Sztárvendégek: megszállták hazánk közepét a rózsás seregélyek

Fotó: KOVÁCS SÁNDOR, Kiskunsági Nemzeti Park

Újabb különleges madárfaj tűnt fel Jász-Nagykun-Szolnok megyében, de észlelések érkeznek szinte az egész ország területéről. Tízezer példánynál is több pásztormadár jöhetett be az országba. Hazánkban ritkán telepednek le költeni, utoljára 20 éve volt erre példa.

A rózsaszín-fekete seregélyszerű madarak, a pásztormadarak ittlétére a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Helyi Csoportja hívta fel a figyelmet- írja a szoljon.hu.

Ezek a Közép-Ázsia és Dél-Kelet-Európa sztyeppéin fészkelő madarak évről évre megjelennek hazánkban májusban, de rég nem voltak jelen ekkora számban – magyarázott Rimóczi Árpád, a csoport aktivistája.

Fotó: KOVÁCS SÁNDOR, Kiskunsági Nemzeti Park

Elsősorban rovarokkal, például sáskákkal táplálkoznak. De kedvelik a gyümölcsöket, az eperfák termését és a cseresznyét is – folytatta a sokéves tapasztalattal rendelkező madarász.

Néhány napja az ország keleti feléből folyamatosan jönnek az adatok, tízezer példánynál is több madár jöhetett be az országba. Szerbiában az elmúlt napokban mintegy 2100 egyedből álló csapatot láttak, tehát a térségünkben megjelenő állomány által a mostani egy valóban komoly inváziós évnek számít.

A pásztormadarak (találó, régi elnevezésük: rózsás seregélyek) a seregéllyel rokon madarak. Nevüket onnan kapták, hogy gyakran láthatóak legelő állatcsordák közelében, ahol főként egyenesszárnyúakkal (sáskákkal, szöcskékkel) táplálkoznak.

Ázsiában, illetve Kelet-Európában (Ukrajna, Oroszország) költenek, nálunk ritka májusi vendég. Bizonyos években, amikor költőhelyeit nagy szárazság sújtja, nagy csapatokban jelenik meg Közép-Európában is, általában május közepe után, amikor érik kedvenc csemegéjük, a cseresznye, de nagyon gyakran látható eperfákon is, ahogy azok termését fogyasztják.

Hazánkban ritkán telepednek le költeni. Utoljára 1994-ben és 1995-ben volt erre példa, amikor több ezer pár költött a Hortobágyon, ahol szinte kizárólag állatok tartására szolgáló épületekben folytak a költések.

Nagy kérdés, hogy vajon idén maradnak-e nálunk költeni? Ez hamarosan elválik. Most még kisebb-nagyobb csapatokban, eperfáról cseresznyefára röpködnek. Az alföldi gyepek mentén a napokban könnyen találkozhatunk tarka csapataikkal.

Ha pedig gyümölcsösökben nézünk körül, könnyen van esélyünk eszegető pásztormadár-csapat látványára. Ha úgy „döntenek”, hogy megfelelő mennyiségű sáska áll rendelkezésükre, s mindez egybeesik az eredeti költőhelyen tapasztalható szárazsággal és táplálékhiánnyal, akkor június elején letelepednek, és nagyobb kolóniákban elkezdenek költeni.

Ha nem, akkor továbbállnak. Hogy melyik lenne a jobb? Ha a gyümölcsös gazdákat kérdezzük, ők minden bizonnyal a vonulásra szavaznának. A madarászok, madarakat kedvelő és figyelő természetbarátok pedig örülnének a rózsás seregélyek fészekrakásának. Igaz, legtöbbjüket már a napjainkban zajló megfigyelés élménye is boldoggá tett.

(Forrás: szoljon.hu, magyarmezogazdasag.hu)