A Polgári Kisgazdák álláspontját már korábban ismertettük. Szíria minden baj, külföldről hozott forradalom ellenére szuverén ország. A szír kormány az ország területének döntő hányadán visszanyerte szuverenitását és azt gyakorolja. Az a külföldről mozgatott és sok szálon megvalósuló, évek óta tartó konfliktus, amely milliós nagyságrendű menekülthullámot indított el, halottakban, sebesültekben, anyagi kárban egy totális háború pusztítását eredményezte, most befejezés előtt van. Magyarországnak álláspontunk szerint következetesen képviselnie kell eddig folytatott politikájának megfelelően, hogy a menekülteknek vissza kell térniük hazájukba. (kpe)
A magyar nemzeti érdek az, hogy a törökök Szíria irányába oldják meg a bevándorlási kérdést, és ne Európa irányába – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának kedden Bakuban. Az azeri fővárosban Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel tárgyaló magyar tárcavezető azt mondta: Törökország szíriai akcióival kapcsolatban a magyar kormánynak egyetlen dolgot kell figyelembe vennie, a magyar nemzeti érdeket. A magyar nemzeti érdek pedig azt diktálja, hogy kerüljük el, hogy több százezer vagy akár millió illegális bevándorló megjelenjen Magyarország déli határánál, és kerüljük el, hogy több százezer vagy millió illegális bevándorlót erőszakkal kelljen visszatartani Magyarország déli határánál. A helyzetet Recep Tayyip Erdogan török elnök is világosan megfogalmazta: ha nem tudja visszatelepíteni Szíriába az onnan érkezett bevándorlókat, akkor Európa irányába kell megnyitnia a kapukat – jelezte Szijjártó Péter, aki a török kollégájával folytatott megbeszélést követően azt közölte: Magyarország amerikaitörök ügynek tekinti, hogy Washington két török minisztérium és három tárcavezető ellen vezetett be szankciókat, válaszul Törökország északkelet-szíriai offenzívájára. „Minket természetesen mindig aggodalommal tölt el az, ha a NATO legnagyobb hadseregével rendelkező ország valamilyen konfrontációban van a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező országgal” – hangoztatta Szijjártó Péter, kiemelve: Magyarország NATO-tagként abban érdekelt, hogy a katonai szövetség erős és egységes legyen, és a lehető legkevesebb belső feszültség üsse fel a fejét.
A DK közleményben tiltakozott az ellen, hogy Orbán Viktor „nyíltan kiáll a török elnök és kormánya embertelen fellépése mellett”. Mint írták: „miközben a magyar miniszterelnök itthon a keresztényeket félti és kerítést épít a menekültek ellen, Törökországban egy kegyetlen diktátort támogat, aki háborús intézkedéseivel emberek haláláért felelős, és menekültek tömegeit kényszeríti, hogy elhagyják hazájukat”.
Recep Tayyip Erdogan szerint Törökország az amerikai elnök figyelmeztetése ellenére sem fog soha tűzszünetet kötni Északkelet-Szíriában, ahol a török hadsereg a múlt héten hadműveletet indított Washington szoros helyi szövetségese, az Ankara által terrorszervezetnek tartott Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen. Erdogan kedden késő este kiemelte: Donald Trump amerikai elnök felajánlotta az amerikai közvetítő szerepet Törökország és a kurd fegyveresek között, de ő leszögezte, hogy nem ülnek tárgyalóasztalhoz egy terrorszervezettel. Törökország elérte a teljesítőképessége határait az országban tartózkodó menekültek ellátásában, a nemzetközi közösség nem reagált a korábbi figyelmeztetésekre, ezért Ankara megpróbálja megteremteni a hazatérés feltételeit Északkelet-Szíriában – írta előzőleg Erdogan a The Wall Street Journalben (WSJ) kedden megjelent véleménycikkében. Az amerikai napilap online felületén közzétett írásban Erdogan rámutatott, hogy országa a szíriai polgárháború 2011-es kezdete óta mintegy 3,6 millió menekültet fogadott be, akiknek az ellátása 40 milliárd dollárba került eddig, és ehhez közel sem kaptak elegendő támogatást.
