December 8-án, szombaton a Jászai Mari téren kezdődik a szakszervezetek tüntetése a munka törvénykönyvének módosítása, a tanszabadság és a kutatási szabadság csökkenése miatt, majd a tüntetők a Kossuth térre vonulnak át – áll a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) keddi közleményében. A MASZSZ követeli, hogy vonják vissza a munka törvénykönyvének módosítására irányuló előterjesztést, továbbá a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozás „érdemi egyeztetés nélküli” megváltoztatását is visszautasítja. Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is csatlakozik a MASZSZ demonstrációjához, amiként DK is részt vesz a szakszervezetek szombatra tervezett demonstrációján. A DK csatlakozik továbbá a MASZSZ aláírásgyűjtő akciójához, amit többek között azért indítanak, hogy ne lehessen évi 400 órára emelni az alkalmazottak túlórakeretét. A Magyar Idők arról ír: a Tesco áruházlánc levelezőrendszerén keresztül küldött felszólító levelet tegnap a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) egyik tisztségviselője a vállalat munkavállalóinak, amelyben a MASZSZ demonstrációján való részvételre buzdít. A Tesco a lap kérdésére elhatárolódott a kezdeményezéstől, és utasította az alkalmazásában álló KASZ-os képviselőt, hogy fejezze be a félreérthető akciót.
A kormány szerint a Munka törvénykönyve tervezett módosításának az a célja, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ kedden. A kabinet ennek érdekében két pontban tartja szükségesnek a jelenlegi szabályozás módosítását, jelesül az egyik módosítás arra terjedne ki, hogy a munkavállaló a megfelelő garanciák keretei között további munkavégzésre kapjon lehetőséget; míg a másik módosítás szerint a túlórák havi kifizetése mellett a munkaidőkeret 36 hónapra is elrendelhető.
Anette Kramme, a német kormány szociális- és munkaügyi államtitkára kizártnak tartja, hogy német cégek kérték volna a magyar kormánytól a munka törvénykönyvének ilyen jellegű módosítását – közölte keddi sajtótájékoztatóján Tóth Bertalan. Az MSZP elnöke ismertette: a német politikussal folytatott egyeztetése során Kramme aláhúzta, hogy Németországban a szakszervezetekkel kötött kollektív szerződésben lehet túlórát vállaltatni, ez a szám pedig nem több, mint 200 óra. Hozzátette: Kramme tájékoztatja majd arról, valóban német autóipari cégek kérték-e mindezt a magyar kormánytól, de szerinte „élni kell a gyanúperrel, hogy nem erről van szó, előzetes szívességet tesz a kormány különböző cégeknek.”
A parlament Vállalkozásfejlesztési Bizottságának keddi ülésén a kormánypárti képviselők nem engedték felszólalni a szakszervezeteket a „rabszolgatörvény” kapcsán – írja a Népszava. A javaslat benyújtója, egyben a bizottság alelnöke, Szatmáry Kristóf azzal érvelt, hogy már történt egyeztetés, a vita lefolyt, a javaslat pedig tartalmazza a kompromisszumos eredményeket. „Mi sem bizonyítja jobban, hogy a Fidesz és a kormány erőpozícióból dolgozik, mint az, hogy most nem kívánják meghallgatni a szakszervezetek véleményét” – kommentált grémium elnöke, a jobbikos Z. Kárpát Dániel.
Közös ellenzéki beadványban követeli a DK, az MSZP, a Párbeszéd, a Jobbik, az LMP és Szél Bernadett független képviselő Vejkey Imrétől, az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának elnökétől, hogy folytatódjon a túlóratörvényről szóló vita. Azt várják, hogy a bizottság mondja ki, hogy az általános vitája nem zárult le, azt a következő ülésen folytatni kell, de már az ellenzéki képviselőket levezető elnökként szerintük korábban jogsértően elhallgattató Lezsák Sándor nélkül.
PORTFOLIO.HU, 24.HU, NEPSZAVA.HU, MTI, MAGYAR IDŐK
