Sérti a NATO egységét, hogy miniszteri szinten összehívják a NATO-Ukrajna bizottságot – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben. A külügyminiszter azt mondta: a NATO főtitkár a magyar ellenkezés ellenére hívta össze az ülést. Magyarország tudomásul veszi a döntést, de hangsúlyozza, hogy hazánk abban érdekelt, hogy a háború minél előbb véget érjen – hangzott el az M1 híradójában.
Szakértők szerint vészjósló, hogy egyre több uniós ország sodródik bele a háborúba a fegyverszállításokkal.
„Magyarország szomszédos országként abban érdekelt, hogy az Ukrajnában zajló háború minél előbb véget érjen, abban vagyunk érdekeltek, hogy ez a háború ne terjedhessen tovább Ukrajnából” – fogalmazott Szijjártó Péter.
Reménykedhetünk a világháború elkerülésében
Mindaddig reménykedhetünk a harmadik világháború elkerülésében, amíg az a NATO döntés, amely szerint a NATO nem részese és nem is akar részese lenni ennek a konfliktusnak érvényben van – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben, miután egyeztetett a védelmi szervezet főtitkárával.
A külgazdasági és külügyminiszter hozzátette: Jens Stoltenberg megerősítette, hogy Magyarország olyan megbízható szövetséges, amely hozzátesz, hozzáad a NATO erejéhez. A tárcavezető egyúttal bejelentette, hogy a főtitkár dacára a magyar ellenkezésnek összehívja a NATO Ukrajna bizottság miniszteri szintű ülését.
Sérti a NATO egységét
„Ez a döntés, amely szerint összehívásra kerül a NATO-Ukrajna bizottság, miniszteri szinten sérti a NATO egységét, sérti az egységes akaratra vonatkozó eljárásrendet. Ugyanakkor nem tehettünk mást, mint tudomásul vettük a főtitkár döntését, amelyről még egyszer azt gondoljuk, hogy sérti a NATO oly féltve őrzött egységét” – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter.
Szijjártó Péter hozzátette:
Magyarország továbbra is kitart a korábbi álláspontja mellett,
miszerint semmilyen érdemi integrációs közeledést a NATO vagy az Európai Unió irányába Ukrajna vonatkozásában mindaddig nem támogat, amíg Ukrajnában helyre nem állítják a magyar nemzeti közösség jogait, amelyekkel egyszer már a magyar kisebbség rendelkezett 2015-ben illetve előtte.
Nem minden tagállam gondolkodik azonban hasonlóan. Egyre többen egyre inkább belesodródnak a háborúba. Lengyelország és Szlovákia együtt összesen 41 darab MIG-29-es vadászgépet ajándékozhat Ukrajnának. Ezzel valós, érdemi segítséget nem adnak, hiszen Ukrajna 200 darab modern F16-ost kért, viszont Oroszország még inkább szembenálló félként tekint majd rájuk.
A Pekingi források elapadtak
„Lőszerre is nagy szüksége lenne Ukrajnának” – sorra hangoztatják ezt az uniós vezetők. Az Európai Bizottság közös uniós beszerzésből vásárolna 155 mm-es tüzérségi lövedékeket, kétmilliárd euróért. Az erről szóló előterjesztés lehet az unió állam- és kormányfői csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójának legvitásabb napirendi pontja. Azért kell vásárolnia lőszert az EU-nak, mert Európa az elmúlt 30 éveben leépítette a fegyver és lőszergyártási kapacitásait. Nehezíti a helyzetet, hogy a több millió lövedékhez rengeteg lőpor is kell, amit Kínától kellene megvenni, azonban a Pekingi források elapadtak. A háborús hangulatot időközben fokozzák a politikai nyilatkozatok is.
„Ha Ukrajna nem tudja megvédeni függetlenségét, nem lesz más választásunk, kénytelenek leszünk belépni a konfliktusba” – mondta a múlt szombaton Jan Emeryk Rościszewski, Lengyelország franciaországi nagykövete a francia LCI tévécsatorna egyik műsorában.
Oroszország atomhatalom
„A politikai nyilatkozatoknál mindig figyelembe kell venni azt, hogy Oroszország atomfegyverekkel rendelkezik” – nyilatkozta Somkuti Bálint az M1-en. A Mathias Corvinus Collegium kutatója hozzátette: erről a lengyel nagykövetnek sem szabad megfeledkeznie.
„Egy atomhatalmat nem lehet vesztes helyzetbe kényszeríteni, mert akkor arra atomfegyverekkel válaszol, aminek vagy egy győzelem a vége, vagy egy atomháború, amelyet nem lehet megnyerni. Tehát ez egy érdekes szempont és nagyon nagy bátorságról tesz tanúbizonyságot, egyúttal egyébként botorságról is” – érvelt Somkuti Bálint, az MCC Geopolitikai Műhely kutatója.
Azt mondta, nehéz elképzelni egy olyan helyzetet, hogy valamely ország belép a háborúba Ukrajna oldalán és ezt Oroszország – ahogy fogalmazott – egy homlokráncolással elfogadja.
Forrás: hirado.hu
