Magyarország vállalja a vitát Brüsszellel, nem fog változtatni a pedofil- és gyermekvédelmi törvényen, akkor sem, ha emiatt az EU visszatartja az uniós források folyósítását a helyreállítási alapból – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter szerint a magyar gazdaság akkor is el fogja érni az 5,5%-os növekedést, ha az EU-tól nem kapunk forrásokat. Beszélt arról is, hogy az általa vezetett operatív törzs olyan intézkedéseket hoz meg, amelyek támogatják a magyar gazdaságot, amely szerinte jó helyzetben van. Ugyanis sosem érkezett még annyi új beruházás az országba, amennyi az idei első félévben. Szerinte a magyar vállalatok külföldi terjeszkedésének támogatása nemcsak a cégeknek jó, hanem az ország stabilitásának is hasznára válik. Szijjártó Pétert kérdeztük a járvány esetleges negyedik hullámának hatásairól és a lehallgatási botrányról is.
Sokak szerint az év egyik legnagyobb sztorija a magyar lehallgatási ügy. Ön tudott arról, hogy Magyarországon újságírókat és másokat hallgatnak le egy izraeli kémszoftverrel?
Szijjártó Péter: Nekem nem volt, és nincs is tudásom arról, hogy ilyen típusú adatgyűjtés zajlik Magyarországon, de nem is kell, hogy tudomásom legyen, hiszen van egy világos jogszabályi rend a lehallgatások engedélyezésének és végrehajtásának módjáról. Az államoknak kötelességük megvédeni saját magukat, a polgáraikat, biztonságukat és az érdekeiket, ennek vannak nyilvános és nem nyilvános eszközei. Minden országnak van titkosszolgálata, amely a fedett működés ellenére jogszabályi keretek között végzi tevékenységét. A lehallgatás pedig az egész világon a titkosszolgálatok, a rendőrség, a bűnüldöző szervezetek által alkalmazott nyomozati eszköz, viszont ennek is megvannak a maga jogszabályi keretei, így komoly ok kell ahhoz, hogy ilyet el lehessen rendelni, világos menetrend van annak engedélyezési módjára is. Ugyanakkor csak azért, mert valaki újságíró, biztosan nem hallgatnak le senkit Magyarországon, illetve csak azért, mert valaki kritikusabb a kormánnyal szemben, azért sem. Viszont az országban működő titkosszolgálatoknak a kötelessége, hogy megvédjék a magyar nemzet biztonságát, ezért folyamatosan figyelik, hogy bűnözői csoportok, terrorszervezetek, külföldi titkosszolgálatok milyen magyar embereket próbálnak a hálójukba keríteni, adott esetben próbálnak-e felhasználni arra, hogy külső érdekeket érvényesítsenek Magyarországon, próbálnak-e terrorszervezetek, külföldi titkosszolgálatok beépülni Magyarországra az állampolgárokon keresztül, és ilyen esetben nyomozásnak, lehallgatásnak is lehet helye.
Tehát, azért, mert valaki újságíró, géplakatos, kárpitos vagy taxisofőr, a szakmájából fakadóan 2010 óta senkit nem hallgattak le Magyarországon,
de, ha valaki a magyar nemzet biztonságára és érdekeire veszélyt jelenthet valamilyen külső befolyás – ahogy említettem terrorszervezetekkel, titkosszolgálatokkal vagy bűnözői csoportokkal való együttműködés – miatt, ott lehetséges a lehallgatás. Ugyanakkor azt, hogy ezt egy állam milyen eszközökkel látja el, ez nemzetbiztonsági kérdés, amelyet sosem szoktak a nyilvánosság előtt megvitatni. Emellett, hogy ehhez, milyen technológiai eszközöket használnak, az technikai kérdés. A nemzetközi sajtó fókuszába került ez a téma, de érdemes megjegyezni, hogy a kémszoftvert mintegy 45 országban értékesítették.
Ennek alapján nemzetbiztonsági okból figyelték meg azokat az újságírókat és másokat, akikről kiderült, hogy vélhetően lehallgatták őket?
