Szigorodnak a jótállási szabályok január 1-jétől – itt vannak a legfontosabb változások

Fotó: beol.hu

Január 1-jétől lényegesen megváltoznak az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás szabályai. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) szerint előfordulhat, hogy mindez áremelkedéssel jár, ugyanakkor az is lehetséges, hogy egyes termékek ára csökkenni fog a változások hatására.

Mostanáig bármely 10 ezer forint feletti árú termékre 1 év jótállási idő vonatkozott, tehát ha meghibásodott, ezen időn belül volt mód a javításra, a cserére, végső esetben a vételár visszatérítésének kérésre a kereskedőtől, forgalmazótól. Ezzel szemben

január 1-jétől a vételárnak komolyabb jelentősége lesz,

hiszen az eddigi 1 év helyett 1, 2, illetve 3 év jótállási időket határozott meg a jogalkotó, így például egy 250 ezer forint eladási ár feletti termék esetében a vonatkozó jótállási idő már 3 év lesz – emelte ki az InfoRádióban Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivője.

Technikai változás, hogy a jótállási jegyet nemcsak papír alapon, hanem elektronikus úton is átadhatja a vállalkozás, akár e-mail formájában, akár egy letöltést biztosító elérési címmel.

Szintén komoly változások lesznek a kicserélésre és javításra vonatkozóan: az eddigi jogszabály ugyanis úgy szólt, ezek esetében törekednie kell a forgalmazónak, hogy az 15 napon belül megtörténjen, de a folyamatnak nem volt vége. Előfordultak olyan esetek, hogy akár 3–5 hónapon keresztül is „törekedett” a vállalkozás, de hol ilyen, hol olyan alkatrészt kellett beszerezni, és csak hosszú idő után került vissza a fogyasztóhoz a termék. Az új szabályozás azonban már kimondja:

nem lehet hónapokig elhúzni a javítást,

8 napon belül cserélni kell az első alkalommal meghibásodott terméket. Ha nem tudja cserélni a vállalkozás, akkor pedig vissza kell téríteni a bizonylaton szereplő vételárat.

Szintén újdonság, hogy ha egy termék három javítást követően negyedszerre is meghibásodik, akkor 8 napon belül ki kell cserélni, vagyis akkor már nem lehet újfent javítani. Illetve harmadik, ehhez kötődő változás, hogy ha 30 napig nem sikerül kijavítani a terméket, szintén ki kell cserélni.

Kispál Edit úgy véli, a javításra előírt időtartammal, illetve cserekötelezettséggel nagy mértékben a fogyasztók javát szolgálja, hiszen a jogalkotó megszünteti azt a gyakorlatot, hogy egy hűtőszekrény vagy egy mosógép esetében több hónapon át elhúzódjon a javítás, illetve a csere iránti igény.

Drágább vagy olcsóbb lesz?

Megint más kérdés, hogy mindez jár-e majd valamiféle áremelkedéssel, hiszen, ha az eddig 1 évig kötelező jótállásért most már mondjuk 3 évig kell majd helytállnia egy cégnek, az feltételezhetően többletköltséget fog jelenteni, és minden bizonnyal érvényesíteni fogja az árakban.

Az is elképzelhető azonban, hogy olyan termékek esetében, amely a 100 ezer forintos összeghatárt éppen meghaladta eddig, inkább úgy dönt a vállalkozás, hogy 99 ezer forintért fogja kínálni, hiszen akkor belefér az 1 éves jótállás idejébe.Nem lehet látni igazából előre egyelőre még, hogy melyik irányba fog elmozdulni a dolog, de kíváncsian várják, hogy mi lesz a jogszabályi változás hatása – tette hozzá a FEOSZ szóvivője.

Forrás: infostart.hu