Szíki Károly színművész az amerikai magyarok ünnepélyein

San Francisco a lázadás és megnyugvás kavargó városa

New York kitaposott cipő, San Franciscón balerinák lépdelnek, mondom én, aki 33 évvel ezelőtt kezdtem bejárni ezt a két várost San Francisco az USA tizenharmadik legnépesebb városa. A második világháború alatt a fontos hadikikötő volt. A háború után tömeges bevándorlás indult meg a világ minden pontjáról, amit fokozott a melegjog megszilárdítását, többek között házasodásuk lehetővé tételét sürgető mozgalom. Nekem ez nem dalom, de közelről átgondolom a Golden Gate Park sarkán barátaimmal, Jackovics Tamással és korunk legnagyobb operaénekes sztárjával, Molnár Leventével (Sz.K.).

San Francisco az 1848-as aranyláz (gondoljunk bele: az osztrák invázió!) idején hirtelen gyors fejlődésnek indult, ezerről huszonötezerre nőtt a lélekszáma, ekkor vált az USA egyik nagyvárosává. Az 1906-os nagy földrengésnek a város háromnegyede áldozatul esett, szinte teljesen elpusztult, ám hamar újjáépítették. Mi ekkor kezdtük a mélyrepülést az I.világháborúra való készülődésünkkel. Mert  mi mindenről elkésünk!….

Megperzselő filmélményeink, mik a Csendes Óceán zajos partjához kötnek: Pokoli torony (1974), Óvakodj a törpétől (1978), Szökés Alcatrazból (1979), Elemi ösztön (1992), A Sárkány – Bruce Lee élete (1993), Golden Gate (1994), A szikla (1996), Dr. Doolittle (1998), vagy a San Franciscóban játszódó sorozatok: San Francisco utcáin (1972–1977), Bűbájos boszorkák (1998–2006), Monk – A flúgos nyomozó (2002–2009)

Nem kihagyható: A meleg turizmus egyik legfőbb területe, hiszen a város ad otthont 1972 óta a San Francisco Pride meleg fesztiválnak és felvonulásnak, ami az egyik legrégebbi és legnagyobb melegbüszkeség  napi bemutatkozás. (Ó, azok az Oktogon-i találkozások!)

E város sok ok miatt a magyar büszkeség városa is. Az egyik igazolt ok: Reményi Ede zeneszerző személye, aki az 1848-49-es szabadságharc alatt Görgeynek a hegedűse volt. Testvére Reményi Antal 1848-49-es honvédszázados. A forradalomban vállalt szerepéért száműzésbe is került. Konstantinápolyban még találkozott Kossuthtal, aztán Amerikába emigrált. San Franciscóban halt meg hegedülés közben, 1898 május 15-én. Viktória királynő „udvari virtuóz” címmel kitüntetetett hegedűse volt. (Ó, azok a szép halálok!)

Színésztársaimnak ajánlanám, ha fülük, s pénzük lenne, bár van, de kik másra és Mására költik:Itt születetett Clint Eastwod, minden idők legnagyobb western-színésze, a rettegett O.J.Simpson amerikaifutball-játékos, Jack London író és a Metallica gitárosa Kirk Hammett.

Van egy város valahol messze Kaliforniában, sokak számára elérhetetlen tűnik, egy olyan város, amelynek ha feltűnik a piros hídja, a Golden Gate, szinte mindenki mondja: ja, igen, ő San Francisco!

Aki veszi a bátorságot, veszi a hátizsákját vagy vesz egy retur-jegyet, felkészülhet arra, hogy nem marad olyan, amilyennek érkezett, mert San Francisco meg fogja sebezni, feltöri a védett burkot, amelyben odaérkezett.

E sorok írója legalább húsz alkalommal járta be útjait, hídjait és tereit, kikötőit és felhőkarcolóit, de sosem érezte, hogy unalmas, sosem gondolta, hogy Ginsberg honában ne érezte volna lázadó karakterét és  a Doors honában ne gondolta volna, hogy Tonny Bennet száma, az I left my heart in San Francisco (San Franciscóban hagytam a szívemet) nem találná szíven az embert. Sokat lehet írni minden szegletéről, de a magyar emigráció, a magyar művészek fellegváráról kell most jelentést küldeni, mely felemelő, lenyűgöző minden szegletében, nagy egyéniségek közvetlen közelében.

  1. Az ünnep előestéjén magyar sztárokkal a San Francisco-i Operában

Meglepetéssel készült a magyar közösség két támpillérje, Voisin Éva és Jackovics Tamás a forradalom 63. évfordulójára. A sikeres magyar vállalkozó  Jackovics Tamás jegyeket vásárolt és osztozott szét egy meglehetősen nagy számú baráti társaságnak, hogy a San Francisco-i Operában a forradalom ünneplésének előestjén megtekintsék azt a Figaró előadást, melyben két magyar sztár is szerepel: a karmester Nánási Henrik és Molnár Levente bariton énekes.