Személy szerint nem tudom, hogy a szóban forgó személyeket valóban megfigyelték-e, illetve, hogy kit milyen okból figyelnek meg, ha arra kerül a sor. A jogszabály miatt ezekről nem is tudhatok, tekintettel arra, hogy miniszteri hatásköröm nem terjed ki ennek engedélyezésére, sőt kezdeményezésére sem. Éppen ezért helyes, hogy én nem is tudok ezekről. Felmerült, hogy a szoftvert az izraeli kormányköröktől lehet kérni és megszerezni. Miniszterként, mint a magyar diplomácia vezetője, részt vett ennek a folyamatában?
Nem vettem részt, és ha ilyen beszerzés történt, akkor abban nem is kellett részt vennem, mert ez nem tartozik a tárcavezetői hatáskörömbe, nem felügyelek olyan titkosszolgálatot, amely ilyet akart vagy vásárolt volna. Korábban nem is találkoztam az NSO céggel, illetve a jelenséggel.
Varga Judit igazságügyi miniszter a lehallgatási ügy kapcsán azt mondta „Ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van!” Akkor az igazságügyi miniszter tud róla, Ön viszont nem?
Jogszabályok alapján a megfigyelések és a lehallgatások engedélyezése az igazságügyi tárcához tartozik. Ugyanakkor a technológiára vonatkozóan megjegyezném, hogy minden ország titkosszolgálata használ speciális szoftvereket, míg a nagy országok valószínűleg maguknak fejlesztenek, addig a kisebbek beszerzés útján jutnak ilyenekhez. Nincs abban tehát semmi meglepő, ha Magyarország külföldről vásárol ilyet.
A lehallgatási ügy mellett most mindenkit az érdekel, hogy mi vár ránk a koronavírus-válság után. A gazdaság dinamizálásában nagy szerepe lesz önnek, mint a gazdasági élet újraindításáért felelős operatív törzs vezetőjének. Mekkora mozgástere van az operatív törzsnek? Mennyi pénzzel gazdálkodhat, milyen intézkedéseket hozhat meg?
Az operatív törzs által hozott javaslatokat a kormánynak jóvá kell hagynia, eddig 21 esetben jártunk sikerrel, amelyből ugyanennyi kormánydöntés is született. Megjegyzem, ennyi javaslatot tettünk le eddig, vagyis mindet elfogadta a kormány. Nekem a miniszterelnök úr azt a feladatot adta, hogy a magyar gazdaság újraindításának útjában álló akadályokat bontsuk le, illetőleg hozzunk olyan új típusú intézkedéseket, amelyek a mostani, rendkívüli körülmények közepette alkalmasak lehetnek arra, hogy ellépjük a vetélytársaink mellett. Vannak olyan intézkedések, amik nem kerülnek pénzbe, mert például az, hogy külföldről beérkező munkaerő esetében nemcsak a cégek közvetlenül, hanem a minősített munkaerő közvetítő is részese lehet ennek a folyamatnak, az effektív pénzbe nem kerül. Ugyanakkor az például, hogy az Eximbank újabb 100 milliárd forinttal megnövelheti a kedvezményes hitelkeretét, az nyilván a kamat kiegyenlítésben jelent majd költségvetési terhet.
Személy szerint azért is örültem ennek a lehetőségnek, mert nekünk az elmúlt években is számos olyan javaslatunk volt, amelyek a fölösleges vagy a gazdasági növekedést lassító, visszatartó akadályokat vettek volna ki a rendszerből,
de ezek békeidőben mindig megakadtak. A bürokrácia az olyan ugye, hogy minél egyszerűbb egy szabályozás, annál kevésbé van rá szükség, ezért a szabályozás bonyolultan tartása a bürokrácia érdeke. Ennél fogva sajnos a bürokrácia sok esetben meg tudott ölni különböző típusú kezdeményezéseket. Most azonban más a helyzet: olyan új globális verseny van, ami tényleg élet-halálra megy, azért a bürokrácia érvei, hogy úgy mondjam kevésbé jelentősek. Már számos javaslatot megfogalmazott az operatív törzs, és ahogy a közelmúltban említette, vannak még tervek. Ezek jelenleg hogyan állnak, mely szektorokra fókuszálnak majd, és mire lehet számítani a beruházás ösztönzések területén?
