Az indítványozó édesapa az elsőfokú bíróság előtt pert nyert, és mindkét gyermeke vonatkozásában megkapta a szülői felügyeleti jog gyakorlásának lehetőségét.
A másodfokú bíróság és a Kúria a döntést megváltoztatva az édesanyát jogosította fel a két gyermek szülői felügyeleti jogának gyakorlására.
A döntés nagy mértékben a gyermekek meghallgatásán alapult, amit viszont az édesapa befolyásoltnak tartott.
Az indítványozó édesapa szerint alaptörvény-ellenesek a döntések,és ennek megállapítása mellet kérte azok megsemmisítését, az elsőfokú bírság ítéletének hatályban való fenntartását.
Szerinte a jogszabályokat egyoldalúan az egyik fél javára értelmezték, ezért sérült a szülők egyenlő bánásmódhoz való joga.
Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogad be.
A másodfokú bíróság is, a Kúria is kellően megindokolta döntését.
Az édesapa tartalmilag azt szerette volna elérni, hogy az Alkotmánybíróság jogorvoslati fórumként bírálja el döntést. A következetes gyakorlat azonban az, hogy nem vizsgálják, miszerint a bírói döntés indokolásában megjelölt bizonyítékok és érvek megalapozottak-e , helytállóan értékelték- e azokat illetve hogy a levont következtetés megalapozott-e?
Önmagában az, hogy a kérelmező tévesnek, magára nézve sérelmesnek ítélte meg a döntéseket nem elegendőek ahhoz,hogy az alaptörvény-ellenesség megállapítható legyen.
Mindezek miatt érdemi vizsgálat nélkül visszautasították a kérelmet.
Telnek az évek, egyre több alkotmánybírósági döntést olvashatunk , és tetszik – nem tetszik lassan meg kellene tanulni, hogy mely ügyekben, milyen indokok lapján lehet sikerrel kecsegtető kérelmeket előterjeszteni az Alkotmánybírósághoz.
Dr. Bakos Zoltán
KPE szakértő
A Polgári Kisgazdák jogászai gyakran megtapasztalták, hogy a bíróságok nehezen tudják az ítélet meghozatalakor függetleníteni magukat szubjektív érzéseiktől. Meggyőződésünk, hogy az anya és apa közötti vitás kérdésekben a gyermek érdeke az elsődleges, egyébként pedig érdemben nem szabad különbséget tenni az anya és az apa között. (TKB)
