Az utóbbi években a növényvédelmet a szerkivonások határozzák meg, a sikeres védekezéshez kreativitásra van szükség, hangzott el Szadán, a BASF, a UPL, a Sharda, valamint a Yara évnyitó tanácskozásán. Régóta hangsúlyozzák a szakemberek, hogy a termőhelyhez igazodva kell fajtát választani, talajmunkát végezni, technológiát alakítani, de most mindennél nagyobb szükség van erre.
Tóth Ágoston, a Pest Megyei Kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályvezetője szerint manapság nem lehet általános technológiát használni, mert nincs elég használható növényvédő szer a piacon, tehát az adott termőhelyen előforduló károsítók alapos ismeretében tudunk csak hatékonyan beavatkozni.
Érdemes szükséghelyzeti engedélyt kérni, ha az adott kultúrában nincs megfelelő növényvédő szer,
a tagállamoknak ugyanis joguk van kivételt tenni. A leggyakrabban ugyanis adminisztratív és anyagi okai vannak annak, hogy egy készítményt nem engedélyeztetnek több eltérő kultúrában.
A tavaly december 19-én hatályba lépett szigorú uniós növény-egészségügyi előírások arra irányulnak, hogy megakadályozzák a súlyos fenyegetést jelentő károsítók behurcolását a tagállamokba. Ugyanakkor ez a szigor ellentétes a hatóanyag-kivonásokkal, vélte Tóth Ágoston.
Ugyancsak forró téma a drónos növényvédelem, ami hazánkban egyelőre nem engedélyezett. Az osztályvezető szerint csak speciális problémák megoldására lesz alkalmas.
A BASF képviseletében új szaktanácsadó, Lakatos Zoltán ismertette az ajánlott készítményeket. A 2017-ben piacra került új gombaölő hatóanyag, a Xemium és egy azol alkotja a Priaxor készítményt, ami árpában a hálózatos levélfoltosság ellen igen hatékony, de a gabonafélék legtöbb betegsége ellen sikerrel használható. Árpában a fölső három levelet kell megvédeni, búzában a zászlóslevelet, hangsúlyozta a szakember.
Újdonság, hogy a BASF megjelent a vetőmagpiacon is, figyelmet érdemlő Clearfiled Plus-os napraforgó-hibridjük az Acordis CLP.
Jó kórtani tulajdonságok jellemzik, jól viseli a stresszt, félintenzív, intenzív körülmények közt is lehet termeszteni. A napraforgó védelmére szklerotínia és fóma ellen a Pictor gombaölő szer kétszeri bevetésével védekezzünk, javasolta. A szer hosszú hatástartamú, ezért 6-8 leveles állapotban, majd virágzáskor permetezzünk vele. Tíz év adatsora alapján 200-650 kilogramm termést lehet megmenteni vele.
A Pictor repcében is bevált szklerotínia és alternária ellen, megelőző védekezésként. Ha csapadékos az idő, virágzás elején-közepén vessük be, száraz időben a virágzás vége felé.
A világon az ötödik legnagyobb növényvédőszer-gyártó az indiai családi tulajdonban lévő UPL, mutatta be a céget Visi Zoltán. Ő is a szerkivonásokkal kezdte előadását, ugyanis 2020-ban május 20-ig lehet megvásárolni az Emerald Star gombaölő szert. Ez a szer kalászosokban és repcében korai kezelésre alkalmas lisztharmat, pirenofóra, rozsdák, szeptória ellen. Az idén ugyancsak kivonásra kerülő Flurostar gyomirtó helyett a cég a Minstrelt ajánlja, a Funguran OH helyett pedig a Funguran Progress készítményt, illetve a szilárd formátumú bordói keveréket, a Cuprogard DG-t. A Nurelle-D is veszélyben van, ha megszületik a klórpirifosz rovarölő hatóanyag kivonásáról a hazai rendelet, már csak három hónapig lehet majd használni.
Pro Nutiva néven komplex technológiát fejleszt a cég, amiben a hagyományos növényvédő szereket biológiai készítményekkel és biostimulátorokkal együtt javasolják.
Utóbbiaktól biztosan 3-5 százalékos termésnövekedést lehet várni, de sok kis veszteséget kell ellensúlyozni, ami a szerkivonásokból következik majd, hangsúlyozta Visi Zoltán. A komplex technológia a minőség javulásával is jár.
Az ugyancsak indiai gyártó, a Sharda kínálatából is eltűnnek szerek, de gondoltak a pótlásukra, mondta Lakatos Regina szaktanácsadó. Új gyomirtó szerük a felszívódó Frequent, amit tavasszal lehet használni repce, boró és bab gyomirtására egyszikűek ellen. Felszívódó, széles hatású rovarölő szer az Aceptir, amit rezisztenciatörőként is használhatunk. Arra azonban figyeljünk, hogy az acetamiprid hatóanyagú szereket lehetőleg ne használjuk tebukonazollal együtt, ha mégis, akkor csak méhkímélő technológiával.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu, Horváth Csilla