Az esemény fogadással kezdődött, Voisin Éva az ajtóban magyar borokkal várta a belépőket, s bent hamarosan megjelent Nánási Henrik, aki széles mosollyal, kedves beszédével készítette fel az embereket a várható élményre.  Nem volt ellenére, hogy a kamerák és fényképező gépek elé álljon, mindenkivel szívesen fotóztatta magát.

Az előadás bizonyára életük egyik legnagyobb élmény volt mindazoknak, akiknek szerencséjük volt és bejutottak a zsúfolt terembe. Sajnos magyar honban, a budapesti Operaházban, mostanság csak nagyítóval lehet találni ilyen lélekemelő, professzionista produkciót.

A közönség perceken át állva tapsolt. Éjjel 11 órakor a fogadásra visszaérkező magyaroknak nem sokat kellett  várnia Almaviva grófra, mert Molnár Levente hamar lesminkelt és állt a 4. felvonás elé, türelemmel várta a magyarok kérdéseit, fényképek csattogását. Maga is egy rövid vallomásban szólt az erdélyiségéről a magyarságérzet különleges erejéről, mely minden siker alkalmával felnagyítja benne azt, hogy Gyergyóremetéről származik, onnan kiszakadva is a gyökereket ápolja, mely életérzés minden áriájában ott van. (A teljes interjút hamarosan közöljük.)

2. Szabadságserleg Ünnepség és díszvacsora (Free Magyar Reformed Church, Redwood City)

A rendezvényt Göde Zoltán, a San Francisco és környéke magyar református egyház főgondnok nyitotta meg, Nt. Németh Maurus atya, a Magyar Katolikus Misszió (Portola Valley) lelkipásztora mondott áldást az estre. Az ünnepi szónok Széles Tamás nagykövet, Los Angeles-i főkonzul, pontos történelmi elemzéssel arra mutatott rá, hogy 1956 forradalmárai bár semmit sem kaptak a hazától, de mindenüket adták érte. Nekik ez a nemes feladat jutott osztályrészül. Ők az első fénysugárra tudták, mit tegyenek. Fiatalságuk legszebb éveit adták oda sokan a hazáért.

Az ünnepi műsorban Gergely Éva Karády Katalin Honvágy című dalát adta elő átütő erővel. Doncsev András diplomata kísérte szintetizátoron. Sinka István versét Weber Júlia, Márai Sándor: Mennyből az angyal című költeményét Pápai Éva adta elő  értő tolmácsolásban. A  Mezőségről Kallós Zoltán gyűjtötte azt a népdalt (Fordulj kedves lovam), melyet az Aranykapu banda szólaltatott meg.

Az ünnepi műsor fő produkciója zárta a templomi emlékezést: Szíki Károly Arany Érdemkeresztes színművész: Hódolat a hősöknek című monodráma részlete.

Szíki ezt az előadást Katona Jenő lelkésznek és Madarász Pál írónak ajánlotta, akik évtizedekig álltak a vártán, a San Francisco-i magyarok bátorítására, hitük megerősítésére. Madarász Pál megírta a magyar irodalom egyik legnagyobb művét, Istefan címmel Szent Istvánról, Katona Jenő lelkész pedig mindhaláláig lázított Trianon igaztalan volta miatt és amikor csak tehette, anyaországi előadókat, írókat hívott, hogy a megfáradó emigrációs lelkeket felrázzák.

Szíki előadásban számos verssel illusztrálva a következőket mondta 1956 kapcsán:

– Nagy történelmi személyiségeket kell megvizsgálni, ha elégedetlenségünk tolakszik életünk értelme, cselekedetünk célja elé. Történelmi távlatot kell minden ember küldetésében megvilágítani. Mert minden magyarnak küldetése van a kezdetektől a biztonságos jövő megtalálásáig. Nagy történelmi személyiségeink is megpróbálták ezt, megkísérelték helyreállítani a Szent Korona tant, de mind kudarcot vallottak és többnyire mind tragikus véget is értek, mert brutális hatalmi energiák működtek, hogy Magyarországot bedarálják. Ez a föld mindig veszélyben volt, s minden magyarnak éppen az a küldetése, hogy ezt a maradék hazát minden végveszély ellenére is védelmezze. Ebben volt nagy 1956 forradalma és minden forradalmára.

Szükséges a nemzetben gondolkodóknak most is összezárni sorainkat,  mint 63 éve tették a fiatalok. A nemzetárulókkal nincs dolgunk! Tudnod kell: ha a gazdasági-pénzügyi-kulturális versenyben ellentétes oldalon állsz, nincs kegyelem A Birodalom bevágja a bicskáját a gerendába, s ez a jel a lerohanásra. A Birodalom nem tűri kis népek ficánkolását.

