Kolozsvár – A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) óriási sikerként értékelte, hogy az Európai Unió Bírósága csütörtökön kihirdetett ítéletében másodfokon megsemmisítette az Európai Bizottságnak azt a 2013 júliusában hozott határozatát, amelyben elutasította a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezés nyilvántartásba vételét.
Az SZNT tájékoztatási szolgálata az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte: a polgári kezdeményezést elindítását az indokolta, hogy Székelyföld lakosai tapasztalták: a Romániának juttatott bőkezű uniós támogatások ellenére Székelyföld gazdasági lemaradása növekszik. A székelyek nap mint nap akadályokba ütköznek a vállalkozás, a munkavállalás, az egészségügy, az iskoláztatás és az ügyeik intézése során. A Székely Nemzeti Tanács az aláírásgyűjtési kezdeményezésével ezért az EU kohéziós politikája szabályain kíván változtatni, annak érdekében, hogy az Európai Unió adófizetőnek pénzét ne lehessen kisebbségellenes politikák céljául felhasználni.
Amint az SZNT felidézte: 2013-ban egy tizenkét tagú polgári bizottság nyújtotta be a Kohéziós politika a régiók egyenlőségéért és regionális kultúrák fenntarthatóságáért című, a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott európai polgári kezdeményezést az Európai Bizottsághoz. A bizottság tagjai: Izsák Balázs (Románia, Székelyföld), Korodi Attila (Románia, Székelyföld), Dabis Attila (Magyarország), Boldoghy Olivér (Szlovákia/Felvidék), Roland Dudda (Ausztria), Pierre Gillet (Belgium), Franciscus Albert Bernardus Jeursen (Hollandia), Miren Martiarena (Spanyolország, Baszkföld), Őry Péter (Szlovákia, Felvidék), Publik Antal (Svédország), Andreas Schmalcz (Németország), Jordi Xucla (Spanyolország, Katalónia).
Az Európai Bizottság elutasította a kezdeményezés bejegyzését, így nem kezdődhetett meg az egymillió támogató aláírás összegyűjtése. A kezdeményezők 2013-ban pert indítottak a bizottság ellen a kezdeményezés bejegyzésének elutasítása miatt, de első fokon az Európai Unió Törvényszéke 2016-ban elutasította a felperesek keresetét. A szervezők jogorvoslatért folyamodtak az Európai Unió Bíróságához.
Az SZNT szerint az Európai Unió reform előtt áll, és napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kap az uniós értékek védelme. A Székely Nemzeti Tanács felidézte: az Európai Unióról szóló szerződés a kisebbséghez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását az Európai Unió alapértékeként határozza meg. Álláspontja szerint nem lehet e jogok tiszteletben tartásáról beszélni, ha a kohéziós politika tagállami gyakorlata nem teszi lehetővé, sőt egyenesen veszélybe sodorja a nemzeti régiók sajátosságainak megőrzését.
“A nemzeti régiók elsorvasztása az adott nemzeti közösség felszámolásához vezethet, amely sérti az Európai Unió alapvető értékét. A kisebbségben élő őshonos nemzeti közösségek szülőföldön boldogulása a nemzeti közösség megmaradásának és így az Unió kulturális sokszínűsége megőrzésének alapvető feltétele” – áll a közleményben. A Székely Nemzeti Tanács arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az Európai Unió Bíróságának az ítélete alapján vegye nyilvántartásba a 2013-ben benyújtott kezdeményezést az eredeti tartalma szerint.
Forrás: MTI, szon.hu
Székelyföld autonómiájáért tüntettek Marosvásárhelyen
Székelyföld területi autonómiáját és az úgynevezett terrorper nyomán Romániában bebörtönzött székelyek szabadon bocsátását követelte vasárnap Marosvásárhelyen a székely szabadság napja alkalmából tartott demonstráció több ezer résztvevője. A tüntetés kiáltványát a demonstrációt meghirdető Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs olvasta fel az 1854-ben kivégzett székely vértanúk emlékműve körül összesereglett tömeg előtt. A közfelkiáltással elfogadott petícióban a tüntetők tiltakoznak „a román állampolgárságú magyarok elnyomása, a magyar közösség megfélemlítése ellen”. A tüntetők azt követelték, hogy Bukarest kezdjen párbeszédet Székelyföld státuszáról a székely nép legitim képviselőivel. Izsák Balázs a tüntetőkhöz intézett beszédében leszögezte: a székely nép nem mond le Székelyföld területi autonómiájáról, törekvésük pedig nem jelent fenyegetést senki számára. Hozzátette: a tüntetéssel a nemzeti régiók védelmét célzó európai polgári kezdeményezésnek is nyomatékot akarnak adni. Tőkés László beszédében úgy értékelt: a centenáriumát ünneplő román politikai osztály magyarellenességben éli ki magát, és nem akarja megérteni, hogy az erdélyi magyarok nem akarnak az elűzött és kiárusított szászok és svábok sorsára jutni.
Szili Katalin, a határon túli autonómiaügyeket koordináló miniszterelnöki megbízott levélben üdvözölte a marosvásárhelyi ünneplőket. Potápi Árpád János az MTI-hez vasárnap eljuttatott közleménye szerint a magyar kormány továbbra is a leghatározottabban kiáll azon álláspontja mellett, hogy az autonómia, az önrendelkezés joga a kisebbségben élő közösségek megmaradásának biztosítéka. A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a közleményben úgy fogalmazott: Székelyföld autonómiájának kérdése minden magyar ember ügye, fontos, hogy emellett minden lehetséges alkalommal szót emeljünk. Potápi véleménye szerint a székelység autonómiaigénye megalapozott és jogszerű.
A Magyar Nemzet arról ír: vasárnap délután a budapesti Hősök terén a Székelyföldért Társaság szervezett megemlékezést az 1854-ben marosvásárhelyi kivégzett székelyekről, emellett felhívták a figyelmet a területi autonómia megvalósításának haladéktalan szükségességére. Incze Árpád, a szervezet elnöke közleményben úgy fogalmazott: „száz évvel a gyulafehérvári nyilatkozat aláírása után az országban ugyanúgy megtapasztalhatók a magyarellenes atrocitások, intézkedések”. Hozzátette: remélik, hogy a brüsszeli döntéshozókig is elhallatszik a hangjuk. Németh Zsolt az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke vasárnap a székely szabadság napja alkalmából a budapesti Hősök terén tartott rendezvényen azt mondta: „erőteljes magyar képviseletre van szükség az Európai Parlamentben, hogy Székelyföld autonómiája valósággá váljon az Európai Unióban (EU) és Európa valóban a régiók Európája legyen”.
Nacsa Lőrinc KDNP-s országgyűlési képviselő a székely szabadság napján tartott budapesti megemlékezésen azt mondta: kötelességünk, hogy a Kárpát-medencében élő valamennyi magyar közösség érdekében erős képviselettel lépjünk fel az Európai Unióban és a nemzetközi szervezetekben. Kiemelte: a következő uniós ciklusban célul kell kitűzni egy európai kisebbségvédelmi törvény elfogadtatását. MTI, MAGYARNEMZET.HU