Minden idők legsikeresebb első félévét zártuk, gazdaságtörténeti rekordot döntöttünk a beruházásösztönzés szempontjából. 330 beruházásról kötött megállapodást a beruházásösztönzéssel foglalkozó ügynökség, ezek 3,7 milliárd euró, majdnem 1200 milliárd forintnyi volument képviselnek, és 7600 új munkahelyet is jelentenek. Tavaly a válság ellenére annak köszönhettük a kedvező számokat, hogy a rendkívüli időszakra reflektálva beruházásösztönzési rendszert indítottunk el. Az volt a megállapodás a vállalatokkal, hogy kifizettük a kapacitásbővítés vagy technológiafejlesztés felét, majd harmadát, ha nem bocsátottak el senkit, ez 270 ezer munkahely megvédését jelentette.
Az idei év első négy hónapjának adataiból is kiolvasható, hogy nagyon könnyen exportrekordot dönthet a magyar gazdaság: 2014 óta minden évben megdőlt a nemzetgazdasági rekord, az utóbbi négy évben már 100 milliárd euró felett volt, sőt, még tavaly is ezen összeg fölött alakult, amikor a világkereskedelme 9 százalékkal visszaesett.
Idén minden idők legmagasabb exportjára számítunk, 110-112 milliárd eurós nagyságrendre,
amely azt jelentené, hogy továbbra is tudjuk tartania a 33-34. pozíciónkat az országok rangsorában az export értéket tekintve. Tavaly 35 olyan ország volt, amely 100 milliárd euró felett tudott exportálni. A GDP-arányos exportban a 11. helyen végeztünk tavaly is, ezt bőven meg tudjuk majd tartani.
Az autóiparunk erős, 35 százalékos növekedést tudott felmutatni az első öt hónapban, ez biztató abból a szempontból, hogy a feldolgozóipari kibocsátásnak több mint 30 százalékát adja az autóipar. Jelenleg és a következő időszakban is koncentrálunk az elektromos autóipar kapacitásainak felépítésére.
Kedvező irányba haladunk, ugyanis az Európai Bizottság jóváhagyta az SK Innovationnek adandó kormányzati támogatást.
Ezzel jó üzletet kötöttünk, mert 238 milliárd forintos beruházásról beszélünk, ahol 1000 új munkahely jön létre, ehhez 28,5 milliárd forintos támogatást nyújtottunk. A pozitív komáromi tapasztalatok után a vállalat a magyar gazdaság legnagyobb zöldmezős beruházását hozta Iváncsára 2,3 milliárd dolláros – nagyjából 700 milliárd forint – értékben. Ezek mind azt mutatják, hogy sikeresek azok a törekvéseink, amelyek a beruházási környezet javítására vonatkoznak. Az dönti el, hogy ki nyeri meg az új világgazdasági korszakot, hogy melyik ország mennyi beruházást képes magához vonzani, ebbe a versenybe csak a beruházási feltételek folyamatos javításával lehet beszállni.
Megoldja-e a munkaerőhiány problémára bejelentett intézkedéscsomag, vagy várhatóak-e még újabbak? Milyen lépésekre készülhetünk?
Tavaly márciusban-májusban nagy vita folyt arról, hogy a munkanélküliségből adódó terheket miként kezeljük. Az ellenzék szociális alapon minél több segélyt akart fizetni, vagyis reménytelennek látták azt a célkitűzésünket, hogy meg lehet előzni a tömeges munkanélküliség kialakulását, amelyről végül bebizonyosodott az igazunk, tekintettel arra, hogy a magyar vállalati szféra az elmúlt tíz évben megerősödött annyira, hogy tudták vállalni a kanyarban előzés stratégiáját, azaz a beruházásokat, ezzel pedig azt, hogy nem menesztették a dolgozóikat. Most 47 ezerrel többen dolgoznak a tavalyi év azonos időszakához képest.
