A családok és a vállalkozások támogatásával fogjuk a mostani válságot is átvészelni – hangsúlyozta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter a Békés Megyei Hírlapnak Mezőkovácsházán adott interjújában beszélt a választásról, arról, hogy megbecsülik a vidéket, hogy meghosszabbítanák az M44-est a magyar-román határig, hogy Brüsszelből újabb támadások várhatók, illetve az orosz-ukrán háború kapcsán arról is, hogy olyan szankciókat nem lehet támogatni, amelyek veszélyeztetik hazánk energiaellátásának biztonságát.
– Egy hónappal ezelőtt zajlott az országgyűlési választás. Miként értékeli az országos és a Békés megyei eredményeket? Térségünkben a 4. számú választókerületet az ellenzék számára nyerhetőnek tartották a közvélemény-kutatások, ahol a Fidesz-KDNP jelöltje, Erdős Norbert magabiztos, 50 százalék körüli győzelmet aratott.
– Történelmi jelentőségű volt a parlamenti választás, mivel a modern korban soha nem fordult elő olyan, hogy úgy rendezték volna azt meg, hogy közben egy szomszédos országban háború zajlik. De nem csak emiatt volt történelmi jelentőségű, a végeredmény is azzá tette, ugyanis soha nem kapott ennyi szavazatot, ekkora támogatást egyetlen párt vagy pártszövetség sem, mint amit most szerzett a Fidesz-KDNP, hiszen több mint 3 millió szavazatot kaptunk. Egyébként az eddigi csúcsot is mi tartottuk 2,8 millióval. Ez a rekord egy világos visszaigazolása annak, hogy az emberek támogatják a kormány politikáját, és azt várják el tőlünk, hogy folytassuk a munkát. Az is egyértelművé vált, hogy az emberek békében és biztonságban akarnak élni, és nem engednék meg senkinek sem, hogy felvállalja annak kockázatát, hogy egy háborúba belesodorja az országot. Mi ennek az akaratnak meg is fogunk felelni.
Békés megye 4. számú választókerületében sem szereztünk soha annyi szavazatot, mint most.
Az emberek kifejezték a véleményüket, hogy támogatják azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány hozott a térség fejlesztése, az emberek, az ország biztonsága érdekében.
– Az eredmény világos üzenet lehet Brüsszel számára is. Ennek tükrében csillapodhatnak a Magyarország és Brüsszel közötti viták, vagy pont ellenkezőleg, még inkább kiéleződhetnek?
– Brüsszelben nem ezt az eredményt várták, mást reméltek, mint amit aztán kaptak. A magyar kormány egy nemzeti érdekek érvényesítésére, keresztény értékekre alapuló, patrióta politikát folytat. Ez pedig ellentétes azzal a liberális irányvonallal, amely uralma alatt tartja Brüsszelt. Látni kell, hogy a demokrácia alatt mást értenek Brüsszelben, mint mi itthon. Előbbi helyen azt, hogy a liberálisok kormányoznak, mi pedig azt, hogy végrehajtjuk az emberek akaratát. Mivel ugyanarról más a meglátásunk, szerintem az elkövetkező időszakban sem fognak alábbhagyni a támadások.
Az ország úgy ért el kiváló eredményeket, úgy jött ki erősebben a válságokból ahhoz képest, mint ahogy belement, hogy közben folyamatosan támadták.
Ezért ezt jó előjelnek is vehetjük a jövőbeni sikerek tekintetében.
– Mire számíthat a vidék és benne Békés megye a következő kormánytól?
– Mi a vidék Magyarországát mindig is megbecsültük, a szó szoros és átvitt értelmében is építettünk rá. Figyelünk arra, hogy az ország minden területére jussanak beruházások, hogy minden területét kössük be a gazdaság vérkeringésébe, hogy mindenhol jöjjenek létre munkahelyek. 2010-ben Békés megyében 14,4 százalékos volt a munkanélküliség, ez mára lement 4,8 százalékra. Amikor a világjárvány miatt előállt egy gazdasági válság, akkor az ellenzék segélyeket akart osztani, amellyel eladósították volna az országot és még többen váltak volna munkanélkülivé. Mi ezzel szemben beruházástámogatási programot indítottunk, és csak akkor adtunk támogatást, ha a vállalatok nem bocsátottak el senkit, illetve ezzel egyidőben fejlesztettek is.
