„Riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több igazi magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a ’30-as évektől, és jobboldali populistaként ködösíteni kell, hogy ez a fajta politika milyen következményekkel jár arra az önállóságra nézve, amiért a nők küzdöttek” – írta mikroblogján Annika Strandhäll svéd szociális ügyekért felelős miniszter. A svéd tárcavezető szavait Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek nyilatkozva úgy kommentálta: Svédországgal szemben Magyarország a családokra költi a pénzt, nem a migránsokra. „A svéd kormány nem hajlandó tudomásul venni, hogy mi a családokra költjük a pénzt, nem a migránsokra” – tette hozzá Szijjártó Péter.
Novák Katalin családügyekért felelős államtitkár, a Fidesz alelnöke a Heteknek adott interjújában arról beszélt: fontos feladat a lombikprogram támogatása is, és ígérete szerint „akik meddőségi problémával szembesülnek, azok számíthatnak ránk, dolgozunk azon, hogy gyorsan és olcsón kapjanak olyan segítséget, ami nem okoz aránytalan megterhelést az édesanya és az egész család számára. A célunk ugyanis az, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen Magyarországon.”
Várhatóan négy törvényt érint majd a családvédelmi akciótervről szóló kormányzati javaslatcsomag, módosulni fog a költségvetési és az egészségbiztosítási törvény, a munka törvénykönyve, valamint az adótörvények – közölte Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypárti képviselőcsoportok kihelyezett ülésének helyszínén, Balatonalmádiban. Kiemelte: a módosítási indítványokat rövidesen, akár még februárban benyújthatják. Kiemelte továbbá: az ország gazdasági lehetőségei megengedik a családvédelmi akciótervet. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a sajtótájékoztatón azt hangoztatta: az akcióterv nem csupán a családokat segíti, hanem a demográfiai helyzetet is javítja. Aláhúzta: a kormánypártok a családvédelem, nem pedig a bevándorlás pártján állnak.
Az először és az újraházasodók körében is emelkedett a házasságkötési kedv 2010 és 2017 között, de továbbra is több házasság szűnik meg, mint amennyi létrejön – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön az MTI-vel. 2010-ben 35 500 pár házasodott össze, ez a szám 2016-ra 51 800-ra, mintegy másfélszeresére nőtt. 2017-ben csökkent, és a 2018. évi házasságkötésszám is átlépheti az ötvenezret. MTI, HETEK