Komoly segítséget jelent a duális szakképzés minél szélesebb körben való alkalmazása,
ez kifejezetten népszerű a vállalkozások körében, emellett fontos, hogy a nagy külföldi tulajdonban lévő vállalatok esetében 10-ről 20 százalékra növeltük a külföldi munkavállalók maximális arányát. Ezzel nem 10 százaléknyi munkát vettünk el a magyaroktól, mert a magyaroknak már van munkájuk, ezeknek a nagy nemzetközi vállalatoknak a munkaerőhiány bővülési korlátot jelent. Ha munkaerőhiánnyal szembesülnek, és nem tudnak bővülni nálunk, akkor máshol fektetnek be, Magyarországon pedig leépítenek, tehát a több külföldi munkavállaló engedélyezésével lehetővé tettük a növekedésüket és a magyar emberek munkahelyeinek megtartását is. Engedélyeztük azt is, hogy a vállalatok mellett minősített munkaerő kölcsönző vállalatok is részt vegyenek harmadik országból történő munkavállalók alkalmazásának előkészítésében. Nyilvánvalóan helytelen politika lenne ez abban az esetben, ha nem 4 százalék alatt mozogna a munkanélküliség. Ez az alacsony munkanélküliségi ráta azt jelenti, hogy aki akar, az tud dolgozni, viszont egyben növekedési korlátja magyar gazdaságnak is. Vagyis szinte elérte újra a teljes foglalkoztatottságot Magyarország, az új befektetésnek azonban munkaerőre is szükségük lesz. Gondolkodnak-e azon, hogy az ide áramló beruházásokat is egyre magasabb hozzáadott érték felé mozdítsák el?
Két fontos irány van a beruházásoknál: az egyik a regionalizáció, a másik pedig a technológiai színvonal és a hozzáadott érték emelése. Előbbi esetben fontos, hogy országosan 4 százalék alatt mozog a munkanélküliség, de vannak jelentős regionális különbségek, ezért döntöttük úgy, hogy
most már 7 megye esetében 10-ről 5 millió euróra csökkentettük a minimális beruházási küszöböt az állami támogatás igénybevételéhez,
ezzel is próbáljuk ösztönözni a beruházni kívánó vállalatokat arra, hogy Somogy megyét, Baranyát, Jász-Nagykun-Szolnokot, Szabolcs térségét, Békés megyét válasszák, ahol magasabb a munkanélküliség az országos átlagnál.
A másik irány pedig a technológiai színvonal emelése, az autóipar és az elektronika mögött a harmadik helyen a szolgáltató központok beruházásai állnak. Ezekben a vállalatok olyan globális funkciókat látnak el, amelyek alapvetően nyelvtudáshoz kapcsolódnak, valamilyen mérnöki, számítástechnikai vagy közgazdasági tudást igényelnek, tehát kifejezetten magasan kvalifikált, egyetemet végzett, nyelveket beszélő fiatalokat keresnek. Ebből a szempontból egyre több nemzetközi vállalat találja meg Budapestet a BlackRocktól kezdve a GE-n keresztül, de vidéki helyszínen is terjeszkednek, a British Telekom és a Vodafone is Magyarországra hozta nagy szolgáltatóközpontjait. Ezek a munkahelyek már kifejezetten a magas hozzáadott értéket képviselik, mint ahogyan a nálunk termelő tevékenységet folytató vállalatok is egyre inkább fejlesztik technológiai színvonalukat, ebben az elektromos autóipar kifejezetten élen jár.
Támogatják a magyar vállalatok külföldi terjeszkedését is, az erre vonatkozó új programnak milyen elvárásai vannak? Ezen vállalatoktól milyen célokat kívánnak meg és hogyan támogatják őket?