Békés megyében 21 vállalatot tudtunk támogatni. A megye gazdasági ereje korábban ezt nem tette volna lehetővé, ebből is látszik, hogy Békés megye büszke lehet az elmúlt időszakban nyújtott teljesítményére.
– A hírek szerint meghosszabbítanák az M44-est a magyar-román határig, és összekapcsolnák a romániai gyorsforgalmi hálózattal. Hol tart most ez a folyamat?
– A két ország között 2015 előtt nem volt autópálya-kapcsolat, hét éve jött létre az első, amikor az M43-ast és az A1-est összekötöttük. Aztán megépítettük a második, a Hajdú-Bihar megyei Nagykerekinél lévő átkelési lehetőséget, most pedig a harmadikat tervezzük, amely az M49-es lesz majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Napirendre tűztük az M44-es meghosszabbítását is, ami a megyei regionális fejlesztési programban is támogatást kapott, és a tervek szerint a gyorsforgalmi Sarkad térségében metszené az országhatárt.
Rövidesen Dombegyházon lesz egy egyeztetés a román-magyar autópálya-munkacsoportban, hogy ez milyen menetrend szerint valósulhat meg, várhatóan még a nyár folyamán egy körülbelüli ütemtervet is fel tudunk vázolni.
– Az orosz-ukrán háború miatt folyamatosan érkeznek a hírek újabb brüsszeli szankciókról, azok tervéről, és hogy azok hogyan érinthetik az energiát, az Oroszországból érkező földgáz és kőolaj szállítását. Mi a kormány álláspontja ezen a téren?
– Számunkra kötelesség az ország energiaellátásának biztosítása, és ennek meg is felelünk. Amikor a kőolajszállítás embargója került terítékre, világossá tettük, hogy olyan javaslatot nem tudunk elfogadni, amely akár most, akár a jövőben kockáztatja Magyarország energiaellátásának biztonságát. A tényekből kell kiindulni!
Oroszországból érkezik a magyarországi földgázellátás 85, a kőolajellátás 65 százaléka. A közép-európai térség egyes országai az infrastrukturális és földrajzi okokból az orosz energiahordozókat használják.
Nem azért, mert nem akarunk mást, hanem azért, mert a helyzet ezt teszi lehetővé. Ezen lehet sopánkodni, hüledezni, ezt lehet helytelennek minősíteni, de egy dolgot nem lehet: megváltoztatni, legalábbis jó néhány évig biztosan nem, amíg nincsenek új földgázforrások és szállítási útvonalak. Addig csak ideológiáról lehet beszélni, azzal viszont fűteni nem lehet. Értelmetlennek találunk minden olyan szankciót, amely nekünk jobban fáj, mint az oroszoknak. Tévút, ha olyan szankciókat akarunk elfogadni, amelyek a szankciókról határozóknak nagyobb károkat okoznak, mint akivel szemben azokat be akarják vezetni.
– Emelkednek az árak, és hogy a problémát mérsékelhessék, a kormány a legfontosabb élelmiszerekre és az üzemanyagra árstopot vezetett be. Meddig tartható mindez?
– Az egész világ egy olyan korszak előtt áll, amelyben a bizonytalanság, a nyers- és alapanyagárak emelkedése újabb kihívásokat hoz. Ez nekünk azért nem új, mert az elmúlt tizenkét évben már mindenfajta válsággal szembesültünk, és azokból mindig erősebben jöttünk ki, mint ahogy belementünk. Ez annak köszönhető, hogy mi nem a reflexszerű megszorításokkal reagáltunk, hanem a családok támogatásának növelésével, adócsökkentéssel, a vállalkozások megsegítésével, beruházásokkal. Aki most megszorításokat vár tőlünk, annak csalódnia kell. Nem lesznek.
Most is a családok, a vállalkozások támogatásával fogjuk átvészelni a válságot, amellyel erősebbé válunk. Fenn kell tartani az árstopot,
mivel azzal egyrészt féken tartjuk a családok költségeinek növekedését, másrészt az inflációt. Ha feloldanánk, akkor az önmagában hozna egy azonnali áremelkedést, majd, mint egy ördögi körben, újabbakat és újabbakat. Ezt nyilván senki sem szeretné.
Forrás: beol.hu, Licska Balázs
