2021-ben az előző évhez képest 4,3 százalékkal emelkedett az Európai Unió 27 tagállamának (EU-27) aggregált villamosenergia-fogyasztása, ami csaknem megegyezett a 2019-es volumennel. Az EU-27 villamosenergia-termelése is hasonló ütemben nőtt, de nem haladta meg a 2017–2019-es évekre jellemző termelési szintet.
A termelés összetételét tekintve a legnagyobb változást a korábbi évekre jellemző szén-gáz helyettesítési folyamat visszafordulása jelentette: az elszabaduló gázárak hatására a gáz-szén helyettesítés vált dominánssá. Magyarországon ugyanakkor nem volt jellemző ez a tendencia: a lignitalapú termelés tovább csökkent, a naperőművek össztermelésben betöltött 11,1 százalékkos aránya pedig Magyarországon volt a legmagasabb az EU-27 országokban – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2021-es évet összefoglaló villamosenergia-piaci jelentésében.
2021-ben a COVID-19 harmadik és negyedik hulláma miatt hozott korlátozó intézkedések már kevésbé befolyásolták a villamosenergia iránti keresletet. Ennek következtében február kivételével (-1,3 százalék) valamennyi hónapban élénkebb volt a kereslet, mint az előző év azonos időszakában. 2020-hoz képest 2021-ben Európai Unió 27 tagállamának aggregált villamosenergia-fogyasztása 4,3 százalékkal, a magyar fogyasztás 6 százalékkal növekedett.
2021-ben az EU-27 villamosenergia-termelésének volumene a nettó fogyasztáshoz hasonló ütemben emelkedett (+110 TWh) 2020-hoz képest, azonban nem haladta meg a 2017–2019-es évekre jellemző értéket. A termelés összetételét tekintve a legnagyobb változást a korábbi évekre jellemző szén-gáz helyettesítési folyamat visszafordulása jelentette. A gázár drasztikus emelkedése a földgáztüzelésű erőművek szénerőművekhez viszonyított relatív jövedelmezőségét nagymértékben rontotta, így termelésüket részben a széntüzelésű erőművek vették át.
Forrás: Piac és Profit, a teljes cikk az alábbi linken elérhető
https://piacesprofit.hu/klimablog/szenzacio-europaban-elre-tort-a-magyar-napenergia-termeles/