A magyar gazdaság a világ egyik legnyitottabb gazdasága, a magyar export tevékenysége döntően meghatározza a nemzetgazdaság teljesítményét. Ezért a gazdasági növekedés fenntartásának, gyorsításának a beruházások mellett a másik kulcsa az, hogy a magyar vállalatok exporttevékenységüket hogyan tudják növelni. A magyar vállalatok jelentős része eljutott arra a szintre, hogy az exportjának növelése valamilyen helyi jelenlét megteremtése nélkül már nem lehetséges, a termelési tevékenység legalább egy részének lokalizációja nélkül nincs további növekedés export oldalon. Ezért döntöttünk úgy, hogy
azon vállalatok, amelyek elérkeztek ehhez a korláthoz, azok egy maximum 50 százalékos intenzitású támogatást vehessenek igénybe külföldön gyárépítés, azaz helyi jelenlét megteremtése esetében.
A támogatás maximális értéke 4 milliárd forint lehet cégenként. Az az elvárásunk, hogy amekkora támogatást kapnak, annyival növelni tudják kumuláltan a magyarországi cégük árbevételét akár úgy, hogy profitot utalnak haza, akár úgy, hogy a külföldi jelenlétük a magyar entitástól rendel meg valamilyen tevékenységet vagy szolgáltatását.
Emögött az húzódik meg, hogy a magyar gazdaság alapvető teljesítményét meghatározó másik jelenség, hogy a beruházásoknál még mindig a külföldi vállalatok vannak többségben, akik a nálunk megtermelt profit egy részét hazaviszik. Nyilván azon dolgozunk, hogy ennek minél nagyobb részét Magyarországon fektessék be újra, de ez száz százalék soha nem lesz, tehát a profit egy részét kiviszik. Ezt ellensúlyozhatja, ha a külföldi beruházással rendelkező magyar cégek pedig hazautalják a profitjuk egy részét. Az a cél, hogy ez a kettő minél közelebb legyen egymáshoz.
Mekkora lesz a GDP-növekedés idén? Mi lesz, ha nem kapunk forrásokat az EU-tól a formálódó vita és kötelezettségszegési eljárás miatt?
Ne legyenek illúzióink, az európai intézmények Brüsszelben már többször bebizonyították, hogy a pénzügyi kérdéseket zsarolásra használják fel. Ezt a meccset számtalanszor megvívtuk, a politikai és pénzügyi kérdések összekapcsolása nem áll távol a brüsszeli intézményektől, most is ez zajlik. A helyzet most az, hogy gyakorlatilag mindenben megállapodtunk korábban, majd a pedofil- és gyermekvédelmi törvény elfogadása után rúgtak fel mindent. Jól láthatóan a hajánál fogva előrángatott ügyeket vesznek elő, érveknek ezeket nem nevezném, de világos az üzenet: mindaddig, amíg a pedofiltörvény érvényben van, addig RRF-forrást (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) nem kapunk, azonban ez nem baj, mivel a magyar gazdaság van abban az állapotában, hogy ezen uniós források nélkül is dinamikusan tudjon növekedni, meglegyen az 5,5 százalékos növekedés az idei év végére.
Ha most engednénk Brüsszelnek, akkor egy következő ügy kerülne előtérbe, így ne gondoljuk, hogy a törvény visszavonásával vége lenne. Brüsszelnek alapvetően azzal van problémája, hogy Magyarországon egy stabil, biztos parlamenti és társadalmi háttérrel rendelkező egypárti kormányzás zajlik, amely gyakorlatilag rendkívül nehézzé teszi az eredményes külső beavatkozás lehetőségét.
Ebben a kötelezettségszegési eljárásban, illetve az uniós forrásokkal kapcsolatban úgy tűnik, hogy merev az uniós intézmények álláspontja, de a magyar kormányé is az. Hogy lesz ebből olyan megegyezés, hogy az EU-s forrásokat valamikor megkapjuk a jövőben?