Washingtonban kedden kiszivárgott, hogy „24 órán belül” Törökországba utazik Mike Pence amerikai alelnök, abban a reményben, hogy sikerül tűzszünetet kieszközölnie a török és kurd erők között ÉszakkeletSzíriában. „Első számú célunk az, hogy latba vessük diplomáciánkat, és megpróbáljunk tűzszünetet elérni, hogy ellenőrzés alá vonhassuk a helyzetet a török offenzíva után” – mondta egy, a neve elhallgatását kérő magas beosztású forrás újságíróknak. Ugyancsak kedden felhívta telefonon az iraki államfőt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, és megvitatta vele a szíriai török katonai offenzíva nyomán kialakult helyzetet. Pompeo hangsúlyozta: felelősségre kell vonni azokat, akik megsértik az emberi jogokat, erőszakhoz folyamodnak, és megfélemlítik a sajtót. Eközben amerikai demokrata párti és republikánus törvényhozók a kongresszus elé terjesztettek egy kétpárti határozati javaslatot, amely ellenzi Donald Trump amerikai elnök döntését az amerikai csapatok kivonásáról Északkelet-Szíriából.
A NATO-ban is tárgyalni kell Törökország szíriai katonai műveletéről, és kívánatos, hogy a szövetség valamennyi tagországa hasonló következtetéseket vonjon le, mint az Európai Unió – jelentette ki Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben, a norvég miniszterelnökkel folytatott megbeszélése után. A politikus az Erna Solberggel tartott tájékoztatóján kérdésre válaszolva fontosnak nevezte az EU-s külügyminiszterek hétfői tanácskozásán hozott döntéseket, és kiemelte: örvendetes, hogy a tagállamok között egyetértés volt. A német kancellár ismét felszólította Törökországot szíriai katonai műveletének leállítására.
London felülvizsgálat alá vette a Törökországba irányuló brit fegyverexportot és a vizsgálat ideje alatt nem ad ki új engedélyeket olyan hadfelszerelés törökországi exportjára, amelyet a Szíriában kezdett török hadműveletekben is fel lehet használni – közölte kedden Dominic Raab brit külügyminiszter. Ugyancsak kedden Boris Johnson brit kormányfő Londonban találkozott Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával, akivel egyetértettek abban, hogy le kell állítani a török hadműveletet Szíria északkeleti, kurdok lakta része ellen.
Elfogadhatatlannak nevezte a kurd irányítású milíciák elleni északkelet-szíriai török offenzívát Alekszandr Lavrentyjev, az orosz elnök szíriai különmegbízottja újságíróknak nyilatkozva kedden Abu Dzabiban. Lavrentyjev azt mondta, hogy Moszkva és Ankara között a török hadművelet ügyében nem jött létre egyetértés, és hogy Szíria ügyében Oroszország mindig is önmérsékletre intette Törökországot.
Oroszország csapatokat telepített Északkelet-Szíriába az előrenyomuló szíriai kormányerők, illetve a török hadsereg és szövetségesei közé, hogy egyrészt kitöltse az amerikai kontingens távozása miatt keletkezett űrt, s elejét vegye Ankara és Damaszkusz fegyveres összecsapásának. A Ria Novosztyi hírügynökség az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva közölte: az orosz katonai rendőrség alakulatai járőröznek a szíriai és a török hadseregek között.
Kína felszólítja Törökországot, hogy állítsa le hadműveleteit Szíriában, és térjen vissza a problémák politikai úton történő megoldásának helyes útjára – jelentette ki Keng Suang kínai külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján. Kína mindig is ellenezte a haderő alkalmazását a nemzetközi kapcsolatok terén, és azt tanácsolja az érintett feleknek, hogy tartsák magukat az ENSZ Alapokmányában foglalt iránymutatáshoz és alapelvekhez, valamint a nemzetközi kapcsolatok alapvető normáihoz – fogalmazott a szóvivő.
Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala közölte: elképzelhető, hogy Törökországot felelősségre vonják a nemzetközi jog alapján azokért a kivégzésekért, amelyeket a vele szövetséges fegyveres csoportok hajtottak végre az offenzíva során. Jelentések szerint kivégeztek több kurd harcost és egy politikusnőt. A hivatal felszólította Ankarát, hogy vizsgálja ki ezeket az eseteket.
MTI, ATV.HU