Szíki a mondandóját a nemzet egység hitében a forradalmárok példájára több tucat verssel illusztrálta.

A rendezvény kiemelt vendége volt az a sztár énekes, aki előző estén a Figaró főszereplőjeként ünnepelt több ezer ember Almaviva gróf szerepében, Molnár Levente. A világsztár elismerően szólt a rendezvényről, kiemelve Szíki Károly színművészi szerepét, aki mind a dramaturgiai, mind pedig a művészi teljesítményben szép munkát végzett.

A díszvacsora végeztével Katona Zsuzsa, a legendás hírű Katona Jenő lelkipásztor leánya és Szíki Károly vezetésével megkoszorúzták a nem régiben elhunyt Katona Jenő emléktábláját. Katona Zsuzsa rövid beszédében emlékeztette az egybegyűlteket édesapja lelkészi munkájára, magyarságszolgálatára és bejelentette, hogy édesapja emlékére egy könyvet szerkesztenek, melyet Trianon gyalázatának 100. évfordulójára jelentetnek meg. Az egri színművész felolvasta a Serlegvacsora alapító okiratát, majd dedikálta Az elsodort falu című kötetét.

Szíki egy barátról szólt. Egy pótolhatatlan magyarról beszélt, aki az egyházközösségi munkán túl az anyaországi művészek és írók mecénása volt, egy percig el nem feledkezve Trianon sebeiről, mely kérdésben könyörtelenül ostromolta a Teremtőt és a tehetetlenségben megkövült magyar kormányokat. Megtántoríthatatlan tanítómester volt mindhalálig, az új szemléletű történelem tanítás területén. Így fejezte be beszédét: csak az hal meg, akit elfelejtenek. Katona Jenőt nem lehet elfeledni, mert egyetlen volt és pótolhatatlan! Ezért minden olyan helyen, ahol szolgált és Isten hűséges fiaként állt a szószéken és a vártán, ott emléktáblát fognak elhelyezni. Így  szülőfalujában Erdélyben: Mónospetrin, aztán minden erdélyi szolgálati helyén: Margitán, Zilahon, Nagyváradon, Máramarosszigeten, a magyarországi Hajdúszoboszlón, Egerben és Budapesten. Ezen kívül a jövő esztendőben kiadják Katona Jenő prédikációit és írásait.

  1. Másnap

Másnapi istentiszteleten lelkész hiányában Mészáros Kinga tartott Istentiszteletet. Timoteus hétköznapi és ünnepi cselekedeteiről, amint egy gyülekezet vezetésében kellett főszerepet vállalnia. Meglehetősen aktuális kérdés ez a San Francisco és Öböl-környéki magyarok életében, mert miután Magyari-Kope Gábor elvált e gyülekezettől és Miamiban vállalt szolgálatot, meglehetősen megnehezedett a hitélet ebben a gyülekezetben. Isten igéinek részletei rávilágítottak arra, hogy szükség van a nehézségekre, ahhoz, hogy megerősödjünk, s közben meg kell vizsgáljuk: jó volt-e a recept, amit készítettünk? Mit vállaltunk be igazán? A félelem vagy a szent lélek segített túlélni a nehézségeinket? Kinek kell számot adnunk mindazért, ami velünk történt?

A szentélet küldetésében Szíki Károly részleteket adott elő ’56, Te csillag összeállításából.  A templomi szeánszot követően közösségi ebéden találkoztak San Francisco magyarjai, ahol az egri színművész interjút készített Bibó István unokahúgával és egy kivételesen nagyszerű forradalmárral Rónyai Sándorral.

  1. A Gloria Victis emlékműnél

Másnap a California State Building udvarán (505 Van Ness Ave)  a Magyar Szabadságharcos Szövetség San Francisco-i csoportjának szervezésében, Rékai András elnök koordinálásában lett volna a Gloria Victis emlékmű megkoszorúzása, de a környező tűzvész miatt erre hétfőn került sor. Egy kisebb csoport kiköszörülte ki ezt a csorbát és nehézségeket nem ismervén, elhelyezték az emlékezés virágait az emlékművön. A delegációt Jackovics Tamás vezette, a megemlékezést Szíki Károly színművész tartotta.

Van egy hely, ahol emlékezhetünk, nemcsak a hősökre, hanem azokra is, akiknek el kellett hagyniuk hazájukat, akik a kommunista rendszer megtorlása elől menekültek idegen országokba.

Az emlékmű harminc évvel ezelőtt a Jackovics, valamint a Szabó család jóvoltából készült el, pár évvel ezelőtt nekik és a The Hungary Initiatives Foundationnek köszönhetően újraöntötték a Gloria Victis szobrot.

Felemelő élmény volt magyarnak lenni San Franciscóban, ezekben az október végi napokban.

Heti Hang Szóró—-Mindenről, ami nekünk fontos