Mi vállaljuk a vitát ebben az ügyben, mert egyrészt az európai, másrészt a nemzeti jogszabályok is a mi oldalunkon állnak. Az európai alapvető jogi charta azt mondja, hogy a szülőknek joguk van annak biztosításához, hogy a gyerekeik nevelése pedagógiai, pszichológiai, társadalmi képükkel összhangban történjen. A másik pedig, hogy nemzeti hatáskörbe tartozik az oktatás, azt Brüsszel nem mondhatja meg, hogy a magyar gyerekeknek mit tanítsanak az óvodákban és az iskolákban. A magyar gazdaság viszont erős, nem zsarolhatnak bennünket, ezért kitartunk, és nem változtatunk a törvényen az EU-s nyomásgyakorlás ellenére sem.
Habár most megindult a kilábalás, a koronavírus-járvány negyedik hulláma miként befolyásolhatja a gazdaságot? Milyen előrejelzéseik vannak erre vonatkozóan?
A korlátozó intézkedések mindig gazdasági veszteséget okoznak. A legutolsó időszakban is, amikor már nem a legszigorúbb korlátok között éltünk, akkor is 30 millió eurónyi napi veszteséget szenvedett el a magyar gazdaság, a társadalmi veszteségekről pedig még nem is beszéltem. Mégis hogyan tud megtanulni az a gyerek írni-olvasni, akinek otthonról kell ezt megtanulnia, mert be kell zárnunk az iskolát a járvány miatt? Mindannyian tudjuk erre a választ, éppen ezért meg kell védenünk magunkat, ehhez pedig arra van szükség, hogy minél többen beoltassák magukat. Ugyan már magas az átoltottság, de ezért nagy a felelőssége annak a 30 százaléknyi embernek, akik még nem oltatták be magukat, de még nagyobb azoknak, akik őket próbálják elbizonytalanítani oltásellenességgel. Ezért mindenkinek, aki még nem oltatta be magát, a Magyarországon engedélyezett, biztonságos oltások felvételét ajánlom!
Parragh László a Portfolio-nak azt mondta, hogy valamilyen módon kötelezővé lehetne tenni az oltást akár a munkáltató által. Az egészségügyben kötelező már, esetleg más területeken gondolkodik már ilyenben a kormány?
Az oltás kötelezővé tétele nem biztos, hogy a legjobb út. Mindig lehetnek egészségügyi indokok, egyéni szempontok az ellen, tehát egységesen én személy szerint nem tenném kötelezővé.
Magyarországon sokan kaptak Szputnyik vakcinát – ahogy ön is -, azonban az EMA és a WHO nem hagyta jóvá azt. Mit gondol, erre még miért nem került sor, és mivel tudná biztatni azokat a honfitársainkat, akik szintén Szputnyikot kaptak?
Szerintem ennek politikai oka van, ugyanis Magyarországon kiváló szakembereink vannak, akik vizsgálták az oltóanyagot, és hosszas ellenőrzés után állapították meg arról, hogy biztonságos. Még Oroszországban is jártak, hogy megnézzék, minden rendben van-e a vakcinával. Ezt tudom, mert én szerveztem az útjukat, és azt is tudom, hogy több ezer oldalnyi dokumentumot tekintettek át, mielőtt engedélyezték. Így szerintem politikai okokra vezethető vissza, hogy a WHO és az EMA még nem adták meg a jóváhagyást a vakcinának, amely a magyar felhasználást tekintve kiváló eredményekkel szerepelt. A Szputnyik a legjobb adatokat produkálta eddig a Magyarországon felhasznált vakcinák között, ami megint csak azt mutatja, hogy igaza volt a magyar szakembereknek, amikor jóváhagyták. Mióta világossá vált, hogy az oltás az egyedüli megoldás a betegségre, sokan káros módon ideológiai, geopolitikai kérdést csináltak a vakcinákból, de ezt nem szabad megtenni. Nagyon remélem, hogy a WHO jóvá fogja hagyni a Szputnyikot.
Forrás: portfolio.hu, Ferkó Nikolett, Hornyák József
