásra,és ez a jogosultság kiüresedéséhez vezetne.
Mindezek miatt a két korábbi bírósági döntést megsemmisítették,tehát az anya köteles a kapcsolattartást biztosítani, és az végrehajtás útján is kikényszeríthető.
A terjedelmes indokolás talán azért is szükséges volt, mert két alkotmánybíró párhuzamos véleményt, négy pedig különvéleményt fogalmazott meg.
Mi, Polgári Kisgazdák a családi kapcsolatok szoros fenntartásának híveként üdvözöljük az Alkotmánybíróság gyors és célszerű döntését.
Dr. Bakos Zoltán
