Szent Flórián az árvizek és a tűzvész elleni védekezés védőszentje. Szent Flórián egy keresztény hitre tért római katona volt, akit i.sz. 304-ben, a mai Ausztria területén található Enns folyóba dobtak kővel a nyakában – ezért tisztelik az árvizek védőszentjeként. Szent Flóriánról azt tartják, hogy fiatal korában imádságára kialudtak a kisebb tüzek, így lett a tűzoltók és a kéményseprők védőszentje. 1999-ben halála napját, május 4-ét kiáltották ki a Tűzoltók Világnapjának. Hazánkban a XVII. századtól imádkoznak hozzá, és számos szobrot állítottak neki.
„Tűzre, vízre vigyázzatok, hogy le ne égjen a házatok!
Kérjétek a Szent Flóriánt, hogy oszlassa el a nagy csapást.”
Magyarországon a szervezett tűzoltás története a polgárság és a céhek kialakulásához fűződik. A Katasztrófavédelem oldalának tanúsága szerint a XVII. században alakult diáktűzoltóságok tekinthetők az első önkéntes szervezeteknek, melyek komoly szerepet vállaltak – különösen Sárospatakon és Debrecenben – a városi tüzek oltásában is. A Magyar Királyság első tűzoltóságát 1835-ben, Aradon hozták létre, majd 1866-ban megalakult a Soproni Tűzoltó- és Tornaegylet. A főváros vonatkozásában csak 1870-ben jött létre a Pesti Tűzoltó-egylet, valamint az első hivatásos tűzoltóparancsnokság, melyeknek gróf Széchenyi Ödön lett a vezetője.
A két világháború embertelen kihívás elé állította nemcsak az országot, de a tűzoltóságokat is. Az első világégés során a tűzoltók legtöbbjét besorozták, a szervezetek csak az 1930-as években találtak magukra. Az első tűzrendészeti törvénycikk pedig 1936-ban készült el. A második világháború ismét elszólította az állomány nagy részét, a tűzoltóság a megsemmisült eszközök hiányával egyaránt küzdött.
1938. március 17-én tűzoltók oltják a Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. Dohány utca 12–14. szám alatti székházának tetőzetén keletkezett tüzet.
A halálesetek túlnyomó többségét nem is a tűz, hanem az égés során keletkezett füst belélegzése okozza – közismert nevén a füstmérgezés. A forró füst megégeti, a mérgező vagy egészségkárosító anyagok pedig megduzzasztják, majd beszűkítik a légcsövet. Az égés során keletkező füst azonban nemcsak a tűzeseteknél, hanem a mindennapi életben is káros: szmog, fűtés, autók kipufogója vagy a dohányzás során keletkező füst is rendkívül káros. A cigarettafüstben az égés hatására több ezer vegyi anyag keletkezik, ezek közül 93-ról már megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
(Fotó: Bojár Sándor/Fortepan)
(Fotó: Keveházi János/Fortepan)
Az első tűzoltók nem hivatásosok voltak. Az önkéntes tűzoltók a közösség tagjaiból szerveződtek – mind a kollégiumok, céhek, gyárak, majd falvak és városok védelme érdekében. Egy 1956-os törvény értelmében minden közösségnek fel kell állítania önkéntes tűzoltóságot.
Napjainkban az 1996-os törvény szerint az önkéntes tűzoltók egyesületi formában működhetnek, melyet az állam által biztosított forráson túl az önkormányzatok is támogathatnak. Jelenleg közel hétszáz önkéntes tűzoltó egyesület működik Magyarországon a hivatásos parancsnokságok mellett, melyekre szükség is van, hiszen a tűzesetek rendkívül gyakoriak, átlagosan óránként keletkeznek lakástüzek.
A legtöbb lakástűz eredete emberi mulasztás, ezek közül kiemelkedő a rossz minőségű fűtőtestek és elektromos berendezések meghibásodása, a tűzhelyen felejtett olaj és a lakásban való dohányzás okozta tüzek. A lépcsőházakban és az erkélyeken keletkezett tűz egyik fő kiváltója szintén a dohányzás. Nemzetközi felmérések szerint több mint 1 milliárdan dohányoznak a világon, hazánkban pedig minden ötödik ember él ezzel a káros szenvedéllyel – sokszor felelőtlenül. A dohányzás nemcsak a tűzesetekért, de számos betegség kialakulásáért is felelhet. A cigaretta füstje nemcsak a dohányosok, hanem a környezetükben élők szervezetére is ártalmas, így az egész társadalmat érintő problémáról beszélhetünk. A WHO 2019-es jelentése szerint a dohányzás súlyos keringési, légzőszervi és daganatos betegségek kialakulását okozta. Épp ezért a legjobb, ha egyáltalán nem dohányzunk, így kerülhetjük el az ártalmakat. Ha már dohányzunk, akkor törekedni kell, hogy mihamarabb felhagyjunk ezzel a káros szokással, hiszen a leszokással egyidejűleg csökken a dohányzáshoz köthető betegségek kockázata. Ha valamiért nem szokunk le, akkor tájékozódjunk az alternatív füst nélküli technológiákról, melyek égés és füst nélkül működnek, így jelentősen kisebb valószínűséggel járulnak hozzá a tűzesetek kialakulásához, és lényegesen kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a cigaretták.(Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény / Sándor György / Fortepan)
A tűzoltóhajók békeidőben a parádé részét képezik, de eredeti hivatásuk a szárazföldről nem megközelíthető vagy vízen – ilyen például a hajókon keletkezett tüzek oltása. Az első szivattyúhajókat, Gigant és Pluto névre keresztelték, az Osztrák-Magyar Monarchia Császári és Királyi Haditengerészet részére gyártották le 1877-1878-ban, és feltehetően ezek voltak az első tűzoltóhajók is egyben. A legelső hazai gyártmány a Szent Flórián néven Angyalföldön vízre bocsátott hajó, melynek feladata a tűzoltás és műszaki védelem volt. 1947-ben Vörös Október névre keresztelték át, és 1961-ig ezen a néven teljesített szolgálatot. A képen látható jármű a T1 tűzoltóhajó, ’61-ben vette át a szolgálatot a Vörös Októbertől. 1982-ig tartó szolgálata alatt változatos feladatokat látott el öt fős tűzoltó személyzetével. Hajótüzek, partmenti tüzesetek mellett árvizeknél is bevetették. Jelenleg szolgáló tűzoltóhajó Magyarországon a Szent Flórián nevet kapta; a 13 méter hosszú finn gyártmány 2000-ben váltotta le a Prometheus 1 és 2 hajókat. Forrás: Védelem Tudomány – IV. évfolyam, 4. szám, 2019. 10. hó(Fotó: Fortepan / MHSZ